Zöldinfó
További három száraz hónap elé nézhet az aszály sújtotta Európa egy uniós jelentés szerint
Az aszály sújtotta Európa egyes részei további három hónapig a szokásosnál melegebb, szárazabb időszak elé nézhetnek – figyelmezett jelentésében az Európai Unió szerdán.
Az unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus augusztusi jelentése szerint a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárási körülmények aszályt okoztak Európában, és ennek következtében erdőtüzek pusztítottak, csökkent a folyók vízszintje, vagy teljesen kiszáradtak, és elpusztult a mezőgazdasági termés jelentős része. “Valószínűleg a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárásra lehet számítani a Földközi-tenger nyugati régiójában, nevezetesen Spanyolországban és Portugáliában a következő hónapok során is, egészen novemberig” – fogalmaztak.mMint írták, az Európai Unió tagországinak csaknem felében – Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Romániában és Spanyolországban – aszályriasztást rendeltek el. De az unión kívül Nagy-Britanniában, Szerbiában, Ukrajnában és Moldovában szintén jelentős az aszályveszély.
A jelentésben kiemelték, hogy a hőmérséklet Franciaországban meghaladta a 40, Spanyolországban a 45, Portugáliában pedig a 46 Celsius-fokot. “Az éghajlat általános melegedésével Európa egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal fog szembesülni” – figyelmeztettek. A jelentésben arról is beszámoltak, hogy a május óta tartó csapadékhiány és a hőhullámok sorozata okozta szárazság az energiaszektort ugyancsak súlyosan érintette, megfosztotta a vízerőműveket elsődleges energiaforrásuktól, más erőműveket pedig a szükséges hűtőfolyadéktól. A vízhiány és a hőség csökkentette az európai terméshozamokat is, a rendkívüli meleg leginkább a kukorica-, a szója- és a napraforgótermést károsította. A közelmúltban lehullott augusztusi csapadék egyes régiókban segített, más területeken megtépázta a termést. A szárazság több milliárd eurós veszteséget okozott a gazdáknak – írták.
A szakértők szerint az idei lehet a kontinens legsúlyosabb aszályos időszaka az elmúlt 500 évben. Európán túl szárazságról számoltak be Kelet-Afrikában, az Egyesült Államok nyugati részén és Mexikó északi részén is. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) július közepén készített jelentése szerint az EU területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai régiókat fenyegeti aszály. A kutatóközpont szerint a szárazság Olaszországot érintette a legsúlyosabban. A Pó-folyó medencéjében az illetékes hatóságok a legmagasabb fokozatú aszályriasztást rendelték el. Öt olasz régióban vízhasználati korlátozásokat vezettek be.
Franciaországban több mint 100 településen vízellátási problémák jelentkeztek, az ivóvizet teherautóval szállítják. Több mint 60 francia megyében szintén a legmagasabb fokozatú az aszályriasztás szintje. A spanyolországi Andalúzia és Extremadura régiókban a vízkészlet kevesebb mint egyharmada a szokásosnak. A spanyol víztározók vízmennyisége 31 százalékkal alacsonyabb a tízéves átlagnál, míg Portugáliában az előző hét év átlagának felét éri el. A Rajna alacsony vízállása miatt Németországban előfordulhat, hogy az iparvállalatoknak csökkenteniük kell, vagy teljesen le kell állítaniuk a termelést. A Duna vízszintje az elmúlt évszázad egyik legalacsonyabb szintjére süllyedt – írták a jelentésben.
mti
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
