Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szélessávú internetet telepítenek a Kilimandzsáró lejtőire

Tanzánia nagysebességű internethálózatot telepít a Kilimandzsáróra, hogy növelje az Afrika legmagasabb hegyét megmászó túrázók és teherhordók biztonságát. A hálózat első részét a múlt héten adták át.

Létrehozva:

|

Az AFP hírügynökség beszámolója szerint az állami tulajdonban lévő távközlési vállalat múlt kedden helyezte üzembe a 3720 méteres tengerszint feletti magasságba telepített mobilinternet-átjátszó állomást. Az ebből továbbfejlesztendő hálózat az év végére le fogja fedni a Kilimandzsáró legmagasabb pontját, az 5895 méter magasan fekvő Uhuru-csúcsot is. “Internet nélkül a turisták és a teherhordók számára eddig kissé veszélyes volt a hegy” – mondta Nape Nnauye távközlési miniszter a szolgáltatást elindító eseményen, amelyet a 3720 méter magasan fekvő Horombo Huts nevű táborhelyen tartottak. A Tanzánia és Kenya határán található hegyet, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, évente mintegy 35 ezer turista és hegymászó szeretné meghódítani.

Tavaly a Kilimandzsáró déli lejtőin egy drótkötélpálya építésére irányuló kormányzati projekt széles körű kritikát váltott ki a turisták és a környezetvédelmi szervezetek részéről. Napjainkban ugyanakkor a technológia egyre inkább meghódítja az eddig egzotikusnak számító helyeket, kezdve a Föld legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet megmászók számára elérhető wifi-hozzáféréstől a balesetek azonnali jelzését biztosító okostelefonokig – emlékeztet anyagában az AFP.

Advertisement

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Advertisement

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

Advertisement

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

Advertisement

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák