Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több tízmilliárdos hálózatfejlesztési projektet valósít meg az OPUS TITÁSZ

Komplex villamos-hálózati beruházásokat valósít meg 26,6 milliárd forint értékben az OPUS TITÁSZ Zrt., a napelemes rendszerek integrációját biztosító hálózatbővítés költségeinek 50 százalékát a társaság fedezi, további 50 százalékát pályázati forrásból finanszírozzák.

Létrehozva:

|

A társaság hétfői közleménye szerint Magyarországon is egyre nagyobb szerepe van a napenergia-alapú rendszereknek. Mivel az időjárásfüggő megújuló alapú energiatermelés decentralizáltan kapcsolódik a kis- és középfeszültségű, vagy naperőművek esetén a nagyfeszültségű elosztóhálózatokra, emiatt a 2030-ra tervezett beépített naperőművi kapacitás hálózatra csatlakoztatása jelentős bővítést igényel mind az átviteli, mind az elosztói hálózatokon. A közleményben felidézték, hogy az OPUS TITÁSZ a Széchenyi Terv Plusz keretében meghirdetett, Magyarország Helyreállítási és ellenállóképességi tervének elfogadásáig a Helyreállítási Alapból előfinanszírozott pályázati konstrukció felhívására komplex hálózatfejlesztési projekttervet nyújtott be. A társaság által tervezett beruházások alapot biztosítanak a növekvő villamos energia fogyasztói, és az időjárásfüggő termelői igények minél hatékonyabb kiszolgálására – jelezték. A vállalat pályázati anyagának elbírálása alapján 13,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül, ez a tervezett beruházás 50 százaléka, a további 13,3 milliárd forintot az OPUS TITÁSZ biztosítja.

A társaság a finanszírozást a többi között Debrecen és Nyíregyháza környéki beruházásokra, az észak-nyugati gazdasági övezet hálózatbővítésére, a debreceni agrár ipari parkhoz tartozó 132/22 kV-os alállomás létesítésére és hálózatba illesztésére, valamint a Mavir Buj állomás hálózatba illesztésére fordítja. A fejlesztések célja emellett, hogy a településeken a korszerű hálózati infrastruktúra lehetőséget biztosítson a lakossági naperőművek telepítésére. A beruházások tervezett üteme 2026 áprilisában zárul. A projekt keretében vállalt összesített kapacitásbővítés 261 megawatt (MW). A beruházás támogatja a stabil energiaellátást és a folyamatosan növekvő fogyasztói igények kiszolgálását, emellett elősegíti a megújuló energiaforrásokra való átállást is. A társaság számára kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés és a magas színvonalú szolgáltatások biztosítása, ezért a kivitelezés során is kiemelt figyelmet fordítanak a természetvédelmi és a minőségszabályozási szempontokra – fejtette ki a közlemény szerint Torda Balázs, az OPUS TITÁSZ Zrt. vezérigazgatója.

Az OPUS TITÁSZ hálózatfejlesztési ütemtervei alapján a társaság által árammal ellátott csaknem 400 település több mint felénél, mintegy 224 településen 876 kis- és középfeszültségű hálózatbővítési, transzformátorcsere, alállomás és nagyfeszültségű vezetéklétesítési projekt valósult meg 2020-21-ben, az ellátási terület észak-kelet magyarországi régiójában. Az infrastruktúrafejlesztés és kapacitásbővítést célzó beruházások az üzembiztonság erősítése mellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a szolgáltatási területen megújuló energiatermelést célzó megoldások egyre nagyobb arányban alkalmazhatóvá váljanak. A fejlesztések révén a magyar villamosenergia-termelés szén-dioxid kibocsátása csökkenthető, közelebb kerülve a klímapolitikai és fenntarthatósági célokhoz, illetve az energiahatékonyság magasabb fokához, valamint a megújuló termelés növelésének lehetőségével az energiafüggetlenség biztosításához – áll a közleményben.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt

Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.

A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.

Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák