Zöldinfó
Újjáéledtek a Táti-szigetek vizes élőhelyei
A Duna-Ipoly Nemzeti Park 480 millió forintos ráfordítással 195 hektáron helyreállította a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit – közölte a nemzeti park kommunikációs referense pénteken az MTI-vel.
Kálmán Gergely tájékoztatása szerint a Táti-szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. A térséget 2020 márciusában nyilvánították természetvédelmi területté. Az Esztergomtól délnyugatra található dunai szigeteken védett, fokozottan védett növényfajok találhatók, mint a kornistárnics és a mocsári aggófű. A szigetvilág érintetlensége biztosíthatja a fekete gólya, a rétisas, a haris és az európai hód életfeltételeit.Az egykori folyómenti vizes és vízközeli élőhelyek maradványainak védelmével megőrizhetők a kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező ártéri élőhely-maradványok, mocsárrétek és puhafás ligeterdők. Az élőhely helyreállítása során mederkotrással juttattak vizet a földnyelvek közé, illetve zsilippel szabályozták a vízjárást és mocsárrétet alakítottak ki. Az egyik szigeten egy mesterséges tavat hoztak létre, a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint az idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok helyére őshonos növényeket telepítettek 30 hektáron.
Kép: Selmeczi Kovács Ádám
Zöldinfó
Évtizedekre szóló döntés: hosszabb egyeztetést kérnek a klímatörvényhez
Legalább négy hetet kérnek a civil szervezetek a klímatörvény véleményezésére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Jelentős hatásai miatt legalább négy hetet kérnek a civil szervezetek az előkészítés alatt álló klímatörvény-tervezet véleményezésére – közölte az MTI-vel a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). Az érdekképviselet csaknem 200 szervezet nevében, a Green Policy Centerrel együtt fordult Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez, mert attól tartanak, hogy az egyeztetés jóval rövidebb lesz – írja az alternativenergia.hu. Levelüket elküldték az igazságügyi, illetve a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős tárcának, valamint az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosnak is.
A közlemény szerint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény nyolc napot ír elő minimális véleményezési időként, de azt is kimondja, hogy a tervezet céljához és jelentőségéhez igazodó időt kell biztosítani. A végrehajtási rendelet alapján a miniszternek mérlegelnie kell a tervezet terjedelmét, szakmai és társadalmi jelentőségét, valamint mindazt, ami a lehető legszélesebb körű részvételt szolgálja. A négyhetes időtartam egyébként összhangban áll a nemzetközi jó gyakorlattal is – tették hozzá.
A klímatörvény a közlemény szerint évtizedekre meghatározza, hogyan fog alkalmazkodni Magyarország a változó környezeti feltételekhez. Egy ilyen jelentőségű jogszabályt nem lehet egy hét alatt érdemben véleményezni, a társadalomban komoly igény van a részvételre. A kért idő a felétele annak, hogy a beérkező szakmai és helyi tapasztalatok javíthassák a végleges törvényjavaslatot – hangsúlyozták.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
