Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Biológiailag lebomló polimereket fejleszthetnek ki magyar kutatók

A kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben rögzített célja az egyszer használatos műanyagok kivezetése, ezért segíti az olyan innovatív, biológiailag lebomló polimerek fejlesztését, amelyek alkalmasak lehetnek a kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok részarányának csökkentésére.

Létrehozva:

|

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatóközpont projektjére három év alatt 2 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Kutatási és Innovációs Alap támogatása révén – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium. A közlemény szerint Raisz Anikó, a TIM környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára kiemelte, az egyszer használatos műanyagok mielőbbi kivezetésének egyik feltétele az, hogy rendelkezésre álljon egy stabil helyettesítő termék. A magyar kutatócsoport olyan alapanyag előállítását célozza meg, amely tulajdonságaiban állja a versenyt a hagyományos polimerekkel, de nem terheli tovább a környezetet. Örömmel veszik a zöldítési kihívások kezelésére vonatkozó kezdeményezéseket – tette hozzá az államtitkár. A 2025 elején záruló projekt célkitűzése az ipari szereplők igényeihez igazított, fenntartható és környezetkímélő, ipari melléktermékből előállítható új műanyag-alapanyag kifejlesztése, amelyet azonnal és közvetlenül tudnak hasznosítani. A magyar kutatócsoportnak köszönhetően akár egy új polimer előállítási eljárás kifejlesztése is megvalósulhat. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatóközpont 155 magyar kutató tudását és munkáját fogja össze és közel 200 partnerrel működik együtt. A központ az elmúlt időszakban egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a polimerekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre, a világ számos pontján kutatják azokat az új alapanyagokat, amelyek nemcsak biológiailag lebomlók, hanem nyersanyagukat tekintve is környezettudatosak – olvasható a minisztérium közleményében.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák