Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Idén június 24-én értük el a magyarországi túlfogyasztás napját – írja az alternativenergia.hu. Ez közel egy hónappal későbbi időpont, mint az előző években, ami első látásra kedvező fejleménynek tűnhet. A WWF Magyarország szerint azonban fontos óvatosan értelmezni a számokat: a javulás mögött nem elsősorban zöld fordulat áll, ezért elengedhetetlen, hogy a valódi fenntarthatóság irányába tudatosan induljunk el – döntéshozói, vállalati és egyéni szinten egyaránt. A magyarországi túlfogyasztás napja azt mutatja meg, hogy ha a világon mindenki úgy élne, mint hazánk lakossága, az emberiség mikorra használná fel a Föld egy év alatt megújulni képes erőforrásait. A számítást a Global Footprint Network végzi a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatai alapján.

Bár 2025-ben június 2-án, 2024-ben pedig május 25-én értük el ezt a napot, így az idei dátum javulásnak tűnhet, Magyarország továbbra is jóval a fenntartható szint felett használja a természeti erőforrásokat, és a globális átlagnál is rosszabbul teljesítünk – ami 2026-ban július 30-án fog eljönni, azaz globális szinten ekkorra éljük fel az éves erőforrásainkat. A javulás hátterében többek között az állhat, hogy az ipari termelés az elmúlt években visszaesett, ami átmenetileg mérsékelhette a hazai erőforrás-felhasználást és a környezetterhelést, illetve a fogyasztás növekedése is visszafogottabb volt, ebből a szempontból továbbra is az uniós rangsor sereghajtói közé tartozunk. Az eltérést ezen kívül az is okozhatja, hogy a Global Footprint Network évről évre pontosítja a számítási modelljeit, és a biokapacitást (a természet megújuló képességét) mérő adatsorok is változhatnak. „A túlfogyasztás napjának kitolódása önmagában örömteli fejlemény lenne, de nem szabad automatikusan azt a következtetést levonni, hogy Magyarország fenntarthatóbb pályára állt. Amennyiben a javulás hátterében a lassú gazdasági növekedés, a visszafogottabb termelés vagy a visszafogott fogyasztás áll, akkor ez nem valódi zöld átmenet” – mondta Dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetője.

Az igazi siker az lenne, ha ugyanazt vagy még jobb életminőséget kevesebb energia-, nyersanyag- és földhasználattal tudnánk biztosítani. Ehhez rendszerszintű változásokra van szükség az energiaellátásban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az épületállományban és az anyagfelhasználásban. A WWF Magyarország szerint különösen időszerű, hogy a kormány – élén az újonnan létrejött Élő Környezetért Felelős Minisztériummal és a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal – olyan komplex szakpolitikai programot indítson, amely a természeti erőforrások megőrzését és a fenntartható, zöld energia-előállítást nem a gazdasági fejlődés korlátjaként, hanem annak alapfeltételeként kezeli.

A WWF Magyarország ezért többek között az alábbi területeken remél előrelépést az új kormányzattól, és szakmai tudásával, tapasztalatával kész támogatni az ehhez kapcsolódó intézkedések kidolgozását és megvalósítását:

• Az épület-energiahatékonyságot javító programok és támogatások jól tervezhető és hosszú távú felpörgetése
• A társadalom összes rétegét aktívan bevonó, a tudatos és takarékos energiafelhasználásról, háztartási léptékű vízmegtartásról és a helyes hulladékgazdálkodásról szóló szemléletformáló programok beindítása
• A napenergián túlmutató megújuló erőforrások – például szélenergia, biogáz, geotermia – ökológiailag alacsony kockázatú területeken való szisztematikus fejlesztése és rendszerbe integrálása
• A tájléptékű vízmegtartási szemlélet és a klímaadaptációt elősegítő természet alapú megoldások elterjesztése, és az ehhez igazodó versenyképes, de környezeti szempontból kíméletesebb – például regeneratív – mezőgazdálkodás alapjainak megteremtése

„A túlfogyasztás napjának későbbre tolódása akkor jelent valódi eredményt, ha azt egyértelműen nem gazdasági nehézségek, hanem a hosszú távú tudatos szakpolitikai döntések, erőforrás-hatékony működés és egészségesebb ökoszisztémák idézik elő. Ebben pedig kulcsszerepe van a döntéshozók, a civil szféra és a helyi közösségek hatékony együttműködésének” – hangsúlyozta Dr. Csontos Csaba.