Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Tisztább jövő felé: tizenhét járásban könnyítenék a szélerőmű-építést

Tizenhét járásban telepíthetnek még könnyebben szélerőműveket az Energiaügyi Minisztérium (EM) javaslatára.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország élenjáró szerepre törekszik a zöld energia termelésében és tárolásában. Tavalyelőtt megszülettek a szélerőművek létesítésének általános szabályai. Az eddigi engedélyeztetési tapasztalatok alapján a törvényi és rendeleti előírásokat egyértelműsítő, egyszerűsítő jogszabálycsomag indul társadalmi egyeztetésre. Az Energiaügyi Minisztérium javaslata szerint könnyített térségeket jelölhetnek ki főként az északnyugati országrészben. A kezdeményezés elfogadása esetén 17 járásban még kedvezőbb feltételekkel telepíthetők szélerőművek – ismerteti az alternativenergia.hu. A szaktárca tájékoztatása szerint a hazai zöld energia kapacitás döntő részben a naperőműveknek köszönhetően szeptember elejére túlnőtte a 9 gigawattot. Magyarország világelső a napelemek 25 százalékos részarányával az áramtermelésben. A napon belül reggel és késő délután, késő este, évszak szerint pedig télen csúcsra járó szélkerekek hasznosan egészíthetik ki a meglévő képességeket. Beépített teljesítményük a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben foglalt célszám szerint 2030-ra a jelenlegi háromszorosára, 1 gigawattra nőhet.

A 2025. október 9-ig véleményezhető tervezetek legfontosabb újdonsága a könnyített térségek kijelölése lehet. Támogató döntés esetén 17 járás tartozhat ebbe a kategóriába, amelyekben a magas átlagos szél energiasűrűség miatt már most is üzemelnek szélkerekek. Zömük az ország északnyugati részében, a Kisalföldön és szomszédságában található. Gyorsabb engedélyeztetéssel és kedvezőbb feltételekkel épülhetnek szélerőművek a dunaújvárosi, hevesi, mezőtúri, miskolci és törökszentmiklósi járásokban is. A könnyített térségekben az országos 130 méteres felső korlátnál magasabb, akár 199 méter lehet a tornyok engedélyezhető mérete. A szélerőművek telepítése esetén más országrészektől eltérően nem szükséges mezőgazdasági művelésre hasonlóképpen alkalmas csereterületet biztosítani.

A javaslat további elemei az engedélyezésben eljáró hatóságok egységes jogalkalmazása érdekében pontosítják a 700 méteres védőzóna számításának szabályait. Bizonyos feltételek fennállása esetén lehetővé tehetik a szélerőművek lapátjainak átnyúlását a szomszédos ingatlan területére. A rendelkezések változatlanul alapelvként rögzítik, hogy csak olyan település területén létesülhet szélkerék, ahol ezt a helyi közösség kifejezetten engedi. Az új szabályozás jóvoltából megvalósuló első szélerőművek 2029-től állhatnak kereskedelmi üzembe. A kormány az időjárásfüggő megújulók rendszerbe illesztése érdekében több százmilliárd forinttal támogatja az áramhálózat fejlesztését, az energiatárolási képességek megerősítését. A Jedlik Ányos Energetikai Program pályázatai a többi között az ipari energiatárolók építését, a biogáz-biometán vagy a földhő fokozott hasznosítását is ösztönzik. A kiegyensúlyozottabb megújuló erőművi állomány erősíti Magyarország energiaszuverenitását, csökkenti az importkitettségeket, még biztonságosabbá teszi a hazai fogyasztók áramellátását – hangsúlyozza közleményében az Energiaügyi Minisztérium.

Advertisement

Zöld Energia

Önfenntartó ökoszisztéma lehet a jövő napelemparkjaiból

Új választ ad a napelemparkok és a mezőgazdasági területhasználat közötti dilemmára az a projekt, amelyet a Renergy Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem közösen valósít meg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az innovatív agrárenergetikai koncepció ugyanazon a helyen kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a növénytermesztést, öntözéssel és intelligens megoldásokkal támogatva a fenntartható, precíziós gazdálkodást – írja az alternativenergia.hu. A napelemparkok világszerte egyre fontosabb szerepet töltenek be a tisztább energia előállításában, ugyanakkor gyakran hangzik el az a kritika velük kapcsolatban, hogy értékes mezőgazdasági területeket vonnak ki a művelésből. Erre a problémára kínál választ egy innovatív magyar agrárenergetikai koncepció, az OASIS, amelyet a Renergy Zrt. befektetőként és ötletgazdaként, míg a Virtualitica Kft. műszaki fejlesztőként a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával együttműködésben valósít meg. Lényege, hogy a fotovoltaikus rendszerek telepítése ne kiszorítsa, hanem kiegészítse vagy lehetővé tegye a mezőgazdasági termelést. Elsőre adódhat a kérdés: a haszonnövények fölé kerülő napkövető panelek árnyéka nem csökkenti-e a fotoszintézist és így a terméshozamot? Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója kifejtette: nemzetközi kísérletek és tapasztalatok alapján megfelelő sortávolság, panelméret és vezérlés kialakítása mellett több esetben nem csökken, hanem akár javulhat is a növények mikroklímája. Hozzátette: a projekthez több saját fejlesztés is kapcsolódik. Ilyen az egyedi kialakítású kombinált napelemtartó – az erre felfogatott öntözőfejek révén a rendszer képes vízzel ellátni az alatta található növényeket.

Az OASIS további előnye, hogy az így megnövekedett párolgás hűtheti a fotovoltaikus cellákat, amely kedvezően hathat az energiatermelés hatásfokára. További innováció az egyetem saját fejlesztésű UNiSense meteorológiai állomása, amely a környezeti paraméterek gyűjtésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer vezérlését.

Dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese kiemelte: tangazdaságuk területén már felépült az a hálózatba kötött prototípuspark, amely valós körülmények között teszi lehetővé a koncepció működésének vizsgálatát, a fejlesztés finomhangolását és egy skálázható, piacképes termék létrehozását. Kiemelte: a projektben a Széchenyi István Egyetem kutatói a legmegfelelőbb növénykultúrák kiválasztását, az öntözési koncepció tökéletesítését, a munkabiztonsági szabályozás létrehozását, valamint a növények életciklusának adat- és szenzorvezérelt nyomonkövetését támogatják. „Ez a megközelítés értékes adatokat szolgáltathat a precíziós mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez is” – jegyezte meg.

Advertisement

A tervek szerint az öntözéssel összekötött növénytermesztés 2026 tavaszán kezdődik; az első évben kukorica és burgonya kerül a napelemek alá.Krupánszky Péter, a Renergy Zrt. tulajdonosa kifejtette, hogy az elsivatagosodás és a termőterületek romlása a világ egyre több régiójában – köztük Magyarország egyes területein is – súlyosbodó probléma. Hosszú távú víziójuk ezért túlmutat egy öntözésre képes naperőművi rendszeren: a cél olyan önfenntartó ökoszisztéma kialakítása, amely megelőzheti vagy segíthet visszafordítani a területek degradációját, munkát teremthet, és mérhetően javíthatja a helyi életminőséget.

A koncepció iránt jelentős érdeklődés mutatkozik afrikai és ázsiai piacokon is, ahol az élelmiszer-ellátási lánc kihívásai mellett az energiaellátás szintén kritikus kérdés. Az OASIS – a mezőgazdasági igények kiszolgálása mellett – villamosenergia-többletet termelhet, ami a parkhoz kapcsolódó feldolgozóüzemek, szociális épületek és lakóközösségek energiaellátását támogathatja.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák