Zöldinfó
Túl sokáig várt a holland kormány: bíróság kötelezte a farkasok védelmére
A Faunabescherming keresete nyomán a Veluwe farkasai lehetnek az első példák a sürgős természetvédelmi intézkedésekre Hollandiában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hágai illetékes bíróság ítélete szerint a holland agrárminisztériumnak azonnal jogszabály előkészítésébe kell kezdenie a kelet-hollandiai Gelderland tartományban található Veluwe Nemzeti Parkban elszaporodott farkasok védelme érdekében – tájékoztatott az alternativenergia.hu oldal. A beszámoló szerint a Faunabescherming holland állatvédő szervezet annak elérésére indított keresetett a holland kormánnyal szemben, hogy a Veluwe Nemzeti Parkot az uniós Natura 2000 program keretében a farkasok számára védett övezetté nyilvánítsák. Döntésével a hágai bíróság azonban elutasította a kormány azon szándékát, hogy a kérdés megoldására 2029-ig készítené el a vonatkozó tervét. Emlékeztettek, a holland agárminisztérium érvei szerint egy állatfaj egyedeinek legalább tíz évig jelen kell lenniük Hollandiában, mielőtt védett státuszt kaphatnak.
A bíróság szerint azonban az érvelés “következetlen és indokolatlan”, különösen azért, mert – mint írták – maga a minisztérium is elismeri, hogy a farkasok “állandóan jelen vannak” a gelderlandi Veluwe természetvédelmi területén. A farkasok évekkel ezelőtt visszatértek Hollandiába, az említett parkban kóborló hét farkasfalka első kölykei 2019-ben születtek – közölték. A Faunabescherming állatvédő szervezet fontos döntésnek nevezte a hágai bíróság ítéletét, mert – mint kiemelték – lehetővé teszi számukra, hogy hasonló kérelmeket nyújtsanak be más területekre vonatkozóan is. A hírportál szerint a holland agrárminisztérium nem zárta ki, hogy fellebbezést nyújt be az ítélet ellen, valamint megerősítették, hogy továbbra tíz év várakozási idő után lehet csak felmérni, mely természeti területek jogosultak újonnan érkezett állatfajok védelmére.
Zöldinfó
Eltűnő telek: folyamatosan fogy a hó Magyarországon
1980 óta átlagosan tizenegy nappal csökkent a havas napok száma Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A meteorológiai szolgálat a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében mutatta be a havas és hótakarós napok számának alakulását az 1980-as évektől, vagyis az intenzív melegedés kezdetétől országosan, illetve a Budapest 10 kilométeres és Szeged 15 kilométeres sugarú környezetében elhelyezkedő meteorológiai állomások mérései alapján – írja az alternativenergia.hu. A trendvonalak egyértelmű csökkenést jeleznek, kivéve Szeged esetén a legvastagabb hótakaró tekintetében – jegyezték meg. A bejegyzéshez készített infografikák szerint a havas napok száma – amikor havazást tapasztalnak az észlelők, függetlenül attól, hogy a hó megmarad-e a talajon – országos átlaga 21 nap, ami 11 napos csökkenés 1980 és 2025 között. A legtöbb, 38 havas napot 1996-ban mérték, de még 2005-ben is volt 36 ilyen nap. 1989-ben, 2014-ben és 2020-ban azonban mindössze 8-8 ilyen nap adódott, tavalyelőtt 9, tavaly pedig 11 havas nap volt Magyarországon. Szegeden a havas napok száma átlagosan 11 nap, ami 10 napos csökkenés 1980 óta. A legtöbb, 45 ilyen napot 1996-ban mérték, a legkevesebbet az utolsó két évben: 2024-ben 9, tavaly 8 ilyen nap volt.
A havas napok száma Budapesten átlagosan 20 nap, ami 12 napos csökkenés 1980-2025 között. A legtöbb havas napot, 39-et még 1980-ban mérték, de 2010-ben is volt még 37, a legkevesebb pedig mindössze 3 nap volt 2014-ben, és 5 nap 1989-ben. Tavalyelőtt 9, tavaly csak 8 havas nap volt a fővárosban. A bejegyzésben közölték a hótakarós napok számának alakulását is. Azt a napot tekintik hótakarós napnak, amikor a reggel 7 órás észleléskor legalább 1 centiméteres hóréteg borítja a felszínt, és a hóvastagságot is ekkor mérik.
Eszerint a hótakarós napok száma Szegeden átlagosan 22 nap, ami 17 napos csökkenés 1980-2025 között. A legtöbb hótakarós napot még 2003-ban rögzítették, akkor 62 ilyen nap volt. 2020-ban azonban 0, 2021-ben 5, 2022-ben 6, 2023-ban és 2024-ben ismét 0, 2025-ben pedig 1 hótakarós nap volt Szegeden és környékén. Budapesten a hótakarós napok száma Budapesten átlagosan 30 nap, ami 42 napos csökkenés 1980 óta. A legtöbb, 71 ilyen napot 1986-ban és 1996-ban regisztrálták, de 2020-ban 0, 2021-ben 6, majd a következő évben 2, 2023-ban 7, majd 4 és tavaly már csak 1 ilyen nap volt. A maximális hóvastagság Budapesten átlagosan 22,4 centiméter, ami 21 centiméteres csökkenés 1980-2025 között. A legnagyobb hó ebben az időszakban 1996-ben volt, akkor 52 centiméter esett, 1987-ben pedig 46 centiméter. 2020-ban azonban ez a szám 0 volt és tavaly is csak 5.
A maximális hóvastagság Szegeden átlagosan 14,6 centiméter, ami 5,5 centiméteres, nem szignifikáns csökkenés 1980 óta. Itt a legtöbb havat 2003-ban mérték, 50 centimétert.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
