Zöldinfó
Szlovéniában népszavazást tartanak a krskói atomerőmű új blokkjának építéséről
Még idén népszavazást tartanak Szlovéniában arról, hogy épüljön-e új atomreaktor a krskói atomerőmű jelenlegi, működését várhatóan 2043-ban befejező blokkjának pótlására – közölte kedden Robert Golob szlovén kormányfő, az általa szervezett nemzeti energiaügyi csúcstalálkozót követően.
A miniszterelnök elmondta: megállapodtak arról, hogy mind az öt parlamenti párt együttműködik a Krsko 2 projekttel kapcsolatos népszavazási kérdés kiírásában. A csúcstalálkozón részt vevő parlamenti pártok vezetői, az olasz és a magyar etnikai kisebbséget képviselő két parlamenti képviselő, az ország elnöke és a házelnök egyetértett abban, hogy a megújuló energiaforrások és az atomenergia a karbonmentes társadalomhoz vezető helyes út – hangsúlyozta Golob. Bejelentette: a kormány hamarosan elfogadja az atomenergia békés célú szlovéniai felhasználásáról szóló határozattervezetet is – és azt a parlament elé terjeszti elfogadásra -, amely a népszavazási kérdés megfogalmazásának alapjául szolgál majd. A népszavazás pontos időpontjáról még nem döntöttek: “Egyelőre az év második fele felé hajlunk. Végleges dátum még nincs”. Úgy vélte: a népszavazás idei megtartásának azért van értelme, hogy fel lehessen gyorsítani az eljárásokat, különösen a helyszín kiválasztását, hogy zöld utat kapjon a több mint 100 millió euró értékű előkészítő tevékenység.
A projektről 2027-ben vagy 2028-ban kell dönteni, amikorra a beruházás költsége és az új reaktor névleges teljesítménye ismertté válik – mondta Golob, megjegyezve, hogy a kész tervről vélhetően újabb népszavazást tartanak majd. A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült krskói egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdte meg működését. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Az erőmű évente 6 ezer gigawattóra áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A krskói reaktor működését eredetileg 40 évre tervezték, de tavaly környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák. Amennyiben a döntés az új blokk megépítéséről 2028-ig megszületik, az új reaktor 2038-ban csatlakozhatna a hálózatra. Horvátország már korábban jelezte: ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket.
Zöldinfó
Magyarország kitart a fosszilis energia infrastruktúrája mellett
Európának költenie kell a földgáz- és kőolajhálózatok fejlesztésére is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ellátás biztonsága érdekében a jövőben is támogatni kell a fosszilis tüzelőanyagok infrastruktúrájának korszerűsítését, kapacitásbővítését – írja az alternativenergia.hu. A tanács magyar tartózkodás mellett részleges általános megközelítést fogadott el az európai hálózatfinanszírozási eszköz 2028-2034 közötti időszakra szóló rendelettervezetéről. Lantos Csaba nagy hiányosságként értékelte, hogy a tervezet nem biztosít lehetőséget a fosszilis tüzelőanyagok infrastruktúrájának támogatására, miközben a bizottság elvárja a gázbeszerzések diverzifikálását – derült ki a közleményből. Magyarország elengedhetetlennek tartja a fizikai és geopolitikai realitások figyelembe vételét, mert csak ezekre alapozható érvényes és józan energiapolitika. Ezért is számítunk az Európai Unió pénzügyi támogatására a szénhidrogén-infrastruktúra ellátás biztonságát erősítő korszerűsítéséhez – emelte ki az Energiaügyi Minisztérium (EM).
A beszámolóból kiderült, hogy a miniszterek első alkalommal tárgyaltak az Európai Bizottság által a közelmúltban közzétett Európai Hálózati Csomagról. Lantos Csaba elmondta, hogy az elmúlt néhány évben egy új “villamosenergia-árfal” kialakulása tapasztalható Gdańsktól Triesztig. Ezért további határozott lépésekre van szükség a villamosenergia-hálózat jobb integrálása érdekében.
Úgy vélte, a jövőbeli beruházások tervezésére javasolt, felülről lefelé irányuló megközelítés jogos aggodalmakat vet fel. Egy uniós szinten összehangolt keret előremutató lehet, de kizárólag akkor, ha módot ad a tagállamok sajátosságainak és energiastratégiai prioritásainak figyelembe vételére. Az energiaügyi miniszter végül ismételten hangsúlyozta a szénhidrogén-infrastruktúra projektek támogatásának szükségességet – közölte az EM.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója
