Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint egy millió forintos ösztöndíjra pályázhatnak a dizájnerek

Több mint egymillió forintos ösztöndíjra pályázhatnak a dizájnerek a Moholy-Nagy László Formatervezési pályázaton, amelyre április 3-ig várják a fiatal alkotók, tervezők és dizájnelméleti szakemberek jelentkezéseit.

Létrehozva:

|

A hathónapos, bruttó 1,2 millió forint értékű ösztöndíjra 35 évnél fiatalabb, szakirányú diplomával rendelkező, Magyarországon tevékenykedő alkotók jelentkezhetnek – közölte a pályázatot kiíró Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az MTI-vel. Az ösztöndíj célja, hogy segítse a fiatal formatervezők szakmai fejlődését, piacra lépését, elhelyezkedését vagy akár saját márkájuk megalapítását. A féléves program szakmai támogatást, mentorációt, vállalati együttműködést, védett környezetű piaci tapasztalatot nyújt a pályakezdőknek, valamint az ösztöndíjasok ingyenes iparjogvédelmi és szerzői jogi továbbképzésben is részesülnek. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiemelten fontosnak tartja a szemléletformálást, hogy a fiatal magyar dizájnerek is megismerjék, hosszú távon milyen előnyökkel jár, ha tudatosan védik termékeiket.

Idén is lehetőség nyílik arra, hogy az önálló tervezői vagy kutatási projekt mellett a jelentkezők gyártói együttműködésben kiírt témákban is pályázzanak. A Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. – Nemzetközi Kerámia Stúdió által kiírt témában Kecskemét város reprezentációs ajándéktárgyának tervezése a feladat, amelyet a város vezetése ajándékba adhat kiemelt személyek, delegációk számára. A tárgynak szimbolikusan magában kell hordoznia a város múltját és jövőjét, Kodály Zoltán és Katona József szellemiségét, Kecskemét szecessziós építészetét is. Szakmai partnerként a Maform tervezői csapat is csatlakozik a programhoz. Náluk az ember és a mesterséges intelligencia (MI) közös tervezésű tárgya témakörön belül arra kell keresni a választ, hogyan lehet bevonni a mesterséges intelligenciát egy később valós személyek által használt, funkcionális tárgy megalkotásába. A feladat célja, egy olyan prototípus szinten megvalósítható használati tárgy, eszköz készítése, amelynek tervezésében indokolt és fontos szerepe van a mesterséges intelligenciának is.

A pályázatokat elbíráló bizottságban Koós Pál formatervező, Hefkó Mihály belsőépítész, Hosszú Gergely dizájner, Kele Ildikó kötöttanyag- és öltözéktervező, Mascher Róbert formatervező, Somogyi Krisztina építettkörnyezet-kutató, építészetkritikus, Szigeti G. Csongor tervezőgrafikus, és Wilheim Gábor, a Magyar Bútor és Faipari Szövetség elnöke foglal helyet. Az ösztöndíjprogram meghirdetéséről és lebonyolításáról a Magyar Formatervezési Tanács Irodája gondoskodik, finanszírozója a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. A részletes kiírás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján érhető el.

Advertisement

Zöldinfó

Az űr küszöbén: hogyan készülünk a Föld utáni életre

Kié lesz az űr? Erre a kérdésre keresi a választ az MVM Future Talks 2025-ös dokumentumfilmje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hatodik MVM Future Talks évad nagykövete, Puskás-Dallos Peti Krakkótól Tokióig utazott, hogy szakértőkkel beszélgetve kiderítse, mi vár az emberiségre, miután megveti a lábát az űrben. Űrközgazdászok, geológus, jogász és tudósok is megszólaltak arról, mik most a rövid távú célok és lehetőségek, és hogy milyen jövő vár ránk, ha nagy számban lépjük át a Föld határát. Jelenleg nemzetközi projektek keretében dolgoznak szakértők azon, hogy az űrbe költözés ne csak sci-fi történetekben legyen lehetséges, ám ha már könnyedén tudunk embert küldeni a Holdra, netán sikerül biztosítani a marsi élet feltételeit, felmerül majd a kérdés: ki akar úr lenni az űrben? – teszi fel a kérdést az alternativenergia.hu. A földi gazdasági, politikai versengés a Kármán-vonalon túl is folytatódik majd? Puskás-Dallos Peti ellátogatott a japán Ispace magán űrvállalathoz, ahol a Föld és Hold közötti fenntartható gazdasági rendszer kiépítésén dolgoznak, először nyersanyagok után kutatnak, majd az állandó emberi jelenlét lehetőségét szeretnék megteremteni. Szó esik arról, hogy 15 éven belül már 1000 ember dolgozhat a Holdon, és hogy a víz nem csak az életben maradásunk, de a közlekedésünk kulcsa is. Peti meglátogatta a Tohoku Egyetemet is, ahol égitesteket kutató robotokkal foglalkoznak, valamint a JAXA űrügynökséget is, ahol aszteroidákat elemeznek.

Ezt követően a nagykövet Krakkó felé vette az irányt, ahol Európa legnagyobb holdjáró versenyét szervezték meg épp. Ezen részt vett az egyik fontos magyar űrkutatási vállalat, a Puli Space Technologies alapítója, Pacher Tibor is, aki mesélt a hazai fejlesztésű „vízszimatolóról”. A videóban megszólal továbbá egy űrközgazdász és egy geológus, akik arról beszélnek, milyen értékes nyersanyagokat hozhatunk haza a Holdról, és hogyan lesz ebből üzlet, egy jogász, aki rávilágít az űrjog hiányosságaira, és egy gazdasági tanácsadó cég igazgatója is, akinek már az űrbányászattal kapcsolatban is kell tanácsot adnia.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák