Zöldinfó
Tizenhét vegyszer szennyezi a virágport
Környezetvédők beperelték az amerikai kormány több szervezetét, arra kényszerítve a hatóságokat, hogy tömeges pusztulásuk megakadályozása érdekében védett fajjá nyilvánítsák a poszméheket. Eközben az unióban 17 vegyszert is kimutattak a méhek eledeleként szolgáló virágporokban.
Ahogy arról a klímablog hasábjain is többször írtuk, a tömeges méhpusztulást a gyomirtó és növényvédő szerek fokozott alkalmazásával hozták kapcsolatba tudósok és zöld aktivisták, akik évek óta e kemikáliák betiltásáért kardoskodnak. Most azonban egy másik ok is felütötte fejét.
Az Egyesült Államok közép-nyugati részének mezőin, prérijein egyre kevesebb található a poszméhekből. A tudósok szerint a pusztulás oka vélhetően valamilyen betegség. Mivel széles azon növényfajták skálája, melyeket ők poroznak be, hiányuk veszélybe sodorja a táplálékláncot és az agrárium működését. A gazdák a paradicsomtermesztés segítéséhez is használnak importált japán méheket, írta a Reuters. Elképzelhető, hogy ezektől kaptak el valamilyen betegséget az őshonos dongók.
A hagyományos méhek és a poszhémek különböznek egymástól. Előbbiek körében nagy pusztulás volt megfigyelhető a világ számos táján. A Washingtonban benyújtott keresetben az alperesek között a belügyi tárca, valamint a Hal és Vadvédelmi Szolgálat szerepelnek.
17 vegyszer szennyezi az uniós virágport, tíz a magyart
Az európai méhlegelők virágpormintáinak több mint kétharmada akár 17 vegyszerből álló vegyi koktéllal szennyezett, derült ki a Greenpeace legújabb kutatásából, melyet a méhek világnapján tett közzé a szervezet. A méhek táplálékául szolgáló virágporban a Bayer, a Syngenta, a BASF és más agrovegyipari óriáscégek által gyártott rovarölő szerek, atkaölő szerek, gombaölők és gyomirtók voltak jelen.
Az akkreditált európai laboratóriumi vizsgálatok -melyek megerősítik az Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) legfrissebb megállapításait- összesen 53 különböző vegyszer jelenlétét állapították meg; a Magyarországon vett mintákban tízféle növényvédő szer maradványát mutatták ki. A vizsgálat számos méhveszélyes anyag mellett Spanyolországban még a rég betiltott DDT bomlástermékének megdöbbentő jelenlétét is kimutatta, közölte a környezetvédő szervezet.
“Az EFSA már elismerte, hogy a méhek és más beporzók egészségügyi állapotával kapcsolatos információk rendkívül hiányosak”, magyarázta a Greenpeace. “Nincs elég információnk arról, hogy milyen méhegészségügyi hatása van annak a vegyi koktélnak, ami a beporzók életében jelen van, ezért az uniós és nemzeti döntéshozóknak további tudományos kutatásokat kell indítaniuk”. A Greenpeace azonnali beavatkozást sürget az Európai Bizottságnál és az európai döntéshozóknál, hogy a beporzókra káros növényvédő szerek teljes tilalmát rendeljék el és jogalkotókként lépéseket tegyenek az ökológiai gazdálkodás elterjesztéséért.
