Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Biológiailag lebomló polimereket fejleszthetnek ki magyar kutatók

A kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben rögzített célja az egyszer használatos műanyagok kivezetése, ezért segíti az olyan innovatív, biológiailag lebomló polimerek fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok részarányának csökkentésére.

Létrehozva:

|

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatóközpont projektjére három év alatt 2 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Kutatási és Innovációs Alap támogatása révén – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium. A közlemény szerint Raisz Anikó, a TIM környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára kiemelte, az egyszer használatos műanyagok mielőbbi kivezetésének egyik feltétele az, hogy rendelkezésre álljon egy stabil helyettesítő termék. A magyar kutatócsoport olyan alapanyag előállítását célozza meg, amely tulajdonságaiban állja a versenyt a hagyományos polimerekkel, de nem terheli tovább a környezetet. Örömmel veszik a zöldítési kihívások kezelésére vonatkozó kezdeményezéseket – tette hozzá az államtitkár. A 2025 elején záruló projekt célkitűzése az ipari szereplők igényeihez igazított, fenntartható és környezetkímélő, ipari melléktermékből előállítható új műanyag-alapanyag kifejlesztése, amelyet azonnal és közvetlenül tudnak hasznosítani. A magyar kutatócsoportnak köszönhetően akár egy új polimer előállítási eljárás kifejlesztése is megvalósulhat. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatóközpont 155 magyar kutató tudását és munkáját fogja össze és közel 200 partnerrel működik együtt. A központ az elmúlt időszakban egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a polimerekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre, a világ számos pontján kutatják azokat az új alapanyagokat, amelyek nemcsak biológiailag lebomlók, hanem nyersanyagukat tekintve is környezettudatosak – olvasható a minisztérium közleményében.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Közösségi energiatermelés a Balatonnál: a jövő önellátó települései épülhetnek

Balatoni energiaközösségek szerveződnek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni energiaközösségek létrehozásában vállalt koordinátori szerepet a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT), amely létrehozott egy országosan egyedülálló energetikai kompetencia adatbázist – nyilatkozta a BFT munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség igazgatója az MTI-nek. Molnár Gábor kiemelte, a cél, hogy az energiaközösségek ne elszigetelt települési kezdeményezésekként, hanem a Balaton regionális energiaönállóságát és klímaalkalmazkodását erősítő együttműködési rendszer részeként jöjjenek létre – írja az alternativenergia.hu. Kitért arra is, hogy Nyugat-Európában már rengeteg ilyen energiaközösség működik, ahol a helyben keletkező energia helyben hasznosul, csökkentve az energiaköltségeket, és segítve a függetlenedést, vagyis az önellátást. A rendszerhasználati díjnak például a 30-60 százaléka megtakarítható ezzel az osztrák tapasztalatok szerint – tette hozzá.

Magyarország el van maradva ezen a téren – mutatott rá. Pár energiaközösség már létrejött, de egyelőre egy sem működik teljes körűen, mert még folyamatban van az energiaközösség és az energiakereskedő közötti adatátadás rendszerének kialakítása – magyarázta. A Balaton egy mintarégió kíván lenni az energiaközösségek szerveződésében, amely munka már két évvel ezelőtt megkezdődött – mondta Molnár Gábor. Hozzátette, hogy a BFT által koordinált folyamatban az élenjáró régiós települések már képesek lennének indulni a célra elnyerhető uniós támogatásért, és másfél éven belül meg is valósítani a projektjüket.

Megjegyezte, a korábbi ígéretek szerint az első negyedévben kellett volna megjelennie egy energiaközösségek létrehozását támogató, 5 milliárd forintos keretösszegű uniós projektnek (DIMOP Plusz-2.2.6), azonban ez eddig nem történt meg, de remélik hamarosan kiírásra kerül. Az igazgató beszámolt arról is, hogy a héten tartottak egyeztetést a szerveződés iránt leginkább érdeklődő balatoni településekkel, szakértőket is meghívva. Az eseményen bemutatták az energiaközösségek kialakítását támogató digitális rendszert is, a bábolnai közösség példáján keresztül. Megemlítette, hogy az egyeztetés során a szakértők közös nevezőre jutottak abban, hogy hiányoznak még bizonyos szabályozók a magyar energiaközösségek működéséhez, amelyek megalkotásához javaslatot fognak készíteni a jogalkotók számára.

Advertisement

Molnár Gábor beszámolt arról is, hogy az egyeztetésen Fecske Károly energetikai szakértő elemezte a résztvevő települések energetikai lehetőségeit, és üzleti modellt is javasolt a BFT által létrehozott térségi adatbázis alapján, mely Magyarországon egyedülállóan tartalmazza a régió településeinek energiafogyasztási, termelési és energiahálózati adatait, kiegészítve a demográfiai, közmű ellátottsági, és közlekedési jellemzőkkel. A BFT munkaszervezetének célja, hogy szakértői közreműködéssel, az energiaközösségek kialakítását támogató források felkutatásával, valamint a települések közötti együttműködés erősítésével támogassa azokat az önkormányzatokat, amelyek elindulnak a közösségi energiafelhasználás és az energiaközösségek létrehozása felé – hangsúlyozta az igazgató.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák