Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Szélerőmű-parkot fejleszt a lettországi partoknál az RWE

A lettországi partoknál tengeri szélerőmű-parkok fejlesztésére, kivitelezésére és közös üzemeltetésre kötött pénteken keretmegállapodást a lett fővárosban a német RWE energiaipari konszern és a Latvenego helyi áramszolgáltató vállalat.

Létrehozva:

|

Az együttműködés az RWE szélerőmű-technológiai tapasztalatait ötvözi a Latvenego helyi energiapiaci és a balti államok energiaellátásában szerzett átfogó ismeretével. Az együttműködés célja a tengeri szélenergia lettországi elterjedésének támogatása és az ország energiafüggetlenségének erősítése – jelentette be a két vállalat. Lettországban a kormány augusztusban jelentette be a mintegy egymilliárd eurós szélenergia-fejlesztési programját. A program 2030-ra a jelenlegi 70 megawattról 800 megawattra növeli az ország szélenergia-termelési kapacitását. Lettország emellett a szomszédos Észtországgal is tervez egy közös tengeri projektet, amelynek áramtermelési kapacitása elérheti akár az egy gigawattot (GW) is. A német RWE konszern a megújuló energiaforrások egyik vezető szereplője, és a világ második számú tengeri szélerőmű technológiai cége. Az RWE öt országban 18 tengeri szélerőműparkot üzemeltet. Az RWE célja, hogy 2030-ra a jelenlegi 3 GW-ról 8 GW-ra növelje globális tengeri szélenergia-kapacitását.

Az 1939-ben alapított Latvenergo villamos és hőenergia előállításával és kereskedelmével, valamint a villamos energia elosztásával foglalkozik. Az állami tulajdonú vállalat Európa egyik legkörnyezetbarátabb áramtermelője – a villamos energia mintegy felét három nagy vízerőművel állítja elő. A Latvenergo vezető szolgáltató az elektromos mobilitás területén is. 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák