Zöldinfó

Több mint egy millió forintos ösztöndíjra pályázhatnak a dizájnerek

Több mint egymillió forintos ösztöndíjra pályázhatnak a dizájnerek a Moholy-Nagy László Formatervezési pályázaton, amelyre április 3-ig várják a fiatal alkotók, tervezők és dizájnelméleti szakemberek jelentkezéseit.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-03-27

Szerző:

Vanessza

A hathónapos, bruttó 1,2 millió forint értékű ösztöndíjra 35 évnél fiatalabb, szakirányú diplomával rendelkező, Magyarországon tevékenykedő alkotók jelentkezhetnek – közölte a pályázatot kiíró Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az MTI-vel. Az ösztöndíj célja, hogy segítse a fiatal formatervezők szakmai fejlődését, piacra lépését, elhelyezkedését vagy akár saját márkájuk megalapítását. A féléves program szakmai támogatást, mentorációt, vállalati együttműködést, védett környezetű piaci tapasztalatot nyújt a pályakezdőknek, valamint az ösztöndíjasok ingyenes iparjogvédelmi és szerzői jogi továbbképzésben is részesülnek. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiemelten fontosnak tartja a szemléletformálást, hogy a fiatal magyar dizájnerek is megismerjék, hosszú távon milyen előnyökkel jár, ha tudatosan védik termékeiket.

Idén is lehetőség nyílik arra, hogy az önálló tervezői vagy kutatási projekt mellett a jelentkezők gyártói együttműködésben kiírt témákban is pályázzanak. A Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. – Nemzetközi Kerámia Stúdió által kiírt témában Kecskemét város reprezentációs ajándéktárgyának tervezése a feladat, amelyet a város vezetése ajándékba adhat kiemelt személyek, delegációk számára. A tárgynak szimbolikusan magában kell hordoznia a város múltját és jövőjét, Kodály Zoltán és Katona József szellemiségét, Kecskemét szecessziós építészetét is. Szakmai partnerként a Maform tervezői csapat is csatlakozik a programhoz. Náluk az ember és a mesterséges intelligencia (MI) közös tervezésű tárgya témakörön belül arra kell keresni a választ, hogyan lehet bevonni a mesterséges intelligenciát egy később valós személyek által használt, funkcionális tárgy megalkotásába. A feladat célja, egy olyan prototípus szinten megvalósítható használati tárgy, eszköz készítése, amelynek tervezésében indokolt és fontos szerepe van a mesterséges intelligenciának is.

A pályázatokat elbíráló bizottságban Koós Pál formatervező, Hefkó Mihály belsőépítész, Hosszú Gergely dizájner, Kele Ildikó kötöttanyag- és öltözéktervező, Mascher Róbert formatervező, Somogyi Krisztina építettkörnyezet-kutató, építészetkritikus, Szigeti G. Csongor tervezőgrafikus, és Wilheim Gábor, a Magyar Bútor és Faipari Szövetség elnöke foglal helyet. Az ösztöndíjprogram meghirdetéséről és lebonyolításáról a Magyar Formatervezési Tanács Irodája gondoskodik, finanszírozója a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. A részletes kiírás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján érhető el.

Kapcsolódó tartalom:diploma életmód környezet ösztöndíj pályázat

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom