Zöldinfó

Szlovéniában népszavazást tartanak a krskói atomerőmű új blokkjának építéséről

Még idén népszavazást tartanak Szlovéniában arról, hogy épüljön-e új atomreaktor a krskói atomerőmű jelenlegi, működését várhatóan 2043-ban befejező blokkjának pótlására – közölte kedden Robert Golob szlovén kormányfő, az általa szervezett nemzeti energiaügyi csúcstalálkozót követően.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-02-02

Szerző:

Vanessza

A miniszterelnök elmondta: megállapodtak arról, hogy mind az öt parlamenti párt együttműködik a Krsko 2 projekttel kapcsolatos népszavazási kérdés kiírásában. A csúcstalálkozón részt vevő parlamenti pártok vezetői, az olasz és a magyar etnikai kisebbséget képviselő két parlamenti képviselő, az ország elnöke és a házelnök egyetértett abban, hogy a megújuló energiaforrások és az atomenergia a karbonmentes társadalomhoz vezető helyes út – hangsúlyozta Golob. Bejelentette: a kormány hamarosan elfogadja az atomenergia békés célú szlovéniai felhasználásáról szóló határozattervezetet is – és azt a parlament elé terjeszti elfogadásra -, amely a népszavazási kérdés megfogalmazásának alapjául szolgál majd. A népszavazás pontos időpontjáról még nem döntöttek: “Egyelőre az év második fele felé hajlunk. Végleges dátum még nincs”. Úgy vélte: a népszavazás idei megtartásának azért van értelme, hogy fel lehessen gyorsítani az eljárásokat, különösen a helyszín kiválasztását, hogy zöld utat kapjon a több mint 100 millió euró értékű előkészítő tevékenység.

A projektről 2027-ben vagy 2028-ban kell dönteni, amikorra a beruházás költsége és az új reaktor névleges teljesítménye ismertté válik – mondta Golob, megjegyezve, hogy a kész tervről vélhetően újabb népszavazást tartanak majd. A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült krskói egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdte meg működését. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Az erőmű évente 6 ezer gigawattóra áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A krskói reaktor működését eredetileg 40 évre tervezték, de tavaly környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák. Amennyiben a döntés az új blokk megépítéséről 2028-ig megszületik, az új reaktor 2038-ban csatlakozhatna a hálózatra. Horvátország már korábban jelezte: ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket.

Kapcsolódó tartalom:atomenergia atomerőmű energia nukleáris energia reaktor

Zöldinfó

Zajcsökkentés a gyógyulásért: támogatást kapott a Heim Pál kórház

A Heim Pál gyermekkórház 250 millió forintot kap zajszigetelésre a Budapest Airporttól.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-04-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kétszázötven millió forintot adományozott a Budapest Airport (BA) a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetnek, a támogatással a repülőgépek okozta zajhatások mérsékléséhez kívánnak hozzájárulni. Az adományátadó pénteki sajtótájékoztatón Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára, a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke azt mondta, a budapesti repülőtér 2024-es visszavásárlása a magyar állam legsikeresebb beruházása és gazdaságtörténeti sikere. Ismertetése szerint tavaly tovább emelkedett a reptér forgalma, 19,6 millió utas érkezett vagy indult innen, és az áruszállítás is új rekordot döntött: 430 ezer tonna volt az áruforgalom 2025-ben. Ezzel a budapesti lett Közép-Európa legnagyobb légikikötője – emelte ki az alternativenergia.hu.

Kitért arra, hogy a fejlesztések folytatódnak; idén lerakták a repülőtér új termináljának alapkövét, és bejelentették a közvetlen vasúti és felújított közúti összeköttetés kiépítését is. A megnövekedett forgalommal párhuzamosan kiemelt figyelmet fordítanak a repülőtér környezetében élőkre és itt működő intézményekre, továbbá figyelemmel vannak arra, hogy a zajszennyezése ne lépje túl a határértéket – tette hozzá. Lóga Máté elmondta, a Budapest Airport Szomszédjaiért Alapítványon keresztül valósítják meg a zajvédelmi programot, amelyben a lakosok és intézmények zajhatást csökkentő beruházásait támogatják. E program keretében támogatják a Heim Pál gyermekkórházat 250 millió forinttal – hangoztatta az államtitkár, aki hozzátette, a BA eddig is juttatott adományt a kórháznak, ez azonban most célzott támogatást jelent.

Fekete Ferenc orvosigazgató elmondta, az intézményben évente félmillió gyerek fordul meg és 36 ezer fekvőbeteget kezelnek, az ő komfortjuk minden szempontból fontos a kórházvezetésnek. Ezen kívül a kórházi épületek energiafelhasználása is kulcskérdés, ezért számos energetikai beruházás történt az elmúlt években – tette hozzá.

Az orvosigazgató beszámolt arról, hogy a most kapott támogatásból több mint 104 tetőtéri ablakot tudnak kicserélni, ezen kívül az intenzív és az infektológiai osztálynak helyet adó épület tetejét tudják rendbe hozni. Francois Berisot, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója elmondta, a cég lakossági és intézményi zajvédelmi programja már évek óta működik, idén közel félmilliárd forintot fordítottak erre a célra. A program keretében a BA több repülőtér környéki közintézményt, iskolát, könyvtárat, kulturális központot is támogat a lakossági támogatás mellett. A BA tájékoztatása szerint a zajvédelmi program hatodik fázisa indult el idén áprilisban, a területeket és a szolgáltatások körét a reptér környéki önkormányzatokkal közösen határozták meg, biztosítva ezzel, hogy a program a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a lakossági igényekhez. A jogosultak körét az erre a célra létrehozott a weboldalon keresztül bárki megnézheti.

Tovább olvasom