Zöldinfó
További három száraz hónap elé nézhet az aszály sújtotta Európa egy uniós jelentés szerint
Az aszály sújtotta Európa egyes részei további három hónapig a szokásosnál melegebb, szárazabb időszak elé nézhetnek – figyelmezett jelentésében az Európai Unió szerdán.
Az unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus augusztusi jelentése szerint a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárási körülmények aszályt okoztak Európában, és ennek következtében erdőtüzek pusztítottak, csökkent a folyók vízszintje, vagy teljesen kiszáradtak, és elpusztult a mezőgazdasági termés jelentős része. “Valószínűleg a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárásra lehet számítani a Földközi-tenger nyugati régiójában, nevezetesen Spanyolországban és Portugáliában a következő hónapok során is, egészen novemberig” – fogalmaztak.mMint írták, az Európai Unió tagországinak csaknem felében – Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Romániában és Spanyolországban – aszályriasztást rendeltek el. De az unión kívül Nagy-Britanniában, Szerbiában, Ukrajnában és Moldovában szintén jelentős az aszályveszély.
A jelentésben kiemelték, hogy a hőmérséklet Franciaországban meghaladta a 40, Spanyolországban a 45, Portugáliában pedig a 46 Celsius-fokot. “Az éghajlat általános melegedésével Európa egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal fog szembesülni” – figyelmeztettek. A jelentésben arról is beszámoltak, hogy a május óta tartó csapadékhiány és a hőhullámok sorozata okozta szárazság az energiaszektort ugyancsak súlyosan érintette, megfosztotta a vízerőműveket elsődleges energiaforrásuktól, más erőműveket pedig a szükséges hűtőfolyadéktól. A vízhiány és a hőség csökkentette az európai terméshozamokat is, a rendkívüli meleg leginkább a kukorica-, a szója- és a napraforgótermést károsította. A közelmúltban lehullott augusztusi csapadék egyes régiókban segített, más területeken megtépázta a termést. A szárazság több milliárd eurós veszteséget okozott a gazdáknak – írták.
A szakértők szerint az idei lehet a kontinens legsúlyosabb aszályos időszaka az elmúlt 500 évben. Európán túl szárazságról számoltak be Kelet-Afrikában, az Egyesült Államok nyugati részén és Mexikó északi részén is. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) július közepén készített jelentése szerint az EU területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai régiókat fenyegeti aszály. A kutatóközpont szerint a szárazság Olaszországot érintette a legsúlyosabban. A Pó-folyó medencéjében az illetékes hatóságok a legmagasabb fokozatú aszályriasztást rendelték el. Öt olasz régióban vízhasználati korlátozásokat vezettek be.
Franciaországban több mint 100 településen vízellátási problémák jelentkeztek, az ivóvizet teherautóval szállítják. Több mint 60 francia megyében szintén a legmagasabb fokozatú az aszályriasztás szintje. A spanyolországi Andalúzia és Extremadura régiókban a vízkészlet kevesebb mint egyharmada a szokásosnak. A spanyol víztározók vízmennyisége 31 százalékkal alacsonyabb a tízéves átlagnál, míg Portugáliában az előző hét év átlagának felét éri el. A Rajna alacsony vízállása miatt Németországban előfordulhat, hogy az iparvállalatoknak csökkenteniük kell, vagy teljesen le kell állítaniuk a termelést. A Duna vízszintje az elmúlt évszázad egyik legalacsonyabb szintjére süllyedt – írták a jelentésben.
mti
Zöldinfó
Új erdők és zöldebb települések: nagyszabású fásítási program indul
Hatvanmilliárd forintot fordít fásításra és települészöldítésre a kormány.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Közel 60 milliárd forintot fordít a kormány a következő években az Országfásítási és Települészöldítési Programra – jelentette be az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán. Gajdos László közölte, a program részeként 12 millió facsemetét ültetnek el, legalább 1320 hektár új állami erdőt hoznak létre, négymillió csemetével mintegy 20 ezer kilométer csatornaszakasz mentén végezeknek fásítást – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, 39,6 milliárd forintot fordítanak a települések zöldítésére, és elvégzik az erdőtüzek megelőzéséhez szükséges feladatokat is.
“Nemcsak erdeink területét növeljük, hanem azok természetességének megőrzésére és javítására is odafigyelünk. Épp ezért fokozatosan bővítjük az örökerdő-üzemmódban kezelt erdők arányát is” – írta bejegyzésében Gajdos László. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium szeptemberben azt közölte az MTI-vel, hogy a korábbi kormány 2020 és 2026 között évente mindössze 1 millió fát ültetett el.
Gajdos László kedden a tárca budapesti sajtóeseményén arról beszélt, hogy a tervezettnél idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termelnek ki a magyar erdőkből, jövőre pedig már elérhetik az 1 millió köbméteres csökkentést is. Hozzátette, az erdőkben a vágásos gazdálkodás helyett az ökológiai típusú gazdálkodásra és biológiai sokféleségre kell törekedni, a fokozatosság elve alapján pedig át kell gondolni az ipari célú kitermelést, de a lakossági tűzifa- és távhőigényeket biztosítani kell.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
