Zöldinfó
Tizenhét vegyszer szennyezi a virágport
Környezetvédők beperelték az amerikai kormány több szervezetét, arra kényszerítve a hatóságokat, hogy tömeges pusztulásuk megakadályozása érdekében védett fajjá nyilvánítsák a poszméheket. Eközben az unióban 17 vegyszert is kimutattak a méhek eledeleként szolgáló virágporokban.
Ahogy arról a klímablog hasábjain is többször írtuk, a tömeges méhpusztulást a gyomirtó és növényvédő szerek fokozott alkalmazásával hozták kapcsolatba tudósok és zöld aktivisták, akik évek óta e kemikáliák betiltásáért kardoskodnak. Most azonban egy másik ok is felütötte fejét.
Az Egyesült Államok közép-nyugati részének mezőin, prérijein egyre kevesebb található a poszméhekből. A tudósok szerint a pusztulás oka vélhetően valamilyen betegség. Mivel széles azon növényfajták skálája, melyeket ők poroznak be, hiányuk veszélybe sodorja a táplálékláncot és az agrárium működését. A gazdák a paradicsomtermesztés segítéséhez is használnak importált japán méheket, írta a Reuters. Elképzelhető, hogy ezektől kaptak el valamilyen betegséget az őshonos dongók.
A hagyományos méhek és a poszhémek különböznek egymástól. Előbbiek körében nagy pusztulás volt megfigyelhető a világ számos táján. A Washingtonban benyújtott keresetben az alperesek között a belügyi tárca, valamint a Hal és Vadvédelmi Szolgálat szerepelnek.
17 vegyszer szennyezi az uniós virágport, tíz a magyart
Az európai méhlegelők virágpormintáinak több mint kétharmada akár 17 vegyszerből álló vegyi koktéllal szennyezett, derült ki a Greenpeace legújabb kutatásából, melyet a méhek világnapján tett közzé a szervezet. A méhek táplálékául szolgáló virágporban a Bayer, a Syngenta, a BASF és más agrovegyipari óriáscégek által gyártott rovarölő szerek, atkaölő szerek, gombaölők és gyomirtók voltak jelen.
Az akkreditált európai laboratóriumi vizsgálatok -melyek megerősítik az Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) legfrissebb megállapításait- összesen 53 különböző vegyszer jelenlétét állapították meg; a Magyarországon vett mintákban tízféle növényvédő szer maradványát mutatták ki. A vizsgálat számos méhveszélyes anyag mellett Spanyolországban még a rég betiltott DDT bomlástermékének megdöbbentő jelenlétét is kimutatta, közölte a környezetvédő szervezet.
“Az EFSA már elismerte, hogy a méhek és más beporzók egészségügyi állapotával kapcsolatos információk rendkívül hiányosak”, magyarázta a Greenpeace. “Nincs elég információnk arról, hogy milyen méhegészségügyi hatása van annak a vegyi koktélnak, ami a beporzók életében jelen van, ezért az uniós és nemzeti döntéshozóknak további tudományos kutatásokat kell indítaniuk”. A Greenpeace azonnali beavatkozást sürget az Európai Bizottságnál és az európai döntéshozóknál, hogy a beporzókra káros növényvédő szerek teljes tilalmát rendeljék el és jogalkotókként lépéseket tegyenek az ökológiai gazdálkodás elterjesztéséért.
Többet érnek nekünk a méhek élve
Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Új szintre lép a megújuló energia: energiatároló rendszert adtak át
Új, 3 megawattóra (MWh) tárolókapacitású villamosenergia-tároló rendszer épült Baján.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint a projekt megvalósításához a társaság Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében, uniós finanszírozással 202,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Az új energiatárolóval a területen korábban megépített 1,8 megawatt AC-oldali teljesítményű naperőművet egészítették ki, és alkalmas a naperőművel termelt energia tárolására abban az esetben, ha a hálózati betáplálás korlátokba ütközik. A teljes rendszer alkalmassá válik mind a kiegyenlítő energia szabályozásban való részvételre, mind a mérlegkör stabilitásának biztosítására – emelték ki a közleményben. A Merital Vagyonkezelő Kft. elsősorban az aFRR (Automatic Frequency Restoration Reserve – automatikus frekvencia-helyreállítási tartalék) szolgáltatási piacon kíván megjelenni, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy – a piaci viszonyok változásának megfelelően – a többi szabályozási szolgáltatási piac is lefedhető legyen.
A közleményben kifejtették: a hálózati energiatárolók telepítése hozzájárul az Európai Unió 2030-as klímacéljaihoz igazodó hazai célkitűzések, valamint a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél eléréséhez. Elősegíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését azáltal, hogy a tárolókapacitásból kinyerhető villamos energiát nem szükséges ismételten előállítani, továbbá a leszabályozás érdekében nem szükséges szabályozási kapacitást (forgó tartalékot) folyamatos üzemben tartani. A bajai székhelyű Merital Vagyonkezelő Kft.-t 2012-ben alapították. Fő tevékenysége megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés. A társaság elkötelezett a klímavédelmi törekvések megvalósítása, a fenntartható fejlődés és annak egyik legfontosabb eszköze, a körforgásos gazdaság megteremtése és támogatása iránt – olvasható a honlapjukon.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektrifikált Toyota fogy Magyarországon

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés