Zöldinfó
Tizenhét vegyszer szennyezi a virágport

Környezetvédők beperelték az amerikai kormány több szervezetét, arra kényszerítve a hatóságokat, hogy tömeges pusztulásuk megakadályozása érdekében védett fajjá nyilvánítsák a poszméheket. Eközben az unióban 17 vegyszert is kimutattak a méhek eledeleként szolgáló virágporokban.
Ahogy arról a klímablog hasábjain is többször írtuk, a tömeges méhpusztulást a gyomirtó és növényvédő szerek fokozott alkalmazásával hozták kapcsolatba tudósok és zöld aktivisták, akik évek óta e kemikáliák betiltásáért kardoskodnak. Most azonban egy másik ok is felütötte fejét.
Az Egyesült Államok közép-nyugati részének mezőin, prérijein egyre kevesebb található a poszméhekből. A tudósok szerint a pusztulás oka vélhetően valamilyen betegség. Mivel széles azon növényfajták skálája, melyeket ők poroznak be, hiányuk veszélybe sodorja a táplálékláncot és az agrárium működését. A gazdák a paradicsomtermesztés segítéséhez is használnak importált japán méheket, írta a Reuters. Elképzelhető, hogy ezektől kaptak el valamilyen betegséget az őshonos dongók.
A hagyományos méhek és a poszhémek különböznek egymástól. Előbbiek körében nagy pusztulás volt megfigyelhető a világ számos táján. A Washingtonban benyújtott keresetben az alperesek között a belügyi tárca, valamint a Hal és Vadvédelmi Szolgálat szerepelnek.
17 vegyszer szennyezi az uniós virágport, tíz a magyart
Az európai méhlegelők virágpormintáinak több mint kétharmada akár 17 vegyszerből álló vegyi koktéllal szennyezett, derült ki a Greenpeace legújabb kutatásából, melyet a méhek világnapján tett közzé a szervezet. A méhek táplálékául szolgáló virágporban a Bayer, a Syngenta, a BASF és más agrovegyipari óriáscégek által gyártott rovarölő szerek, atkaölő szerek, gombaölők és gyomirtók voltak jelen.
Az akkreditált európai laboratóriumi vizsgálatok -melyek megerősítik az Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) legfrissebb megállapításait- összesen 53 különböző vegyszer jelenlétét állapították meg; a Magyarországon vett mintákban tízféle növényvédő szer maradványát mutatták ki. A vizsgálat számos méhveszélyes anyag mellett Spanyolországban még a rég betiltott DDT bomlástermékének megdöbbentő jelenlétét is kimutatta, közölte a környezetvédő szervezet.
“Az EFSA már elismerte, hogy a méhek és más beporzók egészségügyi állapotával kapcsolatos információk rendkívül hiányosak”, magyarázta a Greenpeace. “Nincs elég információnk arról, hogy milyen méhegészségügyi hatása van annak a vegyi koktélnak, ami a beporzók életében jelen van, ezért az uniós és nemzeti döntéshozóknak további tudományos kutatásokat kell indítaniuk”. A Greenpeace azonnali beavatkozást sürget az Európai Bizottságnál és az európai döntéshozóknál, hogy a beporzókra káros növényvédő szerek teljes tilalmát rendeljék el és jogalkotókként lépéseket tegyenek az ökológiai gazdálkodás elterjesztéséért.
Többet érnek nekünk a méhek élve
Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.
forrás: piacesprofit.hu

Zöldinfó
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
Széles körű felmérést indít Aa szlovák állami természetvédelmi hatóság (SOPSR) a szlovákiai barnamedve-állomány felmérése céljából.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A felmérésbe az érintettek – vadászok, erdészek, környezetvédők – minden korábbinál szélesebb körét kívánják bevonni, a művelet a vadon élő állatok szőrének és ürülékének begyűjtésével, illetve az azokon elvégzett DNS-vizsgálat alapján zajlik majd – ismertette az alternativenergia.hu. A felmérés elsődleges eredményeinek megismerésére a szaktárca közlése szerint egy éven belül van kilátás. Az állományfelmérést Filip Kuffa környezetvédelmi államtitkár a barnamedve-állomány kezelésével kapcsolatban több éve zajló vitával, illetve azzal indokolta, hogy a felmérés eredményei a korábbinál pontosabb képet adhatnak az állományról, és így alapul szolgálhatnak az állománnyal kapcsolatos viták eldöntésére.
A barnamedve-populáció növekedése és az abból adódó problémákra adható megoldások évek óta vita tárgyát képezik a környezetvédők, illetve az érintett területek lakossága, a vadászegyesületek és a környezetvédelmi tárca között. Szlovákiában az embereket ért medvetámadások számának növekedése után, a szaktárca egy tavalyi döntése alapján az idei évtől részlegesen – éves kvóták alapján – ismét vadászhatóvá tették a barnamedvét, amelyet korábban évekig csak külön engedély és eseti indoklás alapján lehetett kilőni. A Szlovákia területén élő barnamedvék számáról hozzáférhető adatok jelentős eltéréseket mutatnak, egyben azonban közösek, hogy mindegyikük az állomány gyarapodását mutatja. Az SOPSR által két éve nyilvánosságra hozott – két csehországi oktatási intézmény által készített – felmérés 1000-1300 körülire becsülte a Szlovákia területén élő barnamedvék számát. Ugyanakkor a Nemzeti Erdészeti Központ (NLC) ugyanarra az évre vonatkozó kimutatása szerint a barnamedvék száma meghaladta a háromezret.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Bécsben jön a palackbetétdíj, de a szakértők a többutas megoldást ajánlják
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Jönnek a napviharok? Új magyar kutatás segíthet megvédeni a műholdakat és az áramhálózatot
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés