Zöldinfó
Szlovéniában népszavazást tartanak a krskói atomerőmű új blokkjának építéséről
Még idén népszavazást tartanak Szlovéniában arról, hogy épüljön-e új atomreaktor a krskói atomerőmű jelenlegi, működését várhatóan 2043-ban befejező blokkjának pótlására – közölte kedden Robert Golob szlovén kormányfő, az általa szervezett nemzeti energiaügyi csúcstalálkozót követően.
A miniszterelnök elmondta: megállapodtak arról, hogy mind az öt parlamenti párt együttműködik a Krsko 2 projekttel kapcsolatos népszavazási kérdés kiírásában. A csúcstalálkozón részt vevő parlamenti pártok vezetői, az olasz és a magyar etnikai kisebbséget képviselő két parlamenti képviselő, az ország elnöke és a házelnök egyetértett abban, hogy a megújuló energiaforrások és az atomenergia a karbonmentes társadalomhoz vezető helyes út – hangsúlyozta Golob. Bejelentette: a kormány hamarosan elfogadja az atomenergia békés célú szlovéniai felhasználásáról szóló határozattervezetet is – és azt a parlament elé terjeszti elfogadásra -, amely a népszavazási kérdés megfogalmazásának alapjául szolgál majd. A népszavazás pontos időpontjáról még nem döntöttek: “Egyelőre az év második fele felé hajlunk. Végleges dátum még nincs”. Úgy vélte: a népszavazás idei megtartásának azért van értelme, hogy fel lehessen gyorsítani az eljárásokat, különösen a helyszín kiválasztását, hogy zöld utat kapjon a több mint 100 millió euró értékű előkészítő tevékenység.
A projektről 2027-ben vagy 2028-ban kell dönteni, amikorra a beruházás költsége és az új reaktor névleges teljesítménye ismertté válik – mondta Golob, megjegyezve, hogy a kész tervről vélhetően újabb népszavazást tartanak majd. A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült krskói egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdte meg működését. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Az erőmű évente 6 ezer gigawattóra áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A krskói reaktor működését eredetileg 40 évre tervezték, de tavaly környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák. Amennyiben a döntés az új blokk megépítéséről 2028-ig megszületik, az új reaktor 2038-ban csatlakozhatna a hálózatra. Horvátország már korábban jelezte: ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket.
Zöldinfó
Jönnek a napviharok? Új magyar kutatás segíthet megvédeni a műholdakat és az áramhálózatot
Egy új, nemzetközi adatokra épülő magyar kutatási projekt segíthet jobban megérteni, hogyan hatnak a Napból érkező energiakitörések a Föld mágneses környezetére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az űridőjárással összefüggő fizikai folyamatok kutatásával foglalkozó projekt indult a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban (FK) az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a HUN-REN Wigner FK munkatársai a SWIFT projekt (Solar wind impact on turbulent dynamics of the terrestrial magnetosphere-ionosphere system) keretében folytatják a napfizikai jelenségek földi mágneses környezetre gyakorolt hatásának tanulmányozását. A kutatást az ESA pályázatán elnyert támogatásból indították el, és a vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió mérési adatait használják fel. Felidézték, hogy a HUN-REN Wigner FK Űrfizikai Csoportja idén támogatást nyert az ESA-tól az űridőjárást közvetlenül formáló jelenségek kutatásával foglalkozó projekt elindítására. Ennek során a magyar kutatók olyan fizikai folyamatokat vizsgálnak, amelyek alapvető szerepet játszanak a Napból, közvetlenül pedig a napszélből származó energia eljutásában a Föld közvetlen környezetébe.
A projektben különös figyelmet kap a bolygóközi mágneses és a geomágneses erővonalak összekapcsolódásának, a turbulens plazmafizikai jelenségeknek, valamint a földközeli plazmában kialakuló elektromos áramoknak a vizsgálata, illetve ezek egymással való kapcsolatának tanulmányozása. A vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió – köztük a NASA által indított MMS és Themis, valamint az ESA által felügyelt Cluster és Swarm – mérési adatait használják fel a kutatók. A várható eredmények nemcsak az űridőjárás előrejelzését tehetik pontosabbá, de hozzájárulhatnak más területeken (asztrofizika, folyadékdinamika vagy a fúziós reaktorok tervezése) zajló kutatások sikeréhez is – áll a közleményben. A napkitörések esetenként komoly kockázatot jelenthetnek a műszaki és infrastrukturális hálózatokra és az emberre, ugyanakkor a veszélyek előrejelzésével csökkenthető a várható veszteségek mértéke – hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy erre emlékeztet a 19. század közepén bekövetkezett, Carrington-eseményként ismert geomágneses vihar is. Akkor “csak” a távírók szikráztak, manapság azonban már az elektromos hálózatok, a földi csővezeték-hálózatok jelentős része, a GNSS (Global Navigation Satellite System) rendszerek, az űreszközök is károsodhatnak egy-egy geomágneses vihar miatt.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBécsben jön a palackbetétdíj, de a szakértők a többutas megoldást ajánlják
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTámogatás hajtja az e-autók robbanásszerű terjedését hazánkban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaŐsi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái