Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Biológiailag lebomló polimereket fejleszthetnek ki magyar kutatók

A kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben rögzített célja az egyszer használatos műanyagok kivezetése, ezért segíti az olyan innovatív, biológiailag lebomló polimerek fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok részarányának csökkentésére.

Létrehozva:

|

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatóközpont projektjére három év alatt 2 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Kutatási és Innovációs Alap támogatása révén – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium. A közlemény szerint Raisz Anikó, a TIM környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára kiemelte, az egyszer használatos műanyagok mielőbbi kivezetésének egyik feltétele az, hogy rendelkezésre álljon egy stabil helyettesítő termék. A magyar kutatócsoport olyan alapanyag előállítását célozza meg, amely tulajdonságaiban állja a versenyt a hagyományos polimerekkel, de nem terheli tovább a környezetet. Örömmel veszik a zöldítési kihívások kezelésére vonatkozó kezdeményezéseket – tette hozzá az államtitkár. A 2025 elején záruló projekt célkitűzése az ipari szereplők igényeihez igazított, fenntartható és környezetkímélő, ipari melléktermékből előállítható új műanyag-alapanyag kifejlesztése, amelyet azonnal és közvetlenül tudnak hasznosítani. A magyar kutatócsoportnak köszönhetően akár egy új polimer előállítási eljárás kifejlesztése is megvalósulhat. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatóközpont 155 magyar kutató tudását és munkáját fogja össze és közel 200 partnerrel működik együtt. A központ az elmúlt időszakban egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a polimerekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre, a világ számos pontján kutatják azokat az új alapanyagokat, amelyek nemcsak biológiailag lebomlók, hanem nyersanyagukat tekintve is környezettudatosak – olvasható a minisztérium közleményében.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Szokatlanul csapadékos tél töltötte fel Spanyolország víztározóit

Spanyolországban 47 éve nem volt olyan csapadékos az év első két hónapja mint idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rubén del Campo szóvivő elmondta: a decembertől februárig tartó meteorológiai tél során az átlagosnál mintegy 70 százalékkal több csapadék hullott, amelynek köszönhetően az ország víztározói rekordszintet értek el, véget vetve az egyes térségeket, például az andalúziai Guadalquivir-medencét évek óta sújtó tartós aszálynak – írja az alternativenergia.hu. A dél-európai országot egymást követően 11 nagy kiterjedésű vihar érte el a télen, “átlagosan négy-öt naponta egy”, és ezek rendkívül szokatlan intenzitású csapadékot eredményeztek. Példaként említette február 4-ét, amikor a Leonardo névre keresztelt vihar következtében a Cádiz közelében található Grazalema városban 24 óra alatt négyzetméterenként közel 600 liter eső hullott le.

A szóvivő a klímaváltozással indokolta a heves esőzéssel járó viharokat, mivel a megszokottnál melegebb hőmérséklet felmelegíti az óceánt, amelyből több víz párolog el, a szintén felmelegedett légkör pedig több vízgőzt tart vissza, a csapadék ezért bőségesebbé válik. Hozzátette: az enyhe tél előfordulása ma már egyáltalán nem ritka, az elmúlt nyolc évben folyamatosan átlag felett volt a téli hőmérséklet. “2017-2018-ig kell visszamenni ahhoz, hogy hideg telet találjunk” – jegyezte meg. Rubén del Campo beszélt arról is, hogy ezen a télen elmaradtak a hideghullámok is, míg az elmúlt öt télen csupán négy ilyen időszak fordult elő, amelyek összesen 14 napot öleltek fel. Ezzel szemben öt év alatt 15 hőhullámot figyeltek meg nyaranta, ezek összesített időtartama 133 nap volt.

A spanyol meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint az enyhe telet várhatóan a szokásosnál melegebb tavasz követi ebben az évben az Ibériai-félszigeten.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák