Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szélessávú internetet telepítenek a Kilimandzsáró lejtőire

Tanzánia nagysebességű internethálózatot telepít a Kilimandzsáróra, hogy növelje az Afrika legmagasabb hegyét megmászó túrázók és teherhordók biztonságát. A hálózat első részét a múlt héten adták át.

Létrehozva:

|

Az AFP hírügynökség beszámolója szerint az állami tulajdonban lévő távközlési vállalat múlt kedden helyezte üzembe a 3720 méteres tengerszint feletti magasságba telepített mobilinternet-átjátszó állomást. Az ebből továbbfejlesztendő hálózat az év végére le fogja fedni a Kilimandzsáró legmagasabb pontját, az 5895 méter magasan fekvő Uhuru-csúcsot is. “Internet nélkül a turisták és a teherhordók számára eddig kissé veszélyes volt a hegy” – mondta Nape Nnauye távközlési miniszter a szolgáltatást elindító eseményen, amelyet a 3720 méter magasan fekvő Horombo Huts nevű táborhelyen tartottak. A Tanzánia és Kenya határán található hegyet, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, évente mintegy 35 ezer turista és hegymászó szeretné meghódítani.

Tavaly a Kilimandzsáró déli lejtőin egy drótkötélpálya építésére irányuló kormányzati projekt széles körű kritikát váltott ki a turisták és a környezetvédelmi szervezetek részéről. Napjainkban ugyanakkor a technológia egyre inkább meghódítja az eddig egzotikusnak számító helyeket, kezdve a Föld legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet megmászók számára elérhető wifi-hozzáféréstől a balesetek azonnali jelzését biztosító okostelefonokig – emlékeztet anyagában az AFP.

Advertisement

Zöldinfó

Klímasemlegesség felé tart Európa: fontos döntés

Az EP támogatja az üvegházhatású gázkibocsátás 90 százalékos csökkentését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén támogatta azt a 2040-es éghajlat-politikai célkitűzést, mely szerint az Európai Unió 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest annak érdekében, hogy a kontinens 2050-re klímasemleges legyen – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Parlament ülésnapján 379 szavazattal, 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett, az uniós klímarendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatról elfogadott álláspont szerint az EP-képviselők biztosítékokat szeretnének kapni arra vonatkozóan, hogy 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhat a partnerországoktól származó nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, noha az Európai Bizottság legfeljebb három százalékos felső határt javasolt. Az EP azt is szeretné, hogy a hazai állandó szén-dioxid-eltávolítást az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások kompenzálására kelljen felhasználni, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítanának az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a lehető legköltséghatékonyabb célok elérésére.

Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon javaslatát, hogy az EU ETS2 bevezetését egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák. Az ETS2 az épületekben és a közúti közlekedésben keletkező tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásra terjed ki. Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy az uniós bizottság kétévente értékelje a köztes célok felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejleményeket és az EU nemzetközi versenyképességét. A felülvizsgálat többek között értékelné a nettó elnyelés uniós szintű állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges mértékhez képest, valamint a felvetődő nehézségeket és az uniós ipari versenyképesség fokozásának lehetőségeit. A felülvizsgálat figyelembe venné továbbá az energiaárak alakulását és azoknak a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásait is.

A felülvizsgálat következtetései szerint az Európai Bizottság adott esetben javaslatot tehet majd az uniós klímarendelet módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását vagy a támogató keret megerősítésére irányuló további intézkedések meghozatalát, például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében. Az európai klímarendelet a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését jogilag kötelező erejű kötelezettséggé teszi valamennyi uniós tagállam számára. Jogilag kötelező erejű célt határoz meg az EU számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatású gázkibocsátást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák