Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szlovénia gázszerződést köt Algériával

Szlovénia gázvásárlási szerződést ír alá Algériával a jövő héten – jelentette be Robert Golob szlovén miniszterelnök kedden.

Létrehozva:

|

A megállapodást már véglegesítették és jóváhagyták – tette hozzá a kormányfő. Szlovénia legnagyobb gázkereskedője, a Geoplin és a Sonatrach Algéria nemzeti állami olajtársasága november 15-én írja alá a dokumentumot – ismertette Golob, hangsúlyozva, hogy az észak-afrikai arab államba készül Tanja Fajon és Bojan Kumer külügyi és infrastrukturális miniszter is, akik kormányközi memorandumot írnak alá az Algériával folytatandó jövőbeni energetikai együttműködésről. Golob szerint erre azért van szükség, mert növelni akarják a jelen szerződésben meghatározott mennyiséget. A megállapodás tárgyát képező gázmennyiséget egyelőre nem hozta nyilvánosságra a kormány, de a STA szlovén hírügynökség információ szerint a következő három évben évi 300 millió köbméter földgázhoz jut majd Szlovénia, ami az ország jelenlegi keresletének mintegy harmadát elégíti ki.

Október végén, Ibrahim Boughali, az algériai Országos Népi Kongresszus elnökének ljubljanai látogatása során Golob elmondta, hogy már folynak tárgyalások a szerződésben foglalt kínálat bővítéséről, amely Szlovénia szükségleteinek mintegy felét fedezné a jövőben. Ljubljana az algériai gázt – amely Tunézián és Olaszországon át vezetékeken keresztül jut majd el Szlovéniába – a gázellátás diverzifikációja felé tett jelentős lépésnek tekintik az Ukrajna elleni orosz támadást követően. Boughali látogatásakor a kormányfő bejelentette azt is, hogy Szlovénia nagykövetséget nyit Algírban.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Gyógynövények, hagyományok, fenntarthatóság: élő tudás a mai világban

Népi hagyományok a fenntarthatóság szolgálatában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szentendrei Skanzenben kiállítás mutatja be, miként szolgálhatják a népi hagyományok a fenntarthatóságot – erről beszélt Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Nagyné Batári Zsuzsannával, a Szentendrei Skanzen tudományos főigazgató-helyettesével beszélgetett a kiállításról – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János elmondta: a fenntarthatósági klímahéttel egy időben nyílik meg kiállítás, amely azt mutatja be, hogyan lehetne könnyben elérni az ősi tudásra, népi bölcsességre, hagyományokra támaszkodva az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 fenntartható fejlődési célt. A főigazgató-helyettes elmondta: a skanzen őrzi a paraszti tudást, amelyből ma is lehet tanulni. A kiállítás ezeket a ma is használható gyakorlati ismereteket mutatja be. A sorozat a háztól indulva a használati tárgyakon át az ott élő embert, közösséget mutatja be. Jövőre is folytatódik a kiállítás, ami iskolások számára is fontos a szemléletformálásuk miatt – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy őseink a paraszti kultúrában egy sokkal természetközelibb életmód szerint éltek, jobban ismerték a saját környezetüket, például, hogy mi az, ami helyben legjobban megterem, milyen növényeket hasznosíthatnak, ismerték a gyógynövények pozitív hatását. A skanzen területén több mint 120 féle gyógynövénnyel találkozhatnak a látogatók. Áder János szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy elveszítjük azt a tudást, ami szüleinknek, nagyszüleinknek megvolt, s ez hiányzik az egészséges életmódhoz, a környezetünkhöz való megfelelő viszonyhoz. Hozzátette, Magyarországon van gyógynövény-kutatóintézet, amely fontos szerepet játszik abban, hogy ezek a növények nagyobb szerepet tölthessenek be a gyógyításban. Például a maszlag, amely fájdalomcsillapító, a farkasalma, amely sebkezelésre jó, az ördögcsáklya, amely gyulladáscsökkentő hatású, az útifű köhögés ellen, a kakukkfű pedig torokgyulladásra.

A kiállítás egyik része a fenntartható fejlődéssel összefüggésben a burgonyával is foglalkozik – tette hozzá. Áder János kifejtette, a burgonyát 8000 ezer éve ismerjük, Európában az 1500-as években, Magyarországon az 1700-as években terjedt el, ma egymilliárd embernek az alapélelmiszere, számos fajtája van, kicsi a vízigénye, energiadús, vitaminokban gazdag, gluténmentes, Magyarországon a második legfontosabb élelmiszernövény. A paraszti kultúra, hagyományok integrálása főként a skanzenekben látható. A világ 54 százaléka városokban él, 2050-re már 75 százalék városlakó lesz, egyre kevésbé kapcsolódunk a paraszti kultúrához, elszakadtunk a hagyományoktól, ám fontos ezek fenntartása. A szentendrei kiállítás hasznos ötleteket ad ehhez a városlakóknak – tette hozzá a volt államfő.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák