Tavaly volt a legmelegebb az óceánok vize

Az óceánok vize 2022-ben volt a legmelegebb a rendszeres mérések 1958-as kezdete óta – számolt be egy friss elemzésről a The Guardian online kiadása.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-13

Szerző:

Vanessza

Az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok többlethőjét. Az 1958-ban indult rendszeres mérések az óceáni vízhőmérséklet folyamatos emelkedését mutatják, mely 1990 urán felgyorsult. Az óceánok felszíni vízhőmérséklete jelentősen befolyásolja a világ időjárását. Ha az óceánok melegebbek, az felerősíti a szélsőséges időjárási jelenségeket, ezek intenzívebb hurrikánokat okoznak, a levegőt nedvesebbé teszik, ami heves esőzéseket, áradásokat hoz. A víz a melegedéssel kitágul, emeli a tengerszintet, veszélyezteti a parti településeket. Ha a végleges adatokat összegyűjtik, a 2022-es év várhatóan a negyedik vagy az ötödik legmelegebb lesz a levegő hőmérsékletét tekintve. Tavaly sorban a harmadszor jelentkezett a La Nina, a Csendes-óceán feletti légköri jelenség hűvösebb szakasza, mely a globális időjárást befolyásolja. Ha visszatér az El Nino, az a hőmérséklet emelkedésével fog járni.

Az óceánok hőmérsékletéről elemzést készítő nemzetközi kutatócsoport arra következtetett, hogy a Föld energia- és vízkörforgását az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása alapvetően megváltoztatta, ezzel mindent átható változást okozott a globális klímarendszerben. John Abraham, a minnesotai St. Thomas Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja elmondta: az óceánok felmelegedése egyre szélsőségesebb időjáráshoz vezet, ennek rettenetes következményei vannak az egész világon. Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem professzora – szintén a kutatócsoport tagja – hozzátette, hogy elemzésük az óceánokban egyre mélyebben elhelyezkedő meleg vízű rétegeket tárt fel, ami a hurrikánok erősödéséhez vezet, mivel a szél már nem tudja felkavarni az alsóbb, hidegebb vízrétegeket, melyek a vihar erősödését gátolnák.

Az Advances in Atmospheric Sciences című szaklap aktuális számában közölt elemzés szerte az óceánokban számos műszer által rögzített adatokat, valamint kínai és amerikai kutatócsoportok analíziseit használta fel, hogy kiszámítsa az óceánok felső 2000 méterének hőtartalmát. Itt zajlik a felmelegedés leglényegesebb része. Tavaly az óceánok nagyjából 10 zettajoule-lal (ZJ) több hőt nyeltek el, mint tavalyelőtt, ez akkora mennyiség, mintha a Föld összes lakója minden egyes napon, egész nap negyven hajszárítót tartana bekapcsolva. Októberben a ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) jelentette, hogy a rekordot ért el a főbb üvegházhatású gázok – szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid – légköri koncentrációja. A WMO vezetője, Petteri Taalas ekkor azt mondta, “rossz irányba haladunk”.

Zöld Energia

Több mint 5000 napelem kerül az olajfák fölé, de a mezőgazdaság is folytatódik

Spanyolországban 3,65 MW-os, megemelt napelemekből álló rendszert építenek egy működő olajfaliget fölé, amelyhez 3 MWh-s energiatároló is kapcsolódik, és egy közeli csomagolóüzem energiaellátását biztosítja.

Létrehozva:

15 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-03

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Spanyolországban olyan agrár-fotovoltaikus beruházás épül, amely egyszerre teszi lehetővé a napenergia termelését és az olajbogyó termesztését. Az Acesur olívaolaj-előállító vállalat a Jaén tartománybeli Vilches településen kezdte meg egy 3,65 megawatt teljesítményű napelemes rendszer kivitelezését, amely egy már termő olajfaliget fölé telepített, megemelt napelemmodulokra épül. A projekt részeként egy 3 megawattórás energiatároló rendszert is kialakítanak, írja az alternativenergia.hu hírportál. A beruházás különlegessége, hogy a meglévő olajfákat nem távolítják el, és a mezőgazdasági termelés is folytatódhat a napelemek alatt. A fejlesztést a granadai székhelyű Greening megújulóenergia-vállalat valósítja meg. A rendszer közvetlenül az Acesur közeli csomagolóüzemét látja majd el villamos energiával, így a napenergia helyben történő felhasználása az ipari működés energiaellátását is segíti. A vállalat tájékoztatása szerint a technológia fejlesztése több szakaszban zajlott. Először elméleti bioklimatikus szimulációkat végeztek, majd ellenőrzött laboratóriumi, illetve üvegházi körülmények között tesztelték a rendszert. Ezt követően egy hagyományos, öntözés nélküli olajfaligetben helyeztek üzembe prototípust.

A kísérleti rendszer két egymást követő betakarítás eredményei alapján azt mutatta, hogy a napelemes energiatermelés és az olajbogyó termesztése összeegyeztethető. A vállalat képviselője szerint a panelek mérsékelték a talaj felmelegedését, segítették a nedvesség megőrzését, és kedvezően befolyásolták a terméshozamot. Ezek az eredmények különösen fontosak lehetnek a szárazabb, forró nyarakkal jellemezhető mediterrán térségekben. A vilchesi létesítményben több mint 5150 napelemes modult helyeznek el a talajszint fölött több mint négy méter magasan. A tartószerkezet acéloszlopokra és beton alapokra támaszkodik. A kialakítás célja, hogy a mezőgazdasági gépek a panelek alatt is elférjenek, így a hagyományos művelési munkák, köztük az olajbogyó betakarítása is folytatható legyen.

A rendszerhez kapcsolódó, 3 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló segíti majd a megtermelt villamos energia felhasználásának optimalizálását és az üzem energiaellátásának rugalmasabbá tételét. A vállalat képviselője szerint a beruházás a világ első ipari méretű, kifejezetten olajfaligetekre fejlesztett, úgynevezett olivovoltaikus létesítménye lehet. A projekt azt példázza, miként kapcsolható össze a mezőgazdasági területek hasznosítása, a megújuló energiatermelés és az ipari önfogyasztás anélkül, hogy fel kellene hagyni a hagyományos növénytermesztéssel.

Borítókép: Acesur

Tovább olvasom