Zöldinfó
Tizenhét vegyszer szennyezi a virágport
Környezetvédők beperelték az amerikai kormány több szervezetét, arra kényszerítve a hatóságokat, hogy tömeges pusztulásuk megakadályozása érdekében védett fajjá nyilvánítsák a poszméheket. Eközben az unióban 17 vegyszert is kimutattak a méhek eledeleként szolgáló virágporokban.
Ahogy arról a klímablog hasábjain is többször írtuk, a tömeges méhpusztulást a gyomirtó és növényvédő szerek fokozott alkalmazásával hozták kapcsolatba tudósok és zöld aktivisták, akik évek óta e kemikáliák betiltásáért kardoskodnak. Most azonban egy másik ok is felütötte fejét.
Az Egyesült Államok közép-nyugati részének mezőin, prérijein egyre kevesebb található a poszméhekből. A tudósok szerint a pusztulás oka vélhetően valamilyen betegség. Mivel széles azon növényfajták skálája, melyeket ők poroznak be, hiányuk veszélybe sodorja a táplálékláncot és az agrárium működését. A gazdák a paradicsomtermesztés segítéséhez is használnak importált japán méheket, írta a Reuters. Elképzelhető, hogy ezektől kaptak el valamilyen betegséget az őshonos dongók.
A hagyományos méhek és a poszhémek különböznek egymástól. Előbbiek körében nagy pusztulás volt megfigyelhető a világ számos táján. A Washingtonban benyújtott keresetben az alperesek között a belügyi tárca, valamint a Hal és Vadvédelmi Szolgálat szerepelnek.
17 vegyszer szennyezi az uniós virágport, tíz a magyart
Az európai méhlegelők virágpormintáinak több mint kétharmada akár 17 vegyszerből álló vegyi koktéllal szennyezett, derült ki a Greenpeace legújabb kutatásából, melyet a méhek világnapján tett közzé a szervezet. A méhek táplálékául szolgáló virágporban a Bayer, a Syngenta, a BASF és más agrovegyipari óriáscégek által gyártott rovarölő szerek, atkaölő szerek, gombaölők és gyomirtók voltak jelen.
Az akkreditált európai laboratóriumi vizsgálatok -melyek megerősítik az Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) legfrissebb megállapításait- összesen 53 különböző vegyszer jelenlétét állapították meg; a Magyarországon vett mintákban tízféle növényvédő szer maradványát mutatták ki. A vizsgálat számos méhveszélyes anyag mellett Spanyolországban még a rég betiltott DDT bomlástermékének megdöbbentő jelenlétét is kimutatta, közölte a környezetvédő szervezet.
“Az EFSA már elismerte, hogy a méhek és más beporzók egészségügyi állapotával kapcsolatos információk rendkívül hiányosak”, magyarázta a Greenpeace. “Nincs elég információnk arról, hogy milyen méhegészségügyi hatása van annak a vegyi koktélnak, ami a beporzók életében jelen van, ezért az uniós és nemzeti döntéshozóknak további tudományos kutatásokat kell indítaniuk”. A Greenpeace azonnali beavatkozást sürget az Európai Bizottságnál és az európai döntéshozóknál, hogy a beporzókra káros növényvédő szerek teljes tilalmát rendeljék el és jogalkotókként lépéseket tegyenek az ökológiai gazdálkodás elterjesztéséért.
Többet érnek nekünk a méhek élve
Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Széles körű együttműködés indul a klímaváltozás hatásai ellen
A HungaroMet vezetésével jön létre a klímaalkalmazkodási hálózat Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A HungaroMet vezetésével jön létre Magyarországon az Európai Unió alkalmazkodási missziójának megvalósítását támogató klímaalkalmazkodási hálózat, amelynek célja széleskörű együttműködés kialakítása az ágazati és területi szereplők összekapcsolásával – közölte az alternativenergia.hu. Hozzátették: az együttműködési hálózat – a többi európai uniós tagállami adaptációs hálózattal együtt – az AdaptationHubs projekt keretein belül valósul meg, ami az EU “alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” küldetésének uniós finanszírozású kiemelt kezdeményezése. A tájékoztatás szerint a magyar alkalmazkodási hálózat a HungaroMet koordinálásában a hazai közigazgatási, tudományos, gazdasági és civil szereplők bevonásával a különböző szakterületek és területi szintek (nemzeti, megyei, helyi) közötti együttműködési platformot hoz létre.
Célja, hogy támogassa az adaptációs tevékenység összehangolt tervezését és végrehajtását, valamint a tudományos ismeretek, gyakorlati tapasztalatok és szakpolitikai folyamatok összekapcsolását – írták. Kitértek arra: a projekt része egy régiók közötti együttműködési program is, amely támogatja mind a hazai, mind a határokon átnyúló tudáscserét. Az AdaptationHubs projekt hozzájárul ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodási intézkedések koordinációja és hatékonysága, hosszú távon pedig csökkenjen a társadalom és a gazdaság sérülékenysége az éghajlatváltozás hatásaival szemben – áll a közleményben.
-
Zöldinfó13 óra telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFigyelmeztet a hatóság: veszélyes lehet az osztrák zúzottkő
-
Zöldinfó14 óra telt el a létrehozás ótaTöbb települést érinthet: vizsgálják a veszélyes kőzúzalék ügyét

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés