Zöldinfó
Szlovéniában népszavazást tartanak a krskói atomerőmű új blokkjának építéséről
Még idén népszavazást tartanak Szlovéniában arról, hogy épüljön-e új atomreaktor a krskói atomerőmű jelenlegi, működését várhatóan 2043-ban befejező blokkjának pótlására – közölte kedden Robert Golob szlovén kormányfő, az általa szervezett nemzeti energiaügyi csúcstalálkozót követően.
A miniszterelnök elmondta: megállapodtak arról, hogy mind az öt parlamenti párt együttműködik a Krsko 2 projekttel kapcsolatos népszavazási kérdés kiírásában. A csúcstalálkozón részt vevő parlamenti pártok vezetői, az olasz és a magyar etnikai kisebbséget képviselő két parlamenti képviselő, az ország elnöke és a házelnök egyetértett abban, hogy a megújuló energiaforrások és az atomenergia a karbonmentes társadalomhoz vezető helyes út – hangsúlyozta Golob. Bejelentette: a kormány hamarosan elfogadja az atomenergia békés célú szlovéniai felhasználásáról szóló határozattervezetet is – és azt a parlament elé terjeszti elfogadásra -, amely a népszavazási kérdés megfogalmazásának alapjául szolgál majd. A népszavazás pontos időpontjáról még nem döntöttek: “Egyelőre az év második fele felé hajlunk. Végleges dátum még nincs”. Úgy vélte: a népszavazás idei megtartásának azért van értelme, hogy fel lehessen gyorsítani az eljárásokat, különösen a helyszín kiválasztását, hogy zöld utat kapjon a több mint 100 millió euró értékű előkészítő tevékenység.
A projektről 2027-ben vagy 2028-ban kell dönteni, amikorra a beruházás költsége és az új reaktor névleges teljesítménye ismertté válik – mondta Golob, megjegyezve, hogy a kész tervről vélhetően újabb népszavazást tartanak majd. A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült krskói egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdte meg működését. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Az erőmű évente 6 ezer gigawattóra áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A krskói reaktor működését eredetileg 40 évre tervezték, de tavaly környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák. Amennyiben a döntés az új blokk megépítéséről 2028-ig megszületik, az új reaktor 2038-ban csatlakozhatna a hálózatra. Horvátország már korábban jelezte: ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket.
Zöldinfó
Hó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
Erdélyben fennakadást okozott a közlekedésben, energiaellátásban a hirtelen lehullt nagy mennyiségű hó.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Erdélyben fennakadást okozott a közlekedésben és az energiaellátásban a szombat virradóra lehullt nagy mennyiségű hó – írja az alternativenergia.hu. Több megyében utakat kellett lezárni az útestre kidőlt fák miatt, és több ezer háztartásban szünetel a villanyáramellátás. Fehér megyében szombatra virradóra 42 ezer fogyasztó maradt villanyáram nélkül a havazás nyomán. Az energiaellátás hiányában mintegy nyolcezer háztartásban a vízellátást biztosító szivattyúk sem működnek – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). A dél-erdélyi megyében több megyei út is járhatatlanná vált, miután fák dőltek az úttestre. Kidőlt fák miatt riasztották a tűzoltókat Gyulafehérváron is, míg több településen a hó súlya alatt leszakadt vezetékek okoztak problémát. Több mint hétezer fogyasztó maradt villanyáram nélkül Hargita megyében, Szováta és Korond térségében is az erős szél és nagy mennyiségű hó miatt. Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó között a tűzoltók közbelépésére volt szükség, miután az úttestre kidőlt fák akadályozták a közlekedést.
Brassó megyében Predeal és Barcarozsnyó (Rasnov) között szünetelt a forgalom az úttestre lehullt nagy mennyiségű hó miatt. Maros megyében több mint 60 település közel 14 ezer fogyasztója maradt villanyáram nélkül. Kidőlt fák miatt riasztották a katasztrófavédelmi egységeket Marosvásárhelyen, Segesváron és Dicsőszentmártonban (Tarnaveni) is. Máramaros megyében szombatra virradóra több mint ezer tonna csúszásgátló anyagot szórtak szét az utakon – közölte a prefektúra szóvivője, Dan Buca.
A megyében télies körülmények között zajlik a közlekedés, több, kevésbé forgalmas megyei utat lezártak a hatóságok. A hegyekben a hótakaró vastagsága 30 centiméterhez közelít. A román meteorológiai szolgálat (ANM) előrejelzése szerint a télies időjárás hétfő estig folytatódik, ez idő alatt havazásra, ónos esőre, hóviharra kell számítani. A hegyvidéken a hóréteg vastagsága a félmétert, Erdély és Máramaros egyéb részein a 15 centimétert is elérheti.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzintet lép a napelemes rendszer: állami támogatással jön az energiatárolás
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVilágsiker és magyar előretörés: erős évet zár a BYD 2025-ben
