Zöldinfó

További három száraz hónap elé nézhet az aszály sújtotta Európa egy uniós jelentés szerint

Az aszály sújtotta Európa egyes részei további három hónapig a szokásosnál melegebb, szárazabb időszak elé nézhetnek – figyelmezett jelentésében az Európai Unió szerdán.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-08-28

Szerző:

Hell

Az unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus augusztusi jelentése szerint a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárási körülmények aszályt okoztak Európában, és ennek következtében erdőtüzek pusztítottak, csökkent a folyók vízszintje, vagy teljesen kiszáradtak, és elpusztult a mezőgazdasági termés jelentős része. “Valószínűleg a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárásra lehet számítani a Földközi-tenger nyugati régiójában, nevezetesen Spanyolországban és Portugáliában a következő hónapok során is, egészen novemberig” – fogalmaztak.mMint írták, az Európai Unió tagországinak csaknem felében – Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Romániában és Spanyolországban – aszályriasztást rendeltek el. De az unión kívül Nagy-Britanniában, Szerbiában, Ukrajnában és Moldovában szintén jelentős az aszályveszély.

A jelentésben kiemelték, hogy a hőmérséklet Franciaországban meghaladta a 40, Spanyolországban a 45, Portugáliában pedig a 46 Celsius-fokot. “Az éghajlat általános melegedésével Európa egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal fog szembesülni” – figyelmeztettek. A jelentésben arról is beszámoltak, hogy a május óta tartó csapadékhiány és a hőhullámok sorozata okozta szárazság az energiaszektort ugyancsak súlyosan érintette, megfosztotta a vízerőműveket elsődleges energiaforrásuktól, más erőműveket pedig a szükséges hűtőfolyadéktól. A vízhiány és a hőség csökkentette az európai terméshozamokat is, a rendkívüli meleg leginkább a kukorica-, a szója- és a napraforgótermést károsította. A közelmúltban lehullott augusztusi csapadék egyes régiókban segített, más területeken megtépázta a termést. A szárazság több milliárd eurós veszteséget okozott a gazdáknak – írták.

A szakértők szerint az idei lehet a kontinens legsúlyosabb aszályos időszaka az elmúlt 500 évben. Európán túl szárazságról számoltak be Kelet-Afrikában, az Egyesült Államok nyugati részén és Mexikó északi részén is. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) július közepén készített jelentése szerint az EU területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai régiókat fenyegeti aszály. A kutatóközpont szerint a szárazság Olaszországot érintette a legsúlyosabban. A Pó-folyó medencéjében az illetékes hatóságok a legmagasabb fokozatú aszályriasztást rendelték el. Öt olasz régióban vízhasználati korlátozásokat vezettek be.

Franciaországban több mint 100 településen vízellátási problémák jelentkeztek, az ivóvizet teherautóval szállítják. Több mint 60 francia megyében szintén a legmagasabb fokozatú az aszályriasztás szintje. A spanyolországi Andalúzia és Extremadura régiókban a vízkészlet kevesebb mint egyharmada a szokásosnak. A spanyol víztározók vízmennyisége 31 százalékkal alacsonyabb a tízéves átlagnál, míg Portugáliában az előző hét év átlagának felét éri el. A Rajna alacsony vízállása miatt Németországban előfordulhat, hogy az iparvállalatoknak csökkenteniük kell, vagy teljesen le kell állítaniuk a termelést. A Duna vízszintje az elmúlt évszázad egyik legalacsonyabb szintjére süllyedt – írták a jelentésben.

mti

Kapcsolódó tartalom:aszály klímaváltozás szárazság víz vízellátás

Zöldinfó

Legeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon

Természetvédelmi fejlesztések zajlanak a Hortobágyon.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-02-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A természetvédelmi fejlesztési források több mint kétharmadát a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására, veszélyeztetett fajok megőrzésére, valamint a rendszeres természetvédelmi kezelés feltételeinek javítására fordítja a kormány – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Hortobágy községben. Rácz András A legeltetéshez, mint természetvédelmi célú kezeléshez kapcsolódó infrastrukturális feltételek komplex fejlesztése a Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél című projekt nyitórendezvényén kiemelte: a 2022-ben jóváhagyott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) révén 42 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi beruházásokra. E forráskeret felhasználásával 2025 ben 60 kiemelt beruházás megvalósítása indult el, amelyek együttesen közel százezer hektárnyi Natura 2000 területet érintenek. Rácz András utalt rá, hogy ez szerves folytatása az 2014-2020 közötti fejlesztéseknek, amikor ugyancsak 42 milliárd forint támogatással 109 természetvédelmi beruházás valósult meg, amelyek 180 ezer hektárnyi védett természeti területet és Natura 2000 területet érintettek – írja az alternativenergia.hu.

A hortobágyi projekt hárommilliárd forint támogatással, az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint konzorciumi partner bevonásával valósul meg a magyar szürke szarvasmarhával és házi bivallyal legeltetéssel kezelt több mint hatezer hektár védett területen 39 hónap alatt: ebben az időszakban három téli állattartó telep és egy gépműhely újul meg – hangzott el a projektnyitón. Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) magasépítésért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a 3 milliárdos fejlesztésből 2,4 milliárd forintot fordítanak az épületek megújítására, amelynek során fontos szempont a hosszútávú fenntarthatóság mind a környezet, mind a gazdaságos üzemeltetés tekintetében. A környezetbe való beavatkozás a “szükséges és elégséges” elv alapján történik, szeretnének minőségi épített környezettel hozzájárulni a fejlesztéshez – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki az együttműködést nevezte a projekt megvalósítása alapfeltételének.

Bodó Sándor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a hétezer hektáron elterülő Hortobágyot különleges helynek, az állattartó, a legeltetési és a pásztorhagyományokat különleges értéknek, az ott élőket különleges embereknek nevezte. “Itt nem követelőző emberek élnek, mindenki tudja a dolgát”, amit a hely szelleme, a tradíciók folytatása határoznak meg – mondta. A projektnyitón Budai Bernadett, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője részletesen is bemutatta a beruházási programot megjegyezve, hogy az állattartó telepek komplex felújítása mellett megújulnak a gulyás szállások is. A tanácskozás kapcsán emlékeztek meg a Vizes élőhelyek világnapjáról. Rácz András felidézte, hogy 1971-ben kötötték meg a vizes élőhelyek és vízimadarak védelméről szóló Ramsari egyezményt, amelyhez napjainkig már 172 ország csatlakozott. A világon 2,5 millió négyzetkilométeren 2500 “ramsari területet” tartanak nyilván – fűzte hozzá megjegyezve, hogy Magyarország 1979-ben csatlakozott a szervezethez, 29 “ramsari hely” van az országban 260 ezer hektáron.

Az idén a világnap jelmondata a – Vizes élőhelyek és a hagyományos tudás: a vizes élőhelyekhez kötődő kulturális örökség védelme – témakör jól tükrözi a Ramsari egyezmény szellemiségét, ami támogatja a vizes élőhelyek “bölcs hasznosítását”, a vizes ökoszisztémák működésének fenntartását – jelezte Rácz András.

Tovább olvasom