Tavaly volt a legmelegebb az óceánok vize
Az óceánok vize 2022-ben volt a legmelegebb a rendszeres mérések 1958-as kezdete óta – számolt be egy friss elemzésről a The Guardian online kiadása.
Az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok többlethőjét. Az 1958-ban indult rendszeres mérések az óceáni vízhőmérséklet folyamatos emelkedését mutatják, mely 1990 urán felgyorsult. Az óceánok felszíni vízhőmérséklete jelentősen befolyásolja a világ időjárását. Ha az óceánok melegebbek, az felerősíti a szélsőséges időjárási jelenségeket, ezek intenzívebb hurrikánokat okoznak, a levegőt nedvesebbé teszik, ami heves esőzéseket, áradásokat hoz. A víz a melegedéssel kitágul, emeli a tengerszintet, veszélyezteti a parti településeket. Ha a végleges adatokat összegyűjtik, a 2022-es év várhatóan a negyedik vagy az ötödik legmelegebb lesz a levegő hőmérsékletét tekintve. Tavaly sorban a harmadszor jelentkezett a La Nina, a Csendes-óceán feletti légköri jelenség hűvösebb szakasza, mely a globális időjárást befolyásolja. Ha visszatér az El Nino, az a hőmérséklet emelkedésével fog járni.
Az óceánok hőmérsékletéről elemzést készítő nemzetközi kutatócsoport arra következtetett, hogy a Föld energia- és vízkörforgását az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása alapvetően megváltoztatta, ezzel mindent átható változást okozott a globális klímarendszerben. John Abraham, a minnesotai St. Thomas Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja elmondta: az óceánok felmelegedése egyre szélsőségesebb időjáráshoz vezet, ennek rettenetes következményei vannak az egész világon. Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem professzora – szintén a kutatócsoport tagja – hozzátette, hogy elemzésük az óceánokban egyre mélyebben elhelyezkedő meleg vízű rétegeket tárt fel, ami a hurrikánok erősödéséhez vezet, mivel a szél már nem tudja felkavarni az alsóbb, hidegebb vízrétegeket, melyek a vihar erősödését gátolnák.
Az Advances in Atmospheric Sciences című szaklap aktuális számában közölt elemzés szerte az óceánokban számos műszer által rögzített adatokat, valamint kínai és amerikai kutatócsoportok analíziseit használta fel, hogy kiszámítsa az óceánok felső 2000 méterének hőtartalmát. Itt zajlik a felmelegedés leglényegesebb része. Tavaly az óceánok nagyjából 10 zettajoule-lal (ZJ) több hőt nyeltek el, mint tavalyelőtt, ez akkora mennyiség, mintha a Föld összes lakója minden egyes napon, egész nap negyven hajszárítót tartana bekapcsolva. Októberben a ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) jelentette, hogy a rekordot ért el a főbb üvegházhatású gázok – szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid – légköri koncentrációja. A WMO vezetője, Petteri Taalas ekkor azt mondta, “rossz irányba haladunk”.
Zöldinfó
Baranya földtani kincsei új turisztikai térképre kerülhetnek
Geopark létrehozásával kapcsolatos kezdeményezés indult Baranyában.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Baranya földtani, természeti és kulturális örökségét jelenítené meg egységes turisztikai termékként, illetve segítené hozzá az UNESCO Globális Geopark cím elnyeréséhez a térséget az a kezdeményezés, amelyet a közelmúltban indított a pécsi székhelyű Pannon Európai Területi Társulás (Pannon ETT) – közölte az MTI-vel a szervezet. A társulás közleményében azt írták: a Pannon Geopark létrehozásának előkészítését önkormányzatok bevonásával indították el a közelmúltban, de a későbbiekben a helyi vállalkozások, szállásadók, vendéglátók, termelők, kézművesek, civil szervezetek, iskolák és turisztikai szolgáltatók bekapcsolódására is számítanak – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A határokon átívelő európai uniós támogatással megvalósuló programok kezdeményezését és végrehajtását is végző, magyar, horvát, szlovén és bosnyák önkormányzatok, megyék, egyetemek, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park által alkotott társulás közlése szerint hosszabb távú cél az UNESCO Globális Geopark cím megszerzése lehet, de ehhez még többéves szakmai és szervezeti munka vezet még.
A geopark létrehozásának alapját az adja, hogy Baranyában – egyebek mellett – dinoszauruszok lábnyomaira bukkantak korábban, a térség különleges barlangokat rejt, vörös homokkőből formálódott, egyedülálló földtani képződményekben és évszázados helyi történetekben bővelkedik. A baranyai értékek a Pannon ETT szerint jelentős természeti és kulturális örökséget képviselnek, ám egymástól elszigetelten jelennek meg a turisztikai kínálatban. A Pannon Geopark kezdeményezés egyik legfontosabb lehetősége, hogy összekapcsolja az egymáshoz közeli látnivalókat és szolgáltatásokat. A látogatók így nem csupán egyetlen kirándulóhelyet kereshetnének fel, hanem akár többnapos programot is összeállíthatnának Baranyában.
Közölték, hogy a kezdeményezés nemcsak a megye településeinek kínálhat új lehetőségeket, hanem a horvátországi partnerekkel való együttműködésre is módot kínál. A jelenleg már futó és 2027 végéig zajló magyar–horvát együttműködésben megvalósuló NETGEO-projekt például szintén azt a célt szolgálja, hogy a határ két oldalán található földtani és turisztikai értékek ne külön-külön, hanem egymást kiegészítve jelenjenek meg. A Pannon Geopark esetében is a 2010 óta működő Pannon ETT koordinálná a települések közötti együttműködést, a közös arculat és marketing kialakítását, valamint a turisztikai szolgáltatók és programgazdák összekapcsolását.
Most elsősorban a településeken a sor. Az érdeklődő önkormányzatoknak ki kell nyilvánítaniuk csatlakozási szándékukat, ki kell jelölniük egy helyi kapcsolattartót, majd össze kell gyűjteniük a település természeti, kulturális és turisztikai értékeit, valamint a lehetséges partnereket. Ezekből állhat össze a későbbi közös kínálat. A későbbi tervek között szerepel egy többnyelvű online felület létrehozása is, amelyen térképen lehetne böngészni a geopark látnivalóit, túraútvonalait, programjait és szolgáltatásait. A későbbiekben közös minőségi elvek alapján működő partnerhálózat, akár geoparki védjegyrendszer is kialakulhat.
A hosszú távú cél az, hogy egyre szervezettebb, működőképes térségi együttműködés alakuljon ki, amelynek egy pontján megszerezheti a térség a további fejlesztésekre lehetőséget teremtő UNESCO Globális Geopark címet – tájékoztatott a társulás. A geopark olyan földrajzilag körülhatárolt térség, amelynek kiemelkedő földtani örökségét nemzetközi jelentőségű értékként kezelik, és amelynek védelmét, bemutatását az oktatással és a fenntartható gazdasági fejlődéssel kapcsolják össze.
Az UNESCO 2015-ben hozta létre Globális Geopark minősítést. A szervezet idei augusztusi adatai szerint a világ 51 országában már 241 ilyen geopark működik. Magyarországon a Bakony–Balaton, a Szlovákiával közös Novohrad–Nógrád, valamint a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark működik, ezek együttesen az Magyarország területének 7,9 százalékát fedik le, általuk összesen 324 magyarországi 324 település vesz részt geoparki együttműködésben. A magyar határtól negyven kilométerre fekvő horvátországi Papuk hegység térsége már korábban elnyerte az UNESCO Globális Geopark minősítését, így a baranyai kezdeményezés egy már működő, nemzetközi együttműködési modellhez kapcsolódhatna.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
