Zöldinfó
További három száraz hónap elé nézhet az aszály sújtotta Európa egy uniós jelentés szerint
Az aszály sújtotta Európa egyes részei további három hónapig a szokásosnál melegebb, szárazabb időszak elé nézhetnek – figyelmezett jelentésében az Európai Unió szerdán.
Az unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus augusztusi jelentése szerint a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárási körülmények aszályt okoztak Európában, és ennek következtében erdőtüzek pusztítottak, csökkent a folyók vízszintje, vagy teljesen kiszáradtak, és elpusztult a mezőgazdasági termés jelentős része. “Valószínűleg a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárásra lehet számítani a Földközi-tenger nyugati régiójában, nevezetesen Spanyolországban és Portugáliában a következő hónapok során is, egészen novemberig” – fogalmaztak.mMint írták, az Európai Unió tagországinak csaknem felében – Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Romániában és Spanyolországban – aszályriasztást rendeltek el. De az unión kívül Nagy-Britanniában, Szerbiában, Ukrajnában és Moldovában szintén jelentős az aszályveszély.
A jelentésben kiemelték, hogy a hőmérséklet Franciaországban meghaladta a 40, Spanyolországban a 45, Portugáliában pedig a 46 Celsius-fokot. “Az éghajlat általános melegedésével Európa egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal fog szembesülni” – figyelmeztettek. A jelentésben arról is beszámoltak, hogy a május óta tartó csapadékhiány és a hőhullámok sorozata okozta szárazság az energiaszektort ugyancsak súlyosan érintette, megfosztotta a vízerőműveket elsődleges energiaforrásuktól, más erőműveket pedig a szükséges hűtőfolyadéktól. A vízhiány és a hőség csökkentette az európai terméshozamokat is, a rendkívüli meleg leginkább a kukorica-, a szója- és a napraforgótermést károsította. A közelmúltban lehullott augusztusi csapadék egyes régiókban segített, más területeken megtépázta a termést. A szárazság több milliárd eurós veszteséget okozott a gazdáknak – írták.
A szakértők szerint az idei lehet a kontinens legsúlyosabb aszályos időszaka az elmúlt 500 évben. Európán túl szárazságról számoltak be Kelet-Afrikában, az Egyesült Államok nyugati részén és Mexikó északi részén is. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) július közepén készített jelentése szerint az EU területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai régiókat fenyegeti aszály. A kutatóközpont szerint a szárazság Olaszországot érintette a legsúlyosabban. A Pó-folyó medencéjében az illetékes hatóságok a legmagasabb fokozatú aszályriasztást rendelték el. Öt olasz régióban vízhasználati korlátozásokat vezettek be.
Franciaországban több mint 100 településen vízellátási problémák jelentkeztek, az ivóvizet teherautóval szállítják. Több mint 60 francia megyében szintén a legmagasabb fokozatú az aszályriasztás szintje. A spanyolországi Andalúzia és Extremadura régiókban a vízkészlet kevesebb mint egyharmada a szokásosnak. A spanyol víztározók vízmennyisége 31 százalékkal alacsonyabb a tízéves átlagnál, míg Portugáliában az előző hét év átlagának felét éri el. A Rajna alacsony vízállása miatt Németországban előfordulhat, hogy az iparvállalatoknak csökkenteniük kell, vagy teljesen le kell állítaniuk a termelést. A Duna vízszintje az elmúlt évszázad egyik legalacsonyabb szintjére süllyedt – írták a jelentésben.
mti
Zöldinfó
Klímasemlegesség felé tart Európa: fontos döntés
Az EP támogatja az üvegházhatású gázkibocsátás 90 százalékos csökkentését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén támogatta azt a 2040-es éghajlat-politikai célkitűzést, mely szerint az Európai Unió 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest annak érdekében, hogy a kontinens 2050-re klímasemleges legyen – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Parlament ülésnapján 379 szavazattal, 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett, az uniós klímarendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatról elfogadott álláspont szerint az EP-képviselők biztosítékokat szeretnének kapni arra vonatkozóan, hogy 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhat a partnerországoktól származó nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, noha az Európai Bizottság legfeljebb három százalékos felső határt javasolt. Az EP azt is szeretné, hogy a hazai állandó szén-dioxid-eltávolítást az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások kompenzálására kelljen felhasználni, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítanának az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a lehető legköltséghatékonyabb célok elérésére.
Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon javaslatát, hogy az EU ETS2 bevezetését egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák. Az ETS2 az épületekben és a közúti közlekedésben keletkező tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásra terjed ki. Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy az uniós bizottság kétévente értékelje a köztes célok felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejleményeket és az EU nemzetközi versenyképességét. A felülvizsgálat többek között értékelné a nettó elnyelés uniós szintű állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges mértékhez képest, valamint a felvetődő nehézségeket és az uniós ipari versenyképesség fokozásának lehetőségeit. A felülvizsgálat figyelembe venné továbbá az energiaárak alakulását és azoknak a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásait is.
A felülvizsgálat következtetései szerint az Európai Bizottság adott esetben javaslatot tehet majd az uniós klímarendelet módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását vagy a támogató keret megerősítésére irányuló további intézkedések meghozatalát, például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében. Az európai klímarendelet a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését jogilag kötelező erejű kötelezettséggé teszi valamennyi uniós tagállam számára. Jogilag kötelező erejű célt határoz meg az EU számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatású gázkibocsátást.
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
