Zöldinfó
Szlovénia gázszerződést köt Algériával
Szlovénia gázvásárlási szerződést ír alá Algériával a jövő héten – jelentette be Robert Golob szlovén miniszterelnök kedden.
A megállapodást már véglegesítették és jóváhagyták – tette hozzá a kormányfő. Szlovénia legnagyobb gázkereskedője, a Geoplin és a Sonatrach Algéria nemzeti állami olajtársasága november 15-én írja alá a dokumentumot – ismertette Golob, hangsúlyozva, hogy az észak-afrikai arab államba készül Tanja Fajon és Bojan Kumer külügyi és infrastrukturális miniszter is, akik kormányközi memorandumot írnak alá az Algériával folytatandó jövőbeni energetikai együttműködésről. Golob szerint erre azért van szükség, mert növelni akarják a jelen szerződésben meghatározott mennyiséget. A megállapodás tárgyát képező gázmennyiséget egyelőre nem hozta nyilvánosságra a kormány, de a STA szlovén hírügynökség információ szerint a következő három évben évi 300 millió köbméter földgázhoz jut majd Szlovénia, ami az ország jelenlegi keresletének mintegy harmadát elégíti ki.
Október végén, Ibrahim Boughali, az algériai Országos Népi Kongresszus elnökének ljubljanai látogatása során Golob elmondta, hogy már folynak tárgyalások a szerződésben foglalt kínálat bővítéséről, amely Szlovénia szükségleteinek mintegy felét fedezné a jövőben. Ljubljana az algériai gázt – amely Tunézián és Olaszországon át vezetékeken keresztül jut majd el Szlovéniába – a gázellátás diverzifikációja felé tett jelentős lépésnek tekintik az Ukrajna elleni orosz támadást követően. Boughali látogatásakor a kormányfő bejelentette azt is, hogy Szlovénia nagykövetséget nyit Algírban.
mti
Zöldinfó
Rugalmasan csökkenthető az üzemanyagok áfája
A horvát parlament jóváhagyta a lebegő áfa bevezetését az üzemanyagokra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A horvát parlament sürgősségi eljárásban jóváhagyta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi az úgynevezett lebegő áfa bevezetését az olajszármazékokra – írja az alternativenergia.hu. A törvénymódosítást 107 képviselő támogatta, 18 tartózkodott, egy pedig ellene szavazott. A jogszabály értelmében a kormány rendelettel, nem pedig a törvény ismételt módosításával csökkentheti az olajszármazékokra vonatkozó adókulcsot, legfeljebb tíz százalékponttal. Erre kizárólag a közel-keleti konfliktus további eszkalációja és az energiaárak ebből fakadó erőteljesebb emelkedése esetén kerülhet sor. A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben, korlátozott időre meghatározza a jövedéki adó hatálya alá tartozó energiahordozók áfakulcsát. Horvátországban az üzemanyagokra jelenleg a 25 százalékos általános áfakulcs vonatkozik, az európai uniós irányelvek szerint azonban az energiahordozók áfája legfeljebb 15 százalékig csökkenthető.
A szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki képviselők az áremelkedések miatt bírálták a kormányt. A horvát statisztikai hivatal csütörtökön közölt első becslése szerint a márciusi 4,8 százalékról áprilisban 5,8 százalékra gyorsult az infláció éves összevetésben. Nikola Grmoja, a Híd (Most) képviselője szerint a kormány megoldásként lebegő áfát kínál, miközben szerinte nem érzékeli megfelelően az állampolgárok mindennapi megélhetési gondjait. Jelena Milos, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: Horvátországban már a közel-keleti válság előtt is magas volt az infláció. Szövetsége különadót sürget azokra az extraprofitokra, amelyek szerinte az inflációból hasznot húzó vállalatoknál keletkeztek.
Marko Pavic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője válaszában azt mondta: a közel-keleti válság nélkül az infláció 3,06 százalék lenne. Szerinte ezt mutatja, hogy leginkább az energiahordozók ára emelkedett, 17,5 százalékkal. Hozzátette: biztató, hogy az energiaárak növekedése nem gyűrűzöt át az élelmiszerek és italok árába. A kormányülést követően Tomislav Coric pénzügyminiszter azt mondta: az energiapiaci helyzet miatt az áprilisi inflációs adat várható volt, és azt elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci sokk idézte elő. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett a szolgáltatások árának emelkedésére, ami szerinte nem kedvező a turisztikai főszezon előtt. Hozzátette: Horvátország fiskális és más gazdaságpolitikai eszközökkel sem képes teljesen kivédeni az importált energiapiaci sokkokat és az importált inflációt.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
