Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újjáéledtek a Táti-szigetek vizes élőhelyei

A Duna-Ipoly Nemzeti Park 480 millió forintos ráfordítással 195 hektáron helyreállította a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit – közölte a nemzeti park kommunikációs referense pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Kálmán Gergely tájékoztatása szerint a Táti-szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. A térséget 2020 márciusában nyilvánították természetvédelmi területté. Az Esztergomtól délnyugatra található dunai szigeteken védett, fokozottan védett növényfajok találhatók, mint a kornistárnics és a mocsári aggófű. A szigetvilág érintetlensége biztosíthatja a fekete gólya, a rétisas, a haris és az európai hód életfeltételeit.Az egykori folyómenti vizes és vízközeli élőhelyek maradványainak védelmével megőrizhetők a kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező ártéri élőhely-maradványok, mocsárrétek és puhafás ligeterdők. Az élőhely helyreállítása során mederkotrással juttattak vizet a földnyelvek közé, illetve zsilippel szabályozták a vízjárást és mocsárrétet alakítottak ki. Az egyik szigeten egy mesterséges tavat hoztak létre, a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint az idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok helyére őshonos növényeket telepítettek 30 hektáron.

 

Kép: Selmeczi Kovács Ádám

Advertisement

Zöldinfó

Ellenállóbb és természetesebb erdők jöhetnek a városok köré

Összefogással teremtünk fenntartható városi erdőket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az erdők jövőjét nem szemlélni kell, hanem felelősen, szakmai alapon és országos léptékű gondolkodással kell alakítani – közölte Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a tatai Öreg-Tó partján, a Városierdő-fejlesztési Mintaprogram keretében rendezett közösségi faültetésen a tárca MTI-nek küldött közleményében. Mocz András hangsúlyozta, hogy azokban az erdőállományokban, ahol invazív fafajok dominálnak, az erdőszerkezet egyoldalú, fokozódik a klímakockázat, valamint jelentős a használati terhelés, a szükséges beavatkozások elmaradása súlyos mulasztásnak tekinthető – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a tatai Öreg-tó partján megvalósult fejlesztés egy új erdészeti és környezeti logikát erősít. Ez a megközelítés abból indul ki, hogy a városi és városkörnyéki erdők nem csupán esztétikai szerepet töltenek be, hanem a települések működő infrastruktúrájának szerves részét képezik. A városi erdők hűtik a települési környezetet, javítják a levegő minőségét, visszatartják a vizet, mérséklik a szélsőséges időjárási viszonyokat, élőhelyet biztosítanak számos faj számára, és közben jelentős szerepet játszanak a lakosság életminőségének javításában.

A helyettes államtitkár a közlemény szerint hozzátette: a Vérteserdő Zrt. szakmai alapon, kizárólag természetközeli szemlélettel nyúl a területhez. A Tatán elinduló mintaprogram nem egyszeri beavatkozás, hanem egy hosszú távú, több évtizedes szerkezetátalakítás kezdete. A fejlesztés célja túlmutat a terület rendezésén: olyan ellenállóbb, természetesebb és fenntarthatóbb erdőszerkezet kialakítása, amely egyszerre szolgálja a helyben élő lakosság érdekeit, valamint a természetközeli, aktív kikapcsolódást kereső családok rekreációs igényeit. Kitért arra is, hogy a városi erdők a jövő településpolitikájának és környezetpolitikájának szerves része, ebben a munkában pedig kiemelt szerepe van az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének. A tárcák közötti együttműködés keretében Balatonfüreden, Budapesten, Kecskeméten, Sárváron és Tatán megvalósuló Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – áll a tárca közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák