Zöldinfó
Szlovéniában népszavazást tartanak a krskói atomerőmű új blokkjának építéséről
Még idén népszavazást tartanak Szlovéniában arról, hogy épüljön-e új atomreaktor a krskói atomerőmű jelenlegi, működését várhatóan 2043-ban befejező blokkjának pótlására – közölte kedden Robert Golob szlovén kormányfő, az általa szervezett nemzeti energiaügyi csúcstalálkozót követően.
A miniszterelnök elmondta: megállapodtak arról, hogy mind az öt parlamenti párt együttműködik a Krsko 2 projekttel kapcsolatos népszavazási kérdés kiírásában. A csúcstalálkozón részt vevő parlamenti pártok vezetői, az olasz és a magyar etnikai kisebbséget képviselő két parlamenti képviselő, az ország elnöke és a házelnök egyetértett abban, hogy a megújuló energiaforrások és az atomenergia a karbonmentes társadalomhoz vezető helyes út – hangsúlyozta Golob. Bejelentette: a kormány hamarosan elfogadja az atomenergia békés célú szlovéniai felhasználásáról szóló határozattervezetet is – és azt a parlament elé terjeszti elfogadásra -, amely a népszavazási kérdés megfogalmazásának alapjául szolgál majd. A népszavazás pontos időpontjáról még nem döntöttek: “Egyelőre az év második fele felé hajlunk. Végleges dátum még nincs”. Úgy vélte: a népszavazás idei megtartásának azért van értelme, hogy fel lehessen gyorsítani az eljárásokat, különösen a helyszín kiválasztását, hogy zöld utat kapjon a több mint 100 millió euró értékű előkészítő tevékenység.
A projektről 2027-ben vagy 2028-ban kell dönteni, amikorra a beruházás költsége és az új reaktor névleges teljesítménye ismertté válik – mondta Golob, megjegyezve, hogy a kész tervről vélhetően újabb népszavazást tartanak majd. A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült krskói egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdte meg működését. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Az erőmű évente 6 ezer gigawattóra áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A krskói reaktor működését eredetileg 40 évre tervezték, de tavaly környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák. Amennyiben a döntés az új blokk megépítéséről 2028-ig megszületik, az új reaktor 2038-ban csatlakozhatna a hálózatra. Horvátország már korábban jelezte: ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket.
Zöldinfó
Budapest a barlangok fővárosa: 174 barlang húzódik a főváros alatt
A 2014-ben elindított Barlangoljunk! kezdeményezés eredményeként 30 százalékkal nőtt a barlangok látogatottsága Magyarországon.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A Barlangoljunk! – március a barlangok hónapja című kezdeményezés nyitórendezvényén Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg már évi több mint félmillió látogató keresi fel a nemzeti parkok kezelésében lévő barlangokat országszerte – írja az alternativenergia.hu. A kormányzat az igényeknek megfelelően az elmúlt bő évtizedben mintegy másfél milliárd forintot költött ezen élettelen természeti értékek megőrzésére, bemutathatóságuk fejlesztésére – fűzte hozzá. Közölte, hogy a 2014 óta megtartott eseménysorozat célja, hogy a telet követő időszakot már a tavasz legelején programokkal töltsék meg, ennek megfelelően országszerte várják olyan eseményekkel a látogatókat, amelyeket kizárólag ebben az időszakban kínálnak.
Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon több mint 4200 barlangot tartanak nyilván, ezek közül harminc idegenforgalmi hasznosítását végzi az országban működő tíz nemzeti park közül öt. A barlangok egy része akár kerekesszékkel, babakocsival is látogatható, de akad közöttük több olyan, amely kalandturisztikai programokat, egyedülálló élményeket kínál – emelte ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországon komolyan óvják, védik, nagy becsben tartják a barlangokat, ennek megfelelően jogszabályok rendelkeznek arról, hogy kizárólagos állami tulajdonban állnak és csakis nemzeti parkok kezelhetik ezen élettelen természeti értékeket. Kitért arra, hogy az ismert barlangok összesen több mint 300 kilométer hosszúságban kanyarognak a mélyben. A Pál-völgyi-barlang rendelkezik hazánk leghosszabb barlangrendszerével, és a Bükkben található Bányász-barlangnak a legmélyebb az ürege 305 méterrel.
Budapest pedig a barlangok fővárosának számít, hiszen a világon egyetlen főváros alatt sem húzódik annyi – 174 barlang összesen mintegy félszáz kilométer hosszúságban -, mint Budapesten. Rácz András megjegyezte, hogy az idei nyitóeseményt azért tartják az Abaligeti-barlangot és a Tettyei mésztufabarlangot is kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának központjában, mert ez a szervezet idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Az államtitkár elmondta, hogy a Barlangoljunk! – március a barlangok hónapja című kezdeményezés programjairól a nemzeti parkok honlapjain találhatók részletek, de nyomtatott kiadványok – így egy barlangokkal kapcsolatos összefoglaló füzet – is rendelkezésre állnak az intézményeknél és partnereiknél.
Az AM korábbi tájékoztatása szerint idén márciusban a kezdeményezés részeként a látogatók extra szakvezetésen fedezhetik fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban a Szemlő-hegyi-barlang különleges képződményeit és a történetét. A Pál-völgyi-barlangban geológus vezeti végig az érdeklődőket, bemutatva a téli denevéreket és a környék élővilágát. Mineralógiai program keretében vetítés és kézbe fogható ásványok, kőzetek segítségével ismerkedhetnek az érdeklődők a barlangok kincseivel. A Duna-Dráva Nemzeti Parkban, az Abaligeti-barlangban fotós túra és a gyerekeknek szóló interaktív Kis barlangász program lesz, ahol a barlangok típusai és élővilága vár felfedezésre.
A Bükki Nemzeti Parkban a Szent István-barlangban hosszú túrák indulnak, az Esztáz-kői barlang látványos cseppköveit is láthatják a résztvevők. Hangtálas relaxáció is lesz a Fekete-teremben, iskolai csoportoknak pedig március 10. és 26. között az Ősember nyomában GEOtúra vezet a Szeleta-barlanghoz. Az Aggteleki Nemzeti Parkban a Baradlamanó túra keretében a résztvevők megismerkedhetnek a barlangok kialakulásával, az emberi szem számára gyakran láthatatlan élőlényekkel. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban kedvezményes látogatás várja az érdeklődőket a Csodabogyós-barlangban, emellett a Lóczy-barlangban barangolva fedezhetők fel a különleges képződmények.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