Többet érnek nekünk a méhek élve
Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Megújult, napelemes viharjelző rendszer őrzi a Balatont
Elindult a viharjelzési szezon a Balatonon, a Velencei- és a Tisza-tavon; a szezon október 31-éig tart.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tavi viharjelzések a HungaroMet Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készülnek – írta a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt., a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-hez eljuttatott közös közleményben. A Balatonnál a 92. viharjelzési szezon indul. Viharjelző rendszer működik a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat látja el – írja az alternativenergia.hu. A tavaknál a katasztrófavédelem által üzemeltetett viharjelző lámpák mutatják az érvényes jelzési fokozatot. A HungaroMet Nonprofit Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából folyamatosan figyelik a légköri folyamatok alakulását és az időjárás előrejelzések készítése mellett szükség esetén viharjelzéseket adnak ki a tavakra. Az elsőfokú viharjelzés (azaz percenként 45 sárga fényű felvillanás) erős (óránkénti 40-60 kilométeres) szélre figyelmeztet, ekkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. A másodfokú viharjelzés (percenként 90 sárga fényű felvillanás) viharos (óránkénti 60 kilométeres sebességet meghaladó) szélre figyelmeztet, ilyenkor tilos a vízben tartózkodni. A jelzéseket a szélerősödést megelőzően fél-másfél órával korábban adják ki.
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a Balatonnál az időjárás gyorsan változik, továbbá az időjárási elemeknek – mindenekelőtt a szélnek – nagy a tér- és időbeli változékonysága. A közlemény szerint a HungaroMet közreműködik balatoni és velencei-tavi rendezvények időjárási biztosításában is, legyen szó szárazföldi rendezvényről, vagy vízi sporteseményről. A nagyobb létszámú, több ezer főt felvonultató sportesemények, mint például a Balaton-átúszás, Balaton-átevezés, Kékszalag tókerülő vitorlásverseny meteorológiai támogatása is a HungaroMet Nonprofit Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából valósul meg – írták. A Balatont a viharjelzések kiadása szempontjából három medencére osztják, a Keszthelytől Badacsony-Fonyód vonalig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben. A Velencei-tónál a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak a várható szélviszonyokról, míg a Tisza-tavon forgólámpás eszközök üzemelnek.
A Balatonon tavasztól őszig működnek a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által telepített speciális mérőplatformok, amelyek többek között a nyílt víz időjárási viszonyairól adnak tájékoztatást. A balatoni viharjelzést segíti a 2023 óta működő siófoki speciális lézeres radar (LIDAR), amely információt ad a magasban fújó szelekről. A riasztást a HungaroMet Nonprofit Zrt. adja ki, a viharjelző lámpák technikai üzemeltetését a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.
A katasztrófavédelem a Balatonon 37 part menti viharjelző lámpát működtet. Ezek kiegészülnek 13 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet, és a tervek szerint az idén négy nyílt vízi mérőplatformot is telepítenek, amelyeken úgynevezett tóközepi viharjelző lámpa is üzemel majd.
Hozzátették, hogy a fejlesztések nyomán jelentősen javult a tóközepi viharjelző berendezések megbízhatósága, nagyobb teljesítményű napelemeket kaptak, bővült energiatároló kapacitásuk, és javult az üzembiztonságuk, így tartós borultság esetén is stabilan képesek ellátni a feladatukat.
A Balatonon 54 viharjelző lámpa figyelmeztet a várható szélerősödésre, így egy adott pontról legalább hármat ehet látni. A Velencei-tónál négy, a Tisza-tónál öt, a Fertő-tónál pedig 11 viharjelző lámpa van, ebből egy működik a magyar oldalon, amely jelenleg karbantartás alatt áll. Az aktuális jelzésről a katasztrófavédelem (www.katasztrofavedelem.hu) és az RSOE (www.rsoe.hu) honlapján, valamint a HungaroMet Nonprofit Zrt. Meteora és a katasztrófavédelem TAVIHAR nevű alkalmazásában is lehet tájékozódni. A fürdőzőknek, vitorlázóknak, horgászoknak az aktuális viharjelzés mellett érdemes tájékozódniuk a várható időjárásról is, ehhez az ingyenes szolgáltatások mellett élőszavas, emeltdíjas telefonszolgáltatás (06-90/603-423) is rendelkezésre áll a nap 24 órájában. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság is 24 órás ügyeletet tart fenn, a 112-es egységes európai segélyhívón és a 1817-es vízirendészeti segélyhívón, a viharjelzőlámpák meghibásodása esetén pedig az RSOE diszpécserközpontja (06-87/568-599) hívható.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés