Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tizenhét vegyszer szennyezi a virágport

Létrehozva:

|

Környezetvédők beperelték az amerikai kormány több szervezetét, arra kényszerítve a hatóságokat, hogy tömeges pusztulásuk megakadályozása érdekében védett fajjá nyilvánítsák a poszméheket. Eközben az unióban 17 vegyszert is kimutattak a méhek eledeleként szolgáló virágporokban.

Ahogy arról a klímablog hasábjain is többször írtuk, a tömeges méhpusztulást a gyomirtó és növényvédő szerek fokozott alkalmazásával hozták kapcsolatba tudósok és zöld aktivisták, akik évek óta e kemikáliák betiltásáért kardoskodnak. Most azonban egy másik ok is felütötte fejét.

Az Egyesült Államok közép-nyugati részének mezőin, prérijein egyre kevesebb található a poszméhekből. A tudósok szerint a pusztulás oka vélhetően valamilyen betegség. Mivel széles azon növényfajták skálája, melyeket ők poroznak be, hiányuk veszélybe sodorja a táplálékláncot és az agrárium működését. A gazdák a paradicsomtermesztés segítéséhez is használnak importált japán méheket, írta a Reuters. Elképzelhető, hogy ezektől kaptak el valamilyen betegséget az őshonos dongók.

A hagyományos méhek és a poszhémek különböznek egymástól. Előbbiek körében nagy pusztulás volt megfigyelhető a világ számos táján. A Washingtonban benyújtott keresetben az alperesek között a belügyi tárca, valamint a Hal és Vadvédelmi Szolgálat szerepelnek.

Advertisement

17 vegyszer szennyezi az uniós virágport, tíz a magyart

Az európai méhlegelők virágpormintáinak több mint kétharmada akár 17 vegyszerből álló vegyi koktéllal szennyezett, derült ki a Greenpeace legújabb kutatásából, melyet a méhek világnapján tett közzé a szervezet. A méhek táplálékául szolgáló virágporban a Bayer, a Syngenta, a BASF és más agrovegyipari óriáscégek által gyártott rovarölő szerek, atkaölő szerek, gombaölők és gyomirtók voltak jelen.

Advertisement

Az akkreditált európai laboratóriumi vizsgálatok -melyek megerősítik az Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) legfrissebb megállapításait- összesen 53 különböző vegyszer jelenlétét állapították meg; a Magyarországon vett mintákban tízféle növényvédő szer maradványát mutatták ki. A vizsgálat számos méhveszélyes anyag mellett Spanyolországban még a rég betiltott DDT bomlástermékének megdöbbentő jelenlétét is kimutatta, közölte a környezetvédő szervezet.

“Az EFSA már elismerte, hogy a méhek és más beporzók egészségügyi állapotával kapcsolatos információk rendkívül hiányosak”, magyarázta a Greenpeace. “Nincs elég információnk arról, hogy milyen méhegészségügyi hatása van annak a vegyi koktélnak, ami a beporzók életében jelen van, ezért az uniós és nemzeti döntéshozóknak további tudományos kutatásokat kell indítaniuk”. A Greenpeace azonnali beavatkozást sürget az Európai Bizottságnál és az európai döntéshozóknál, hogy a beporzókra káros növényvédő szerek teljes tilalmát rendeljék el és jogalkotókként lépéseket tegyenek az ökológiai gazdálkodás elterjesztéséért.

Advertisement

Többet érnek nekünk a méhek élve
Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Új utak és tisztább külterületek országszerte

Új külterületi utak, korszerű infrastruktúra és környezetvédelmi fejlesztések javítják a falvakban élők életminőségét, a célzott támogatások a települések hosszú távú fennmaradását szolgálják.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar vidék számára rendkívül fontos a jó minőségű, felújított külterületi úthálózat, mely legtöbb esetben a tanyákat, mezőgazdasági- és erdőterületeket, vállalkozások telephelyeit köti össze a településekkel – írja az alternativenergia.hu. Mocz András kiemelte, a Magyar Falu Program 2019-es indulása óta már nagyságrendileg 1300 milliárd forintot fordított az állam a kistelepülések fejlesztésére. Az önkormányzati tulajdonban lévő új utak és hidak építése és felújítása alprogramban 2019 és 2025 között több mint 3600 esetben született pozitív támogatói döntés országszerte, mintegy 80 milliárd forint értékben. Ebből a forrásból Somogy vármegyében 300 projekt esetében, mintegy 5,35 milliárd forintból újult meg az ilyen jellegű infrastruktúra – ismertette a helyettes államtitkár. Mocz András a közlemény szerint elmondta, hogy Bolhás településre csaknem 183 millió forint támogatás érkezett a Magyar Falu Programnak köszönhetően. Pályázatok keretében összesen több mint 109 millió forint, a Falusi Civil Alapból közel 38 millió forint, a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Programból csaknem 19 millió forint, a közvilágítás korszerűsítésének támogatására közel 14 millió forint, de kisbolt és rendezvények is részesültek támogatásban – húzta alá.

A településen a programnak köszönhetően a Kossuth Lajos utca 400 méter hosszan elkészült új szilárd burkolatot kapott, emellett szintén pályázati forrás tette lehetővé az illegális hulladéklerakók felszámolást a település külterületi útjai mellett, több kilométer hosszan. A “Tisztítsuk meg az országot II.” pályázat segítségével mintegy 17 millió forintból valósíthatta ezt meg a település. Kiemelte, ebből a forrásból képes a település megtisztítani a külterületi útjait, és felszámolni a környék több illegális hulladéklerakóját, amely érintette az erdőterületeket is. Hozzátette: sajnálatos módon vannak települések, ahol az erdei utak mentén, illetve magán az erdőterületen illegális hulladéklerakók működnek, ezek felszámolása pedig a gazdálkodót vagy a tulajdonost terheli. Hulladék elhelyezése szabálysértésnek minősül, csak a veszélyes hulladék esetében bűncselekmény ez a tett. Természetes környezetünk megóvása az illegális hulladék elhelyezésétől – akár kommunális, akár veszélyes – bűncselekménynek kell, hogy minősüljön, ez vélhetően visszatartó hatást ér el.

Az Országos Erdőtanács kezdeményezte a hulladékgazdálkodási törvényben a jogszabály ezirányú módosítását – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint példaértékű, hogy mindezekben az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a helyi vállalkozások is konkrét cselekvés formájában álltak a természet ügye mellé” – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák