Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több tízmilliárdos hálózatfejlesztési projektet valósít meg az OPUS TITÁSZ

Komplex villamos-hálózati beruházásokat valósít meg 26,6 milliárd forint értékben az OPUS TITÁSZ Zrt., a napelemes rendszerek integrációját biztosító hálózatbővítés költségeinek 50 százalékát a társaság fedezi, további 50 százalékát pályázati forrásból finanszírozzák.

Létrehozva:

|

A társaság hétfői közleménye szerint Magyarországon is egyre nagyobb szerepe van a napenergia-alapú rendszereknek. Mivel az időjárásfüggő megújuló alapú energiatermelés decentralizáltan kapcsolódik a kis- és középfeszültségű, vagy naperőművek esetén a nagyfeszültségű elosztóhálózatokra, emiatt a 2030-ra tervezett beépített naperőművi kapacitás hálózatra csatlakoztatása jelentős bővítést igényel mind az átviteli, mind az elosztói hálózatokon. A közleményben felidézték, hogy az OPUS TITÁSZ a Széchenyi Terv Plusz keretében meghirdetett, Magyarország Helyreállítási és ellenállóképességi tervének elfogadásáig a Helyreállítási Alapból előfinanszírozott pályázati konstrukció felhívására komplex hálózatfejlesztési projekttervet nyújtott be. A társaság által tervezett beruházások alapot biztosítanak a növekvő villamos energia fogyasztói, és az időjárásfüggő termelői igények minél hatékonyabb kiszolgálására – jelezték. A vállalat pályázati anyagának elbírálása alapján 13,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül, ez a tervezett beruházás 50 százaléka, a további 13,3 milliárd forintot az OPUS TITÁSZ biztosítja.

A társaság a finanszírozást a többi között Debrecen és Nyíregyháza környéki beruházásokra, az észak-nyugati gazdasági övezet hálózatbővítésére, a debreceni agrár ipari parkhoz tartozó 132/22 kV-os alállomás létesítésére és hálózatba illesztésére, valamint a Mavir Buj állomás hálózatba illesztésére fordítja. A fejlesztések célja emellett, hogy a településeken a korszerű hálózati infrastruktúra lehetőséget biztosítson a lakossági naperőművek telepítésére. A beruházások tervezett üteme 2026 áprilisában zárul. A projekt keretében vállalt összesített kapacitásbővítés 261 megawatt (MW). A beruházás támogatja a stabil energiaellátást és a folyamatosan növekvő fogyasztói igények kiszolgálását, emellett elősegíti a megújuló energiaforrásokra való átállást is. A társaság számára kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés és a magas színvonalú szolgáltatások biztosítása, ezért a kivitelezés során is kiemelt figyelmet fordítanak a természetvédelmi és a minőségszabályozási szempontokra – fejtette ki a közlemény szerint Torda Balázs, az OPUS TITÁSZ Zrt. vezérigazgatója.

Az OPUS TITÁSZ hálózatfejlesztési ütemtervei alapján a társaság által árammal ellátott csaknem 400 település több mint felénél, mintegy 224 településen 876 kis- és középfeszültségű hálózatbővítési, transzformátorcsere, alállomás és nagyfeszültségű vezetéklétesítési projekt valósult meg 2020-21-ben, az ellátási terület észak-kelet magyarországi régiójában. Az infrastruktúrafejlesztés és kapacitásbővítést célzó beruházások az üzembiztonság erősítése mellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a szolgáltatási területen megújuló energiatermelést célzó megoldások egyre nagyobb arányban alkalmazhatóvá váljanak. A fejlesztések révén a magyar villamosenergia-termelés szén-dioxid kibocsátása csökkenthető, közelebb kerülve a klímapolitikai és fenntarthatósági célokhoz, illetve az energiahatékonyság magasabb fokához, valamint a megújuló termelés növelésének lehetőségével az energiafüggetlenség biztosításához – áll a közleményben.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák