Tavaly volt a legmelegebb az óceánok vize

Az óceánok vize 2022-ben volt a legmelegebb a rendszeres mérések 1958-as kezdete óta – számolt be egy friss elemzésről a The Guardian online kiadása.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-13

Szerző:

Vanessza

Az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok többlethőjét. Az 1958-ban indult rendszeres mérések az óceáni vízhőmérséklet folyamatos emelkedését mutatják, mely 1990 urán felgyorsult. Az óceánok felszíni vízhőmérséklete jelentősen befolyásolja a világ időjárását. Ha az óceánok melegebbek, az felerősíti a szélsőséges időjárási jelenségeket, ezek intenzívebb hurrikánokat okoznak, a levegőt nedvesebbé teszik, ami heves esőzéseket, áradásokat hoz. A víz a melegedéssel kitágul, emeli a tengerszintet, veszélyezteti a parti településeket. Ha a végleges adatokat összegyűjtik, a 2022-es év várhatóan a negyedik vagy az ötödik legmelegebb lesz a levegő hőmérsékletét tekintve. Tavaly sorban a harmadszor jelentkezett a La Nina, a Csendes-óceán feletti légköri jelenség hűvösebb szakasza, mely a globális időjárást befolyásolja. Ha visszatér az El Nino, az a hőmérséklet emelkedésével fog járni.

Az óceánok hőmérsékletéről elemzést készítő nemzetközi kutatócsoport arra következtetett, hogy a Föld energia- és vízkörforgását az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása alapvetően megváltoztatta, ezzel mindent átható változást okozott a globális klímarendszerben. John Abraham, a minnesotai St. Thomas Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja elmondta: az óceánok felmelegedése egyre szélsőségesebb időjáráshoz vezet, ennek rettenetes következményei vannak az egész világon. Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem professzora – szintén a kutatócsoport tagja – hozzátette, hogy elemzésük az óceánokban egyre mélyebben elhelyezkedő meleg vízű rétegeket tárt fel, ami a hurrikánok erősödéséhez vezet, mivel a szél már nem tudja felkavarni az alsóbb, hidegebb vízrétegeket, melyek a vihar erősödését gátolnák.

Az Advances in Atmospheric Sciences című szaklap aktuális számában közölt elemzés szerte az óceánokban számos műszer által rögzített adatokat, valamint kínai és amerikai kutatócsoportok analíziseit használta fel, hogy kiszámítsa az óceánok felső 2000 méterének hőtartalmát. Itt zajlik a felmelegedés leglényegesebb része. Tavaly az óceánok nagyjából 10 zettajoule-lal (ZJ) több hőt nyeltek el, mint tavalyelőtt, ez akkora mennyiség, mintha a Föld összes lakója minden egyes napon, egész nap negyven hajszárítót tartana bekapcsolva. Októberben a ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) jelentette, hogy a rekordot ért el a főbb üvegházhatású gázok – szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid – légköri koncentrációja. A WMO vezetője, Petteri Taalas ekkor azt mondta, “rossz irányba haladunk”.

Zöldinfó

Mit árulnak el az időjárási adatok a jövőnkről?

Előadásokkal és múzeumi barangolással várja a látogatókat a HungaroMet Zrt.

Létrehozva:

10 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hőhullámok alakulásával, a csapadék-előrejelzést segítő mérési módszerekkel és a csapadék- és hőmérsékleti szélsőségekről szóló előadásokkal, valamint múzeumi barangolással várja az érdeklődőket a Kutatók éjszakáján, szeptember 25-én a HungaroMet Nonprofit Zrt – írja az alternativenergia.hu. Az érdeklődőket szeptember 25-én, pénteken 16 órától várják a HungaroMet II. kerületi székházába. Este 7 óráig tudományos előadásokkal készülnek: szó lesz a hőhullámok múltbeli és jövőbeli alakulásáról, így bemutatják, milyen módszerekkel határozzák meg a hőhullámos időszakok különböző jellemzőit, milyen sajátosságai voltak az idén nyáron kialakult hőhullámos időszakoknak és azt is, a HungaroMet által futtatott regionális éghajlati modellek alapján mire lehet számítani a következő évtizedekben. Lesz előadás arról is, hogyan segítik a különböző típusú mérések a csapadék pontosabb előrejelzését. Foglalkoznak a csapadék- és hőmérsékleti adatsorok szélsőségeinek vizsgálatával is, így többek között azzal, hogy az elmúlt évtized valóban szélsőséges időszaknak tekinthető-e a többdimenziós vizsgálat alapján és az elmúlt másfél évszázadban mely időszakok tekinthetőek szélsőségesnek, akár a hónapokat, évszakokat vagy az éveket vizsgálva.

Az érdeklődők részt vehetnek múzeumi barangoláson is, a látogatók megismerhetik a HungaroMet Nonprofit Zrt. muzeális szakgyűjteményét, ami páratlan betekintést nyújt abba, hogyan fejlődött az időjárás megfigyelése az elmúlt évszázadok során. A gyűjteményben történeti meteorológiai műszerek sorakoznak, amelyek bemutatják, hogyan zajlottak korábban a megfigyelések és mérések, és milyen eszközökkel dolgoztak a meteorológusok a modern technológiák megjelenése előtt. A vezetett látogatáson bemutatják a gyűjtemény legérdekesebb darabjait: régi hőmérőket, csapadékmérőket, szélmérő eszközöket, valamint olyan korai műszereket, amelyek ma már csak múzeumi környezetben láthatók. A résztvevők megtudhatják, hogyan működtek ezek az eszközök, milyen pontossággal mértek, és milyen szerepet játszottak a meteorológiai megfigyelések történetében. Ismertetik a mai mérési gyakorlatokat, a HungaroMet országos mérőhálózatát, a jelenleg használatos korszerű meteorológiai műszereket és technológiákat. Az előadás segít megérteni, hogyan lesz a mérésből adat, az adatból pedig előrejelzés.

A Miskolci Egyetemen pedig Lehetsz te is meteorológus címmel a légkörtudományba bevezető interaktív előadás várja az érdeklődőket, kísérletekkel. Az előadásokon való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a https://www.kutatokejszakaja.hu/ weboldalon lehet.

Tovább olvasom