Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több tízmilliárdos hálózatfejlesztési projektet valósít meg az OPUS TITÁSZ

Komplex villamos-hálózati beruházásokat valósít meg 26,6 milliárd forint értékben az OPUS TITÁSZ Zrt., a napelemes rendszerek integrációját biztosító hálózatbővítés költségeinek 50 százalékát a társaság fedezi, további 50 százalékát pályázati forrásból finanszírozzák.

Létrehozva:

|

A társaság hétfői közleménye szerint Magyarországon is egyre nagyobb szerepe van a napenergia-alapú rendszereknek. Mivel az időjárásfüggő megújuló alapú energiatermelés decentralizáltan kapcsolódik a kis- és középfeszültségű, vagy naperőművek esetén a nagyfeszültségű elosztóhálózatokra, emiatt a 2030-ra tervezett beépített naperőművi kapacitás hálózatra csatlakoztatása jelentős bővítést igényel mind az átviteli, mind az elosztói hálózatokon. A közleményben felidézték, hogy az OPUS TITÁSZ a Széchenyi Terv Plusz keretében meghirdetett, Magyarország Helyreállítási és ellenállóképességi tervének elfogadásáig a Helyreállítási Alapból előfinanszírozott pályázati konstrukció felhívására komplex hálózatfejlesztési projekttervet nyújtott be. A társaság által tervezett beruházások alapot biztosítanak a növekvő villamos energia fogyasztói, és az időjárásfüggő termelői igények minél hatékonyabb kiszolgálására – jelezték. A vállalat pályázati anyagának elbírálása alapján 13,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül, ez a tervezett beruházás 50 százaléka, a további 13,3 milliárd forintot az OPUS TITÁSZ biztosítja.

A társaság a finanszírozást a többi között Debrecen és Nyíregyháza környéki beruházásokra, az észak-nyugati gazdasági övezet hálózatbővítésére, a debreceni agrár ipari parkhoz tartozó 132/22 kV-os alállomás létesítésére és hálózatba illesztésére, valamint a Mavir Buj állomás hálózatba illesztésére fordítja. A fejlesztések célja emellett, hogy a településeken a korszerű hálózati infrastruktúra lehetőséget biztosítson a lakossági naperőművek telepítésére. A beruházások tervezett üteme 2026 áprilisában zárul. A projekt keretében vállalt összesített kapacitásbővítés 261 megawatt (MW). A beruházás támogatja a stabil energiaellátást és a folyamatosan növekvő fogyasztói igények kiszolgálását, emellett elősegíti a megújuló energiaforrásokra való átállást is. A társaság számára kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés és a magas színvonalú szolgáltatások biztosítása, ezért a kivitelezés során is kiemelt figyelmet fordítanak a természetvédelmi és a minőségszabályozási szempontokra – fejtette ki a közlemény szerint Torda Balázs, az OPUS TITÁSZ Zrt. vezérigazgatója.

Az OPUS TITÁSZ hálózatfejlesztési ütemtervei alapján a társaság által árammal ellátott csaknem 400 település több mint felénél, mintegy 224 településen 876 kis- és középfeszültségű hálózatbővítési, transzformátorcsere, alállomás és nagyfeszültségű vezetéklétesítési projekt valósult meg 2020-21-ben, az ellátási terület észak-kelet magyarországi régiójában. Az infrastruktúrafejlesztés és kapacitásbővítést célzó beruházások az üzembiztonság erősítése mellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a szolgáltatási területen megújuló energiatermelést célzó megoldások egyre nagyobb arányban alkalmazhatóvá váljanak. A fejlesztések révén a magyar villamosenergia-termelés szén-dioxid kibocsátása csökkenthető, közelebb kerülve a klímapolitikai és fenntarthatósági célokhoz, illetve az energiahatékonyság magasabb fokához, valamint a megújuló termelés növelésének lehetőségével az energiafüggetlenség biztosításához – áll a közleményben.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák