Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tönkretették a fővárosi 1-es villamos füves pályáját – fotók

Létrehozva:

|

Felszántották a budapesti 1-es villamos füves pályáját Óbudán, a Szőlő utca és a Vörösvári út kereszteződésénél. Valószínűleg teherautóval hajtottak a gyepszőnyegre, amely egyébként is fel volt puhulva a sok esőtől – derül ki a helyszínen készített fotókról. A korábbi betonrengeteg helyére épített zöld pálya feldobta a panelházas környék hangulatát, ezért is kellene vigyázni rá.
Az Index hétvégén írt arról, hogy megint légkalapácsoktól hangos a harmadik kerületi Vörösvári út, egy hónappal a felújított villamospálya hivatalos átadása után. A BKK szerint most távhővezetéket újítanak fel, a Főtáv bontotta fel az utat, méghozzá az 1-es villamos felújításával teljes összhangban.

A távfűtő társaság több fázisban újítja fel az út alatti távhővezetéket. Tavaly novemberben helyezték el a védőcsövet a sínek alatti részen, most pedig abba húzzák bele a felújított távhővezetéket. A munka befejezésének határideje szeptember 27-e – derül ki a cikkből.

Azt nem tudni, hogy a gyepszőnyeget a mostani munkálatoknál tették-e tönkre.

Advertisement

forrás: hvg.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Egyre érzékenyebb a Balaton a környezetszennyezésre

A balatoni hajósok környezetszennyezésének csökkentését sürgeti a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A balatoni hajózás során keletkező szennyvíz megfelelő kezelését és a vegyszerhasználat radikális csökkentését szorgalmazta a környezetszennyezés csökkentése érdekében a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója az MTI-nek. Vasas Gábor a hajózási szezon kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy a balatoni szabadidős- és sporthajózás jövője szorosan összefügg a tó ökológiai állapotával – írja az alternativenergia.hu. Mint kifejtette, a tó vízminősége jelenleg kifogástalan, azonban egyre nagyobb kockázatot jelent környezetvédelmi és higiéniai szempontból, hogy a vitorlások, motoros kishajók és csónakok használóinak egy része nem kezeli megfelelően a szennyvizet. Az elmúlt években a tó használatának intenzitása megnőtt, miközben a klímaváltozás hatásai érzékenyebbé tették a tavat a szennyezésekre: nőtt a vízhőmérséklet, megváltozott a Balaton vízháztartása – mutatott rá az intézményvezető. Két éve nem nyitották ki a Sió-zsilipet, tehát ami a tóba kerül, az bent is marad – tette hozzá.

A BLKI mérési eredményei azt mutatták, hogy hajócsoportosulások, illetve kikötők közelében magasabb a víz szennyezettsége, ami megerősítette több kikötőmester visszajelzését is – ismertette Vasas Gábor. Megjegyezte, a kutatók közvetlenül a szemléletformálásért tehetnek, javaslatokat megfogalmazva, a többi a jogalkotók, hatóságok dolga. A tihanyi kutatóintézet a Facebook-oldalán (BalatonScience) csütörtökön megosztott friss posztjában két területet írt le, ahol sürgős és érdemi változtatásra van szükség a balatoni hajósközösség gyakorlataiban. Az egyik a fedélzeti szennyvíz kezelésének azonnali rendezése, hiszen rendelkezésre állnak a megfelelő kikötői infrastruktúrák és technológiák a szennyvíz szabályos, ellenőrzött és biztonságos elhelyezésére. A Balatonba kerülő szennyvíz az egészségügyi kockázatok mellett elősegíti az algásodást – hívták fel a figyelmet.

A másik kritikus területnek a hajókarbantartás során alkalmazott vegyszerek kérdését nevezik a kutatók. A hajótestek tisztítása, karbantartása és az algásodás elleni védekezés során gyakran használnak a hajósok olyan anyagokat, amelyek közvetlenül a vízbe jutva károsítják az élővilágot. A BLKI ezért javasolja a környezetkárosító vegyszerek használatának megszüntetését, környezetkímélő, lebomló alternatívák előnyben részesítésével, a vegyszerhasználat minimalizálását, az elfolyó mosóvíz megfelelő kezelését, valamint a karbantartási tevékenységek tudatosabb megtervezését (például mechanikai tisztítás előnyben részesítésével). “A tó növekvő használata és a klímaváltozás együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben a korábban elfogadott vagy elnézett gyakorlatok már nem folytathatók tovább. A fenntartható hajózás nem lemondás, hanem minőségi szemléletváltás” – hangsúlyozta közös posztjában a főigazgató, és Preiszner Bálint, a kutatóintézet tudományos munkatársa.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák