Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tizenhét vegyszer szennyezi a virágport

Létrehozva:

|

Környezetvédők beperelték az amerikai kormány több szervezetét, arra kényszerítve a hatóságokat, hogy tömeges pusztulásuk megakadályozása érdekében védett fajjá nyilvánítsák a poszméheket. Eközben az unióban 17 vegyszert is kimutattak a méhek eledeleként szolgáló virágporokban.

Ahogy arról a klímablog hasábjain is többször írtuk, a tömeges méhpusztulást a gyomirtó és növényvédő szerek fokozott alkalmazásával hozták kapcsolatba tudósok és zöld aktivisták, akik évek óta e kemikáliák betiltásáért kardoskodnak. Most azonban egy másik ok is felütötte fejét.

Az Egyesült Államok közép-nyugati részének mezőin, prérijein egyre kevesebb található a poszméhekből. A tudósok szerint a pusztulás oka vélhetően valamilyen betegség. Mivel széles azon növényfajták skálája, melyeket ők poroznak be, hiányuk veszélybe sodorja a táplálékláncot és az agrárium működését. A gazdák a paradicsomtermesztés segítéséhez is használnak importált japán méheket, írta a Reuters. Elképzelhető, hogy ezektől kaptak el valamilyen betegséget az őshonos dongók.

A hagyományos méhek és a poszhémek különböznek egymástól. Előbbiek körében nagy pusztulás volt megfigyelhető a világ számos táján. A Washingtonban benyújtott keresetben az alperesek között a belügyi tárca, valamint a Hal és Vadvédelmi Szolgálat szerepelnek.

Advertisement

17 vegyszer szennyezi az uniós virágport, tíz a magyart

Az európai méhlegelők virágpormintáinak több mint kétharmada akár 17 vegyszerből álló vegyi koktéllal szennyezett, derült ki a Greenpeace legújabb kutatásából, melyet a méhek világnapján tett közzé a szervezet. A méhek táplálékául szolgáló virágporban a Bayer, a Syngenta, a BASF és más agrovegyipari óriáscégek által gyártott rovarölő szerek, atkaölő szerek, gombaölők és gyomirtók voltak jelen.

Advertisement

Az akkreditált európai laboratóriumi vizsgálatok -melyek megerősítik az Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) legfrissebb megállapításait- összesen 53 különböző vegyszer jelenlétét állapították meg; a Magyarországon vett mintákban tízféle növényvédő szer maradványát mutatták ki. A vizsgálat számos méhveszélyes anyag mellett Spanyolországban még a rég betiltott DDT bomlástermékének megdöbbentő jelenlétét is kimutatta, közölte a környezetvédő szervezet.

“Az EFSA már elismerte, hogy a méhek és más beporzók egészségügyi állapotával kapcsolatos információk rendkívül hiányosak”, magyarázta a Greenpeace. “Nincs elég információnk arról, hogy milyen méhegészségügyi hatása van annak a vegyi koktélnak, ami a beporzók életében jelen van, ezért az uniós és nemzeti döntéshozóknak további tudományos kutatásokat kell indítaniuk”. A Greenpeace azonnali beavatkozást sürget az Európai Bizottságnál és az európai döntéshozóknál, hogy a beporzókra káros növényvédő szerek teljes tilalmát rendeljék el és jogalkotókként lépéseket tegyenek az ökológiai gazdálkodás elterjesztéséért.

Advertisement

Többet érnek nekünk a méhek élve
Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Zöld innovációkat keresnek: április végéig lehet pályázni a Zöld Rügy díjra

Zöld Rügy díj: április 30-ig nevezhetnek a fenntartható települési megoldások.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fenntarthatósági kezdeményezéseiket bemutató települések jelentkezését várja az Arrabona EGTC által alapított Zöld Rügy díj, amely a magyar–szlovák határ menti térségben megvalósuló környezetvédelmi és klímaalkalmazkodási projekteket ismeri el – ismertette az alternativenergia.hu. A pályázatok benyújtásának határideje 2026. április 30. A díj célja, hogy bemutassa és ösztönözze azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek a települések fenntartható működését, a természeti erőforrások védelmét és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítik. A pályázatra az Arrabona EGTC együttműködéséhez tartozó 1 000 és 10 000 fő közötti települések, illetve legfeljebb 10 000 lakosú városrészek jelentkezhetnek. A kezdeményezés olyan projektek bemutatását várja, amelyek például a klímaváltozás hatásainak mérséklését vagy az alkalmazkodást segítik a vízgazdálkodást és a zöld infrastruktúrát fejlesztik a biodiverzitást és a zöldterületek védelmét szolgálják javítják a levegőminőséget vagy csökkentik a hulladéktermelést.

„A Zöld Rügy díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a települési kezdeményezéseket, amelyek a fenntartható fejlődés és a klímavédelem területén mutatnak példát. A helyi közösségek sokszor nagyon kreatív és hatékony megoldásokat találnak a környezeti kihívásokra” – mondta Németh Tamás Zoltán, az Arrabona EGTC vezetője és az Európai Éghajlati Paktum nagykövete is. Munkájában kiemelt figyelmet fordít a közösségi klímavédelmi kezdeményezések erősítésére. A Zöld Rügy díj célkitűzései több ponton is összhangban állnak az Európai Éghajlati Paktum törekvéseivel, amelyek a helyi közösségek bevonását, a fenntartható települési megoldások bemutatását és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő jó gyakorlatok terjesztését támogatják.

A díj teljes keretösszege 4 millió forint, amelyet az Arrabona EGTC saját forrásból biztosít. Az Arrabona EGTC egy magyar–szlovák határ menti együttműködési területfejlesztéssel foglalkozó szervezet, amely önkormányzatok és intézmények partnerségében dolgozik a térség fenntartható fejlődését támogató projektek megvalósításán. A pályázat részletei és a jelentkezési feltételek az Arrabona EGTC honlapján érhetők el: https://arrabona.eu/zold-rugy-dij/. A jelentkezések benyújtásának határideje: 2026. április 30.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák