Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tizenhét vegyszer szennyezi a virágport

Létrehozva:

|

Környezetvédők beperelték az amerikai kormány több szervezetét, arra kényszerítve a hatóságokat, hogy tömeges pusztulásuk megakadályozása érdekében védett fajjá nyilvánítsák a poszméheket. Eközben az unióban 17 vegyszert is kimutattak a méhek eledeleként szolgáló virágporokban.

Ahogy arról a klímablog hasábjain is többször írtuk, a tömeges méhpusztulást a gyomirtó és növényvédő szerek fokozott alkalmazásával hozták kapcsolatba tudósok és zöld aktivisták, akik évek óta e kemikáliák betiltásáért kardoskodnak. Most azonban egy másik ok is felütötte fejét.

Az Egyesült Államok közép-nyugati részének mezőin, prérijein egyre kevesebb található a poszméhekből. A tudósok szerint a pusztulás oka vélhetően valamilyen betegség. Mivel széles azon növényfajták skálája, melyeket ők poroznak be, hiányuk veszélybe sodorja a táplálékláncot és az agrárium működését. A gazdák a paradicsomtermesztés segítéséhez is használnak importált japán méheket, írta a Reuters. Elképzelhető, hogy ezektől kaptak el valamilyen betegséget az őshonos dongók.

A hagyományos méhek és a poszhémek különböznek egymástól. Előbbiek körében nagy pusztulás volt megfigyelhető a világ számos táján. A Washingtonban benyújtott keresetben az alperesek között a belügyi tárca, valamint a Hal és Vadvédelmi Szolgálat szerepelnek.

Advertisement

17 vegyszer szennyezi az uniós virágport, tíz a magyart

Az európai méhlegelők virágpormintáinak több mint kétharmada akár 17 vegyszerből álló vegyi koktéllal szennyezett, derült ki a Greenpeace legújabb kutatásából, melyet a méhek világnapján tett közzé a szervezet. A méhek táplálékául szolgáló virágporban a Bayer, a Syngenta, a BASF és más agrovegyipari óriáscégek által gyártott rovarölő szerek, atkaölő szerek, gombaölők és gyomirtók voltak jelen.

Advertisement

Az akkreditált európai laboratóriumi vizsgálatok -melyek megerősítik az Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) legfrissebb megállapításait- összesen 53 különböző vegyszer jelenlétét állapították meg; a Magyarországon vett mintákban tízféle növényvédő szer maradványát mutatták ki. A vizsgálat számos méhveszélyes anyag mellett Spanyolországban még a rég betiltott DDT bomlástermékének megdöbbentő jelenlétét is kimutatta, közölte a környezetvédő szervezet.

“Az EFSA már elismerte, hogy a méhek és más beporzók egészségügyi állapotával kapcsolatos információk rendkívül hiányosak”, magyarázta a Greenpeace. “Nincs elég információnk arról, hogy milyen méhegészségügyi hatása van annak a vegyi koktélnak, ami a beporzók életében jelen van, ezért az uniós és nemzeti döntéshozóknak további tudományos kutatásokat kell indítaniuk”. A Greenpeace azonnali beavatkozást sürget az Európai Bizottságnál és az európai döntéshozóknál, hogy a beporzókra káros növényvédő szerek teljes tilalmát rendeljék el és jogalkotókként lépéseket tegyenek az ökológiai gazdálkodás elterjesztéséért.

Advertisement

Többet érnek nekünk a méhek élve
Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Tudatosabb vízhasználat: így spórolnak a magyarok a mindennapokban

A magyar lakosság jelentős része valós és fenyegető problémaként érzékeli a vízhiányt – derül ki a víz világnapja alkalmából.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kutatás szerint a válaszadók 61 százaléka súlyos, míg 15 százaléka kifejezetten nagyon súlyos problémának tartja a vízhiányt. A megkérdezettek többsége ezért a mindennapokban is igyekszik tudatosabban bánni a vízzel – emelték ki a Kärcher az MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint az alternativenergia.hu írta, a vízkészletek kérdése világszerte egyre hangsúlyosabb téma. A klímaváltozás, a gyakoribb aszályos időszakok és a növekvő vízigény miatt sok térségben nő a vízhiány kockázata, és ez a jelenség Magyarországon is egyre érzékelhetőbb. Az utóbbi évek száraz nyarai és az alacsony vízállások a hazai vízgazdálkodás sérülékenységére is ráirányították a figyelmet. A kutatás alapján a vízfogyasztás csökkentésének leggyakoribb módja az olyan egyszerű, mindennapi gyakorlatokhoz kapcsolódik, mint a csap elzárása fogmosás közben (63 százalék), a kádfürdő helyett a zuhanyzás választása (54 százalék), valamint a csöpögő csapok gyors megjavítása (52 százalék). Az esővíz gyűjtése a válaszadók 27 százalékára jellemző, ami a községekben élők körében a legelterjedtebb (38 százalék), míg a fővárosban nyilvánvalóan jóval ritkább (15 százalék).

A Kärcher tisztítási szakértői szerint a háztartási takarítás sokszor észrevétlenül is jelentős vízfelhasználással jár. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen módszereket használunk. Egy hagyományos felmosás során például gyakran 5-10 liter víz is elfogy egyetlen alkalommal, különösen, ha a vizet többször cseréljük a vödörben.
A gőztisztítás ezzel szemben jóval kevesebb vízzel működik: a készülékek általában kis mennyiségű vizet alakítanak át magas hőmérsékletű gőzzé, amely hatékonyan oldja a szennyeződéseket, így a tisztítás akár lényegesen kisebb vízfelhasználással is megoldható.

A kutatásból az derült ki, hogy a takarítás során is egyre többen figyelnek a vízhasználatra. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) tudatosabban adagolja a vizet takarítás közben, harmaduk (34 százalék) kifejezetten kevesebb vízzel működő eszközöket használ, míg negyedük (24 százalék) inkább ritkábban, de alaposabban takarít, így kevesebb vizet használ. Minden tizedik válaszadó gőztisztítót használ, amivel jelentős vízmennyiség takarítható meg.

Advertisement

A Kärcher kutatása szerint a fenntartható takarítás legfőbb előnyeit a válaszadók csaknem azonos arányban látják a környezet védelmében (50 százalék), az alacsonyabb víz- és energiafelhasználásban (50 százalék), valamint az egészségesebb otthoni környezetben (48 százalék). A felelősség kérdésében a válaszadók több mint fele (56 százalék) úgy véli, hogy a fenntartható takarítás elterjedése közös társadalmi feladat, miközben közel azonos arányban említik a háztartások, továbbá a gyártók, márkák szerepét is. A kutatás 2026 márciusában készült 1325 válaszadó megkérdezésével – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák