Zöldinfó
Több mint 200 kiállítóval nyílt meg a Flora Fesztivál – új támogatási formákat is bejelentettek
Magyarországon több mint 1500 hektáron folyik dísznövénytermesztés, nagyrészt szabadföldön.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ágazat szereplőit célzott pályázatokkal és támogatásokkal segíti a kormány – mondta az agrárminisztérium közleménye szerint a tárca mezőgazdaságért felelős államtitkára Kecelen, a XXXVI. Flora Fesztivál megnyitóján. Az alternativenergia.hu közleménye szerint Hubai Imre tudatta, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében a tárca fenntartja a kertészeti ágazat kiemelt támogatását. Így a díszkertészek, a korábbi évekhez hasonlóan, számíthatnak fejlesztési forrásokra, de új, speciálisan az ágazat lehetőségeihez igazodó támogatási formát is kialakítottak. Az agrártárca örömmel tapasztalta, hogy nagy volt az érdeklődés a különböző felhívásokra. A meghirdetett 1,6 milliárd forintos keretösszeg mintegy duplájára nyújtott be pályázatot 147 kertészeti vállalkozás. Eddig 30 érintett kapott pozitív elbírálást, mintegy 560 millió forint értékben, több esetben pedig már a kifizetés is megtörtént. A vállalkozások emellett a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó fejlesztésekre, valamint eszközökre is pályázhattak. Ezekre a felhívásokra 291 kérelem érkezett be 113 milliárd forintot meghaladó összegben.
Hubai Imre arról is beszélt, hogy a díszkertészetek tevékenységi struktúrája sokszínű képet mutat, tavaly a gazdaságok 16,7 százaléka kizárólag vágott virággal, 17,5 százalékuk pedig cserepes, balkonra ültethető vagy hagymás növénnyel foglalkozott. A szektorban több mint 2200-an dolgoztak, csaknem 60 százalékuk teljes munkaidőben. Az ágazat nettó árbevétele meghaladta a 20 milliárd forintot. Ennek több mint felét a faiskolai növények értékesítése adta. A cserepes, kiültetésre szánt balkon- és hagymás dísznövények csaknem 7 milliárd forint árbevételt hoztak, míg a vágott virágok és zöldek több mint 2,1 milliárd forinttal járultak hozzá a nemzetgazdasághoz – írták.
Az államtitkár megjegyezte, a klímaváltozás hatásai a dísznövénykertészeket sem kímélik. A kormány az Aszályvédelmi Operatív Törzs intézkedésének köszönhetően ezért ingyenessé tette az öntözési célú vízfelhasználást, csaknem tíz milliárd forint értékben. Hosszabb távon megoldást azonban a tájban történő vízmegtartás ösztönzése jelentheti, amelynek első lépése a “Vizet a tájba!” program – áll a közleményben. Hubai Imre a rendezvény megszervezése kapcsán köszönetet mondott Kecel városának, hiszen a település már több mint három évtizede szolgál otthonául a dísznövénytermesztők eseményének. A fesztiválhét helyszínen, 200 kiállítóval és árussal várja a látogatókat – olvasható az AM közleményében.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
