Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

További három száraz hónap elé nézhet az aszály sújtotta Európa egy uniós jelentés szerint

Az aszály sújtotta Európa egyes részei további három hónapig a szokásosnál melegebb, szárazabb időszak elé nézhetnek – figyelmezett jelentésében az Európai Unió szerdán.

Létrehozva:

|

Az unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus augusztusi jelentése szerint a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárási körülmények aszályt okoztak Európában, és ennek következtében erdőtüzek pusztítottak, csökkent a folyók vízszintje, vagy teljesen kiszáradtak, és elpusztult a mezőgazdasági termés jelentős része. “Valószínűleg a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárásra lehet számítani a Földközi-tenger nyugati régiójában, nevezetesen Spanyolországban és Portugáliában a következő hónapok során is, egészen novemberig” – fogalmaztak.mMint írták, az Európai Unió tagországinak csaknem felében – Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Romániában és Spanyolországban – aszályriasztást rendeltek el. De az unión kívül Nagy-Britanniában, Szerbiában, Ukrajnában és Moldovában szintén jelentős az aszályveszély.

A jelentésben kiemelték, hogy a hőmérséklet Franciaországban meghaladta a 40, Spanyolországban a 45, Portugáliában pedig a 46 Celsius-fokot. “Az éghajlat általános melegedésével Európa egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal fog szembesülni” – figyelmeztettek. A jelentésben arról is beszámoltak, hogy a május óta tartó csapadékhiány és a hőhullámok sorozata okozta szárazság az energiaszektort ugyancsak súlyosan érintette, megfosztotta a vízerőműveket elsődleges energiaforrásuktól, más erőműveket pedig a szükséges hűtőfolyadéktól. A vízhiány és a hőség csökkentette az európai terméshozamokat is, a rendkívüli meleg leginkább a kukorica-, a szója- és a napraforgótermést károsította. A közelmúltban lehullott augusztusi csapadék egyes régiókban segített, más területeken megtépázta a termést. A szárazság több milliárd eurós veszteséget okozott a gazdáknak – írták.

A szakértők szerint az idei lehet a kontinens legsúlyosabb aszályos időszaka az elmúlt 500 évben. Európán túl szárazságról számoltak be Kelet-Afrikában, az Egyesült Államok nyugati részén és Mexikó északi részén is. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) július közepén készített jelentése szerint az EU területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai régiókat fenyegeti aszály. A kutatóközpont szerint a szárazság Olaszországot érintette a legsúlyosabban. A Pó-folyó medencéjében az illetékes hatóságok a legmagasabb fokozatú aszályriasztást rendelték el. Öt olasz régióban vízhasználati korlátozásokat vezettek be.

Advertisement

 Franciaországban több mint 100 településen vízellátási problémák jelentkeztek, az ivóvizet teherautóval szállítják. Több mint 60 francia megyében szintén a legmagasabb fokozatú az aszályriasztás szintje. A spanyolországi Andalúzia és Extremadura régiókban a vízkészlet kevesebb mint egyharmada a szokásosnak. A spanyol víztározók vízmennyisége 31 százalékkal alacsonyabb a tízéves átlagnál, míg Portugáliában az előző hét év átlagának felét éri el. A Rajna alacsony vízállása miatt Németországban előfordulhat, hogy az iparvállalatoknak csökkenteniük kell, vagy teljesen le kell állítaniuk a termelést. A Duna vízszintje az elmúlt évszázad egyik legalacsonyabb szintjére süllyedt – írták a jelentésben.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái

A legtöbben épületekre, múzeumokra és kávéházakra gondolnak, ha Bécsről esik szó, pedig a város több, mint 400 különleges természeti emléket is rejt: évszázados fákat, fosszilis erdőt, ritka élőhelyeket, sőt, egykori tengerpart maradványait is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Aki nyitott szemmel járja Bécs utcáit, hamar megtapasztalhatja, hogy a város nemcsak építészeti vagy történelmi látnivalókban bővelkedik, hanem olyan természeti kincsekben is, amelyeket maga a természet alkotott. Ma már több, mint négyszáz ilyen természetvédelmi emlékhely található Bécs területén, a város szinte minden kerületében. Ezeket a bécsi környezetvédelmi hatóság hivatalosan is védetté nyilvánította, és sokuk táblával is jelölt, így könnyen felfedezhetők egy-egy városi séta során. Ezek az úgynevezett természeti emlékművek nemcsak természeti, hanem kulturális és tudományos szempontból is jelentősek. Ilyen például a Práter területén húzódó Mauthnerwasser, egy ma már csak részben fennmaradt vízfolyás, amely egykor a Duna ártéri rendszerének része volt, és ma természetvédelmi oltalom alatt áll.

A város geológiai múltja több ponton is kézzelfogható a belvárosban. A Burggarten parkjában található “megkövült erdő” például 280 millió éves fosszilis fatörzseket őrző kőzettömbökból áll és a város egyik legidősebb földtörténeti különlegessége. Egy kis kitérővel a 9. kerület egyik kis utcájában, a Prechtlgasséban, szabad szemmel is megfigyelhetjük azt a kőzetalapot, amelyre a mai Bécs épült, a 19. kerületben, a Kahlenberger Straße mentén pedig az egykori tengerpart szintje is jól kivehető, a domboldalba vágott sziklafal üledékes rétegei máig jól kirajzolják az ősi partvonalat. Az emlékhelyek gyakran pedig egy-egy történelmi korszak lenyomatai is.

A Mozart-platán, hivatalos nevén Jacquin‑platán, amely 1936 óta áll Bécs Landstraße kerületének egyik belső udvarában, a legenda szerint már akkor is ott állt, amikor maga Mozart a szomszédos házban zongoraórákat adott. A fa életkorát pontosan nem ismerjük, de a szakértők mintegy 230 évesre becsülik. A Weißgerberlände egyik eperfája pedig a 18. század selyemhernyó-tenyésztésének idejét idézi: ekkor eperfákat ültettek a külvárosokban a hernyók táplálására. Nem minden természeti emlékhely látogatható, de sok nyitva áll, és különleges rálátást kínál Bécs “régi természetére”.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák