Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szeizmológiai obszervatórium: februárban 153 földmozgást regisztráltak a Kárpát-medencében

Februárban 153 földmozgást regisztrált a Kárpát-medencében a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Az intézmény hétfőn a Facebook-oldalán azt írta: februárban 55 természetes eredetű földrengést és 98 bányarobbantást regisztráltak Magyarországon és szűkebb környezetében. A földrengések közül több esetben érkeztek lakossági bejelentések a rengések észleléséről, ezek mindegyike a péri kisebb földrengésekhez kapcsolódik – írták. Emlékeztettek rá: a térségben február 13-án egy 2,4-es magnitúdójú, 18-án egy 2,3-as magnitúdójú, február 19-én egy 1,7-es magnitúdójú rengés volt a lakosság által is érezhető.

Zöldinfó

Egyre nagyobb a vízhiány a somogyi erdőkben, új megoldásokat keresnek

Hőség – Folyamatosan itatják a vadakat a somogyi erdőkben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Folyamatosan itatják a vadakat a rendkívüli hőségben, és a víz megtartásának lehetőségeit vizsgálják a somogyi erdőkben a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársai – adta hírül a társaság a vadászattal és erdőkkel foglalkozó Facebook-oldalain. A Somogy erdőterületeinek mintegy felén, 80 ezer hektáron gazdálkodó állami tulajdonú társaság azt írta: a vadállományt mesterséges dagonyák feltöltésével is segítik vízhez jutni – írja az alternativenergia.hu. Ez a tevékenység a teljes erdei ökoszisztéma javára válik, mivel ezeket a vízlelőhelyeket nemcsak a vadászható, hanem más fajok is látogatják – tették hozzá.

Kitértek rá, hogy a szántódi vadászterületen annak ellenére vált szükségessé a lajtos kocsis vízpótlás, hogy télen 50-60 centiméter hó hullott, ugyanis az sem tudta megszűntetni az elmúlt öt évben kialakult talajvízhiányt. A cég több fejlesztést is megvalósított a területen: kútfúrással, kút felújításával és az ahhoz telepített napelemes szivattyúval oldják meg az állatok itatását, nyúlgátakat alakítottak ki a záporokból, zivatarokból származó víz tárolására, és egy évtizedek óta üres halastóban fogtak fel annyi őszi-téli csapadékot, hogy az vaditatóként szolgáljon – jelezték.

Kiemelték, hogy a Nyugat-Zselicben rendszeresen ellenőrzik, kipucolják, karbantartják a forrásokat. Megjegyezték, az élővizekben gazdag lábodi erdészetnél a víz folyamatosan biztosított a vadállománynak. Kivételt Nagyasallér és környéke, valamint a csöpröndi vaddisznóskert jelent, ott napi szinten szükség van a vízszállításra. Komoly vízmegtartási projekteken dolgoznak tavaly óta azért, hogy még a legextrémebb időjárási helyzetekben is garantálják a szükséges feltételeket a lábodi vadászterület világhírű vadállományának és egyedülálló ökoszisztémájának – tették hozzá. Példaként hozták fel, hogy felújítják a vízvisszatartó védműveket, újra “elgátolják” a régi cserteleki halastavat, napelemes kutat fúrnak.

Advertisement

A társaság hangsúlyozta, az egyre szélsőségesebb időjárás miatt egyre sürgetőbb feladat a csapadék helyben tartása. A SEFAG szakembereik a zselici erdészetnél azt vizsgálták, hogyan tartható vissza több víz az erdőkben vagy azok közvetlen környezetében úgy, hogy a távolabbi területek vízellátása se csorbuljon – közölték. Tájékoztatásuk szerint az egyik lehetséges módszer, hogy a jelenleg száraz vízfolyások és árkok medrében helyben található, természetes anyagokból – hengeres fából és földből – fenékküszöböket, kisebb torlaszokat alakítanak ki, ezek segítségével a felszíni víz időlegesen tárolható. A vízmegtartásról tavaly megkezdett egyeztetések eredményeként ez év végére kialakul a SEFAG vagyonkezelésében lévő erdőállományok vízgazdálkodási hálózata – olvasható a cég bejegyzésében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák