Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Szélerőmű-parkot fejleszt a lettországi partoknál az RWE

A lettországi partoknál tengeri szélerőmű-parkok fejlesztésére, kivitelezésére és közös üzemeltetésre kötött pénteken keretmegállapodást a lett fővárosban a német RWE energiaipari konszern és a Latvenego helyi áramszolgáltató vállalat.

Létrehozva:

|

Az együttműködés az RWE szélerőmű-technológiai tapasztalatait ötvözi a Latvenego helyi energiapiaci és a balti államok energiaellátásában szerzett átfogó ismeretével. Az együttműködés célja a tengeri szélenergia lettországi elterjedésének támogatása és az ország energiafüggetlenségének erősítése – jelentette be a két vállalat. Lettországban a kormány augusztusban jelentette be a mintegy egymilliárd eurós szélenergia-fejlesztési programját. A program 2030-ra a jelenlegi 70 megawattról 800 megawattra növeli az ország szélenergia-termelési kapacitását. Lettország emellett a szomszédos Észtországgal is tervez egy közös tengeri projektet, amelynek áramtermelési kapacitása elérheti akár az egy gigawattot (GW) is. A német RWE konszern a megújuló energiaforrások egyik vezető szereplője, és a világ második számú tengeri szélerőmű technológiai cége. Az RWE öt országban 18 tengeri szélerőműparkot üzemeltet. Az RWE célja, hogy 2030-ra a jelenlegi 3 GW-ról 8 GW-ra növelje globális tengeri szélenergia-kapacitását.

Az 1939-ben alapított Latvenergo villamos és hőenergia előállításával és kereskedelmével, valamint a villamos energia elosztásával foglalkozik. Az állami tulajdonú vállalat Európa egyik legkörnyezetbarátabb áramtermelője – a villamos energia mintegy felét három nagy vízerőművel állítja elő. A Latvenergo vezető szolgáltató az elektromos mobilitás területén is. 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Megoldhatják a napelemes járdák a városi mobilitás és ellátás zöldítését?

Olyan modellt alkottak, amelyben ötvözik a napenergiát, a városi mezőgazdaságot és a 15 perces város koncepcióját.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A várostervezés során a napenergia, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – ahol jószerivel bármely pont elérhető negyed óra alatt – gyakran különálló, de párhuzamos szempontnak tekinthető, ezekkel környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt növelhető a fenntarthatóság. A montreali Concordia Egyetem legfrissebb vizsgálata alapján ezeket összekapcsolva lehet a leghatékonyabban zöldíteni egy városon – írja az alternativenergia.hu.

Az új tanulmányban a zöld városi logisztika gerince a napenergia, amelyet a járdába beépített fotovoltaikus panelek révén hasznosul, és elektromos járművekkel működő szállítási hálózatokat lát el. A tetőket, kis telkeket és más hagyományos napenergia-helyszíneket inkább közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítják.

Napelemes járdák gyártásával egyre több cég foglalkozik, közéjük tartozik a magyar Platio. A vállalat fotovoltaikus térburkolatainak különlegessége az energiatermelés mellett az, hogy elkészítésükhöz újrahasznosított műanyagot használnak fel.

Advertisement

A 15 perces városmodellben az élelmiszerboltok, a termelői piacok és a közösségi kertek egyenletesen oszlanak el, így a lakosok többsége egy kilométeren belül elérhet friss, egészséges élelmiszereket.  „Meg akarjuk vizsgálni, hogyan integrálhatjuk az energiát, a mobilitást, a földhasználatot és a társadalmi funkciókat, hogy a lakosok mindennapi szükségleteit közelebb hozzuk hozzájuk, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó utazások számát” – nyilatkozta Caroline Hachem-Vermette, a csapat tagja.

A kutatók az ontariói Londonban található West 5 intelligens közösséget használták esettanulmányként annak értékelésére, hogy a tér, a kibocsátás, a gazdaságosság, a földhasználat és a napenergia-teljesítmény miként hatnak egymásra. A vizsgálatban főként a járdákba beépített napelemek hatására összpontosítottak, ezek 600-szor 600 milliméteresek és 15 százalékos hatékonysággal 100 watt energiát képesek termelni.

Advertisement

Az érintett környéken az éves napsugárzás átlagosan 3,69 kWh/m²/nap, ami 286 napsütéses napnak felel meg, így mindössze 98 m²-nyi napelemes járda elegendő energiát termel az egész városi mobilitási rendszer ellátásához, és 98 százalékkal csökkenti az emissziót.

További előny, hogy a tetőfelület 13,8, a homlokzatok 10 és a parkolók 15 százalékának zöldségtermesztésre való felhasználásával a városrész részben önállóvá képes válni. A gyakorlatban a modell szinte úgy működik, mint egy elosztott agrofotovoltaikus rendszer, amelyben a napelemek nem csupán épületekhez kapcsolódó erőforrások, hanem az energia, a mobilitás, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák