Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tönkretették a fővárosi 1-es villamos füves pályáját – fotók

Létrehozva:

|

Felszántották a budapesti 1-es villamos füves pályáját Óbudán, a Szőlő utca és a Vörösvári út kereszteződésénél. Valószínűleg teherautóval hajtottak a gyepszőnyegre, amely egyébként is fel volt puhulva a sok esőtől – derül ki a helyszínen készített fotókról. A korábbi betonrengeteg helyére épített zöld pálya feldobta a panelházas környék hangulatát, ezért is kellene vigyázni rá.
Az Index hétvégén írt arról, hogy megint légkalapácsoktól hangos a harmadik kerületi Vörösvári út, egy hónappal a felújított villamospálya hivatalos átadása után. A BKK szerint most távhővezetéket újítanak fel, a Főtáv bontotta fel az utat, méghozzá az 1-es villamos felújításával teljes összhangban.

A távfűtő társaság több fázisban újítja fel az út alatti távhővezetéket. Tavaly novemberben helyezték el a védőcsövet a sínek alatti részen, most pedig abba húzzák bele a felújított távhővezetéket. A munka befejezésének határideje szeptember 27-e – derül ki a cikkből.

Azt nem tudni, hogy a gyepszőnyeget a mostani munkálatoknál tették-e tönkre.

Advertisement

forrás: hvg.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Új kvantumszenzorokon dolgoznak magyar kutatók

Extrém körülmények között működő kvantumszenzorokat fejlesztenek a HUN-REN Wigner kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a nemzetközi SensExtreme projekt keretében olyan gyémántalapú kvantumszenzorok fejlesztésében vesznek részt, amelyek szélsőséges fizikai környezetben is nagy pontosságú mérésekre alkalmasak – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Gali Ádám által vezetett magyar csoport elméleti számításokkal és számítógépes modellezéssel támogatja a nemzetközi együttműködést. A kutatás fókuszában a gyémánt kristályszerkezetében található, úgynevezett színcentrumok állnak. Ezek olyan pontszerű hibák, ahol a hiányzó szénatomok helyére idegen atomok kerülnek, lehetővé téve a precíziós méréseket extrém alacsony hőmérsékleten, nagy nyomáson vagy erős mágneses térben is. Mint írták, a kvantumtechnológia gyors fejlődésével egyre nagyobb szerepet kapnak a rendkívül pontos mérések elvégzésére alkalmas szenzorok. Különösen ígéretesek a szilárdtest-alapú kvantumszenzorok, amelyek speciális anyagokon, például gyémánton alapulnak. Az ipari és kutatási alkalmazások szempontjából kulcsfontosságú, hogy ezek a kvantumrendszerek szélsőséges körülmények között is megbízhatóan működjenek, például nagyon alacsony hőmérsékleten, nagy nyomáson vagy erős mágneses térben.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a nemzetközi projekt keretében ezen a területen dolgoztak együtt francia, német, litván és svájci kutatókkal. A kutatás olyan új típusú kvantumszenzorok kifejlesztésére irányult, amelyek a gyémántban található úgynevezett színcentrumok segítségével extrém környezetben is pontos méréseket tudnak végezni. A projekt során a kutatók a gyémántalapú kvantumszenzorok teljesítményének növelésén dolgoztak. Azt vizsgálták, hogyan viselkednek a gyémántban létrehozott kvantumhibák, például a szilícium- és ón-vakancia színcentrumok különböző anyagi és környezeti feltételek mellett. Emellett azt is tanulmányozták, miként lehet nagy mágneses tereket mérni rendkívül alacsony hőmérsékleten és nagy nyomáson, ami elengedhetetlen az új típusú kvantumszenzorok fejlesztéséhez.

“A célunk az volt, hogy pontosan megértsük, miként lehet ezeket a kvantumállapotokat atomnyi pontossággal stabilizálni, és hogyan hasonlíthatók össze a különböző tulajdonságaik. Így a mérendő fizikai mennyiségek, például a nyomás, a hőmérséklet vagy a mágneses tér egymáshoz kalibrálhatók” – magyarázta a közleményben Gali Ádám, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóprofesszora. Az elméleti számítások azt is lehetővé teszik, hogy nagyon alacsony hőmérsékleten vagy extrém nagy nyomáson is lehessen kis térbeli felbontással mágneses tereket mérni, ami új anyagok, például szupravezetők fejlesztéséhez is hozzájárulhat. Az eredmények a kvantumtechnológia fejlődése mellett hosszabb távon energiahatékony ipari alkalmazások előtt is új lehetőségeket nyithatnak, a magyar részvétel hozzájárult ahhoz is, hogy Európa – és benne Magyarország – a jövőben meghatározó szereplője legyen a kvantumtechnológia jövőbeni fejlesztéseinek – írták a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák