Zöldinfó
Szlovéniában népszavazást tartanak a krskói atomerőmű új blokkjának építéséről
Még idén népszavazást tartanak Szlovéniában arról, hogy épüljön-e új atomreaktor a krskói atomerőmű jelenlegi, működését várhatóan 2043-ban befejező blokkjának pótlására – közölte kedden Robert Golob szlovén kormányfő, az általa szervezett nemzeti energiaügyi csúcstalálkozót követően.
A miniszterelnök elmondta: megállapodtak arról, hogy mind az öt parlamenti párt együttműködik a Krsko 2 projekttel kapcsolatos népszavazási kérdés kiírásában. A csúcstalálkozón részt vevő parlamenti pártok vezetői, az olasz és a magyar etnikai kisebbséget képviselő két parlamenti képviselő, az ország elnöke és a házelnök egyetértett abban, hogy a megújuló energiaforrások és az atomenergia a karbonmentes társadalomhoz vezető helyes út – hangsúlyozta Golob. Bejelentette: a kormány hamarosan elfogadja az atomenergia békés célú szlovéniai felhasználásáról szóló határozattervezetet is – és azt a parlament elé terjeszti elfogadásra -, amely a népszavazási kérdés megfogalmazásának alapjául szolgál majd. A népszavazás pontos időpontjáról még nem döntöttek: “Egyelőre az év második fele felé hajlunk. Végleges dátum még nincs”. Úgy vélte: a népszavazás idei megtartásának azért van értelme, hogy fel lehessen gyorsítani az eljárásokat, különösen a helyszín kiválasztását, hogy zöld utat kapjon a több mint 100 millió euró értékű előkészítő tevékenység.
A projektről 2027-ben vagy 2028-ban kell dönteni, amikorra a beruházás költsége és az új reaktor névleges teljesítménye ismertté válik – mondta Golob, megjegyezve, hogy a kész tervről vélhetően újabb népszavazást tartanak majd. A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült krskói egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdte meg működését. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Az erőmű évente 6 ezer gigawattóra áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A krskói reaktor működését eredetileg 40 évre tervezték, de tavaly környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák. Amennyiben a döntés az új blokk megépítéséről 2028-ig megszületik, az új reaktor 2038-ban csatlakozhatna a hálózatra. Horvátország már korábban jelezte: ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket.
Zöldinfó
Több mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
Az erdőgazdálkodás hosszútávon is képes tűzifával kiszolgálni a lakosságot – jelentette ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mocz András az idei szociális tüzelőanyag program részleteiről szólva elmondta: a kormány a 2025-2026-os fűtési szezonban 5 milliárd forint értékű tűzifavásárlási támogatást nyújt az önkormányzatoknak. Jelezte: ebből a forrásból a rászorulóknak segítenek megteremteni az “otthon melegét” – írja az alternativenergia.hu. Fontosnak nevezte, hogy Magyarországon a tűzifa fenntartható erdőgazdálkodásból származik. A hazai erdők évente mintegy 13 millió köbméternyi fa növedéket hoznak, ebből 7 millió köbmétert termelnek ki. A jövő nemzedékei nem kerülnek veszélybe, és csak azokat a fákat termelik ki, amelyek erre valóban megértek, vagy kivágásuk az erdők további fejlődését szolgálja – húzta alá.
Közölte: idén is 2000-nél több önkormányzat nyújtotta be igényét kedvezményes tűzifavásárlásra, illetve tűzifa-támogatásra. Az állami erdőgazdaságok biztosítják ennek 90 százalékát, a maradék 10 százalék a magán erdőgazdálkodók hozzájárulása a programhoz. Az állami erdészetekből a kiszállítások 70 százaléka már megtörtént – tette hozzá a helyettes államtitkár jelezve, várhatóan a tél beálltáig minden igénylőhöz eljut az átlagosan 1,5 köbméter mennyiségű, háztartásonként megközelítőleg 60 ezer forint értékű fűtőanyag.
Mocz András kitért arra is, hogy a hazai fűtési energiafelhasználás közel 30 százalékát a tűzifa adja, és erre a jövőben is szükség lesz. Tájékoztatása szerint Magyarország erdőterületeinek nagysága növekszik, folyamatosak az erőtelepítések, miközben megújulnak a kiöregedett erdők is. Jelenleg a fával borított területek aránya 24,3 százalék, a kormány célja ez 2030-ig 27 százalékra emelkedjen – jegyezte meg.
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
