Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szélessávú internetet telepítenek a Kilimandzsáró lejtőire

Tanzánia nagysebességű internethálózatot telepít a Kilimandzsáróra, hogy növelje az Afrika legmagasabb hegyét megmászó túrázók és teherhordók biztonságát. A hálózat első részét a múlt héten adták át.

Létrehozva:

|

Az AFP hírügynökség beszámolója szerint az állami tulajdonban lévő távközlési vállalat múlt kedden helyezte üzembe a 3720 méteres tengerszint feletti magasságba telepített mobilinternet-átjátszó állomást. Az ebből továbbfejlesztendő hálózat az év végére le fogja fedni a Kilimandzsáró legmagasabb pontját, az 5895 méter magasan fekvő Uhuru-csúcsot is. “Internet nélkül a turisták és a teherhordók számára eddig kissé veszélyes volt a hegy” – mondta Nape Nnauye távközlési miniszter a szolgáltatást elindító eseményen, amelyet a 3720 méter magasan fekvő Horombo Huts nevű táborhelyen tartottak. A Tanzánia és Kenya határán található hegyet, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, évente mintegy 35 ezer turista és hegymászó szeretné meghódítani.

Tavaly a Kilimandzsáró déli lejtőin egy drótkötélpálya építésére irányuló kormányzati projekt széles körű kritikát váltott ki a turisták és a környezetvédelmi szervezetek részéről. Napjainkban ugyanakkor a technológia egyre inkább meghódítja az eddig egzotikusnak számító helyeket, kezdve a Föld legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet megmászók számára elérhető wifi-hozzáféréstől a balesetek azonnali jelzését biztosító okostelefonokig – emlékeztet anyagában az AFP.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák