Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tizenhét vegyszer szennyezi a virágport

Létrehozva:

|

Környezetvédők beperelték az amerikai kormány több szervezetét, arra kényszerítve a hatóságokat, hogy tömeges pusztulásuk megakadályozása érdekében védett fajjá nyilvánítsák a poszméheket. Eközben az unióban 17 vegyszert is kimutattak a méhek eledeleként szolgáló virágporokban.

Ahogy arról a klímablog hasábjain is többször írtuk, a tömeges méhpusztulást a gyomirtó és növényvédő szerek fokozott alkalmazásával hozták kapcsolatba tudósok és zöld aktivisták, akik évek óta e kemikáliák betiltásáért kardoskodnak. Most azonban egy másik ok is felütötte fejét.

Az Egyesült Államok közép-nyugati részének mezőin, prérijein egyre kevesebb található a poszméhekből. A tudósok szerint a pusztulás oka vélhetően valamilyen betegség. Mivel széles azon növényfajták skálája, melyeket ők poroznak be, hiányuk veszélybe sodorja a táplálékláncot és az agrárium működését. A gazdák a paradicsomtermesztés segítéséhez is használnak importált japán méheket, írta a Reuters. Elképzelhető, hogy ezektől kaptak el valamilyen betegséget az őshonos dongók.

A hagyományos méhek és a poszhémek különböznek egymástól. Előbbiek körében nagy pusztulás volt megfigyelhető a világ számos táján. A Washingtonban benyújtott keresetben az alperesek között a belügyi tárca, valamint a Hal és Vadvédelmi Szolgálat szerepelnek.

Advertisement

17 vegyszer szennyezi az uniós virágport, tíz a magyart

Az európai méhlegelők virágpormintáinak több mint kétharmada akár 17 vegyszerből álló vegyi koktéllal szennyezett, derült ki a Greenpeace legújabb kutatásából, melyet a méhek világnapján tett közzé a szervezet. A méhek táplálékául szolgáló virágporban a Bayer, a Syngenta, a BASF és más agrovegyipari óriáscégek által gyártott rovarölő szerek, atkaölő szerek, gombaölők és gyomirtók voltak jelen.

Advertisement

Az akkreditált európai laboratóriumi vizsgálatok -melyek megerősítik az Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) legfrissebb megállapításait- összesen 53 különböző vegyszer jelenlétét állapították meg; a Magyarországon vett mintákban tízféle növényvédő szer maradványát mutatták ki. A vizsgálat számos méhveszélyes anyag mellett Spanyolországban még a rég betiltott DDT bomlástermékének megdöbbentő jelenlétét is kimutatta, közölte a környezetvédő szervezet.

“Az EFSA már elismerte, hogy a méhek és más beporzók egészségügyi állapotával kapcsolatos információk rendkívül hiányosak”, magyarázta a Greenpeace. “Nincs elég információnk arról, hogy milyen méhegészségügyi hatása van annak a vegyi koktélnak, ami a beporzók életében jelen van, ezért az uniós és nemzeti döntéshozóknak további tudományos kutatásokat kell indítaniuk”. A Greenpeace azonnali beavatkozást sürget az Európai Bizottságnál és az európai döntéshozóknál, hogy a beporzókra káros növényvédő szerek teljes tilalmát rendeljék el és jogalkotókként lépéseket tegyenek az ökológiai gazdálkodás elterjesztéséért.

Advertisement

Többet érnek nekünk a méhek élve
Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Agykutatás, biodiverzitás és zöld kémia is terítéken a HUN-REN új podcastjában

Új tudományos podcastsorozatot indított a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új tudományos podcastsorozatot indított NeurON címmel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, melynek célja, hogy bemutassa, milyen sokféle kérdésre keresnek válaszokat a kutatók többek között az agykutatás, a csillagászat, a zöld kémia, a biodiverzitás, a mesterséges intelligencia, valamint a repülés jövője témákban – írja az alternativenergia.hu. A sorozat néhány epizódja már elérhető, szeptember végéig pedig valamennyi beszélgetés megjelenik a YouTube-on, a Spotify-on, az Apple Podcaston, valamint a HUN-REN honlapján, ahol az összes adás egy helyen megtalálható lesz – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint a hallgatók többek között olyan kérdésekre kaphatnak választ, mint hogy mi történik az agyban alvás közben, hogyan segítheti a kutatás a személyre szabott rákterápiát, mitől lehet valóban zöld a kémia, vagy hogy milyen szerepe lehet az újrahasznosításnak az energiatárolásban.

A podscastsorozatban a kutatók arról is beszélni fognak, hogy hogyan őrizhető meg a biodiverzitás, mit lehet tudni a marsi vízről, hogyan dolgoznak ma a csillagászok a mesterséges intelligencia segítségével, valamint hogy miként tehető még biztonságosabbá, hatékonyabbá a repülés – sorolták. Kiemelték: a beszélgetések közös pontja a kíváncsiság és a kutatói gondolkodás, miközben témák a természettudományok és az élettudományok egészen különböző területeire vezetnek.

Az összegzés idézi Jakab Rolandot, a HUN-REN vezérigazgatóját, aki kiemelte: a sorozat sokszínűsége egyben a HUN-REN kutatóhálózatának sokszínűségét is megmutatja. Jakab Roland kiemelte: a kutatóintézetekben az anyagtudománytól és a környezetkémiától az ökológián, az idegtudományon és az orvosbiológiai kutatásokon át egészen a fizikáig, a csillagászatig és a mérnöki tudományokig számos területen folyik munka.

Advertisement

“Bár a kutatási kérdések első pillantásra távolinak tűnhetnek egymástól, mind ugyanahhoz a törekvéshez kapcsolódnak: jobban megérteni a körülöttünk lévő világot, és a megszerzett tudást a jövő kihívásainak megoldására használni” – tette hozzá a vezérigazgató. A NeurON podcastsorozat közérthetően, mégis a tudomány összetettségét megőrizve mutatja be, milyen kérdések megoldásán és hogyan dolgoznak ma a HUN-REN kutatói. Az első évad 14 adással érkezik – áll az összegzésben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák