Kapcsolatfelvétel

Létrehozva:

|

Az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok többlethőjét. Az 1958-ban indult rendszeres mérések az óceáni vízhőmérséklet folyamatos emelkedését mutatják, mely 1990 urán felgyorsult. Az óceánok felszíni vízhőmérséklete jelentősen befolyásolja a világ időjárását. Ha az óceánok melegebbek, az felerősíti a szélsőséges időjárási jelenségeket, ezek intenzívebb hurrikánokat okoznak, a levegőt nedvesebbé teszik, ami heves esőzéseket, áradásokat hoz. A víz a melegedéssel kitágul, emeli a tengerszintet, veszélyezteti a parti településeket. Ha a végleges adatokat összegyűjtik, a 2022-es év várhatóan a negyedik vagy az ötödik legmelegebb lesz a levegő hőmérsékletét tekintve. Tavaly sorban a harmadszor jelentkezett a La Nina, a Csendes-óceán feletti légköri jelenség hűvösebb szakasza, mely a globális időjárást befolyásolja. Ha visszatér az El Nino, az a hőmérséklet emelkedésével fog járni.

Az óceánok hőmérsékletéről elemzést készítő nemzetközi kutatócsoport arra következtetett, hogy a Föld energia- és vízkörforgását az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása alapvetően megváltoztatta, ezzel mindent átható változást okozott a globális klímarendszerben. John Abraham, a minnesotai St. Thomas Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja elmondta: az óceánok felmelegedése egyre szélsőségesebb időjáráshoz vezet, ennek rettenetes következményei vannak az egész világon. Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem professzora – szintén a kutatócsoport tagja – hozzátette, hogy elemzésük az óceánokban egyre mélyebben elhelyezkedő meleg vízű rétegeket tárt fel, ami a hurrikánok erősödéséhez vezet, mivel a szél már nem tudja felkavarni az alsóbb, hidegebb vízrétegeket, melyek a vihar erősödését gátolnák.

Az Advances in Atmospheric Sciences című szaklap aktuális számában közölt elemzés szerte az óceánokban számos műszer által rögzített adatokat, valamint kínai és amerikai kutatócsoportok analíziseit használta fel, hogy kiszámítsa az óceánok felső 2000 méterének hőtartalmát. Itt zajlik a felmelegedés leglényegesebb része. Tavaly az óceánok nagyjából 10 zettajoule-lal (ZJ) több hőt nyeltek el, mint tavalyelőtt, ez akkora mennyiség, mintha a Föld összes lakója minden egyes napon, egész nap negyven hajszárítót tartana bekapcsolva. Októberben a ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) jelentette, hogy a rekordot ért el a főbb üvegházhatású gázok – szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid – légköri koncentrációja. A WMO vezetője, Petteri Taalas ekkor azt mondta, “rossz irányba haladunk”.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák