Zöldinfó
Újjáéledtek a Táti-szigetek vizes élőhelyei
A Duna-Ipoly Nemzeti Park 480 millió forintos ráfordítással 195 hektáron helyreállította a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit – közölte a nemzeti park kommunikációs referense pénteken az MTI-vel.
Kálmán Gergely tájékoztatása szerint a Táti-szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. A térséget 2020 márciusában nyilvánították természetvédelmi területté. Az Esztergomtól délnyugatra található dunai szigeteken védett, fokozottan védett növényfajok találhatók, mint a kornistárnics és a mocsári aggófű. A szigetvilág érintetlensége biztosíthatja a fekete gólya, a rétisas, a haris és az európai hód életfeltételeit.Az egykori folyómenti vizes és vízközeli élőhelyek maradványainak védelmével megőrizhetők a kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező ártéri élőhely-maradványok, mocsárrétek és puhafás ligeterdők. Az élőhely helyreállítása során mederkotrással juttattak vizet a földnyelvek közé, illetve zsilippel szabályozták a vízjárást és mocsárrétet alakítottak ki. Az egyik szigeten egy mesterséges tavat hoztak létre, a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint az idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok helyére őshonos növényeket telepítettek 30 hektáron.
Kép: Selmeczi Kovács Ádám
Zöldinfó
Terjed a szőlőket veszélyeztető fertőzés Magyarországon
Új eszközzel segíti a Nébih az aranyszínű sárgaság elleni védekezést.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Segíti az aranyszínű sárgaság elleni hatékonyabb védekezést a szőlőültetvényekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) interaktív térképes alkalmazása – közölte az alternativenergia.hu. Az oldalon pontosan követhető a legsúlyosabb növényegészségügyi fenyegetésnek számító, komoly károkat okozó betegség terjedése, ami hasznos lehet a védekezési stratégiák megtervezésében. A térkép támogatja a helyspecifikus döntéseket, a szőlőtermő területek és borvidékek megjelenítése pedig pontos képet ad a kockázati környezetről. Megjeleníthetők rajta a korábbi kitörések, a fertőzési helyzet, a fertőzött térségek és a pufferzónák, ezért a hivatal arra kéri a szőlősgazdákat, hogy figyeljék a honlapon megjelenő adatokat.
A közlemény szerint az aranyszínű sárgaság az egyik legsúlyosabb növényegészségügyi probléma, amely nagy gazdasági károkat okozhat a belföldi szőlőtermesztésben. A Nébih laboratóriumi vizsgálatai eddig 18 vármegyében és 21 borvidéken igazolták a kórokozó jelenlétét. Visszaszorításában kulcsfontosságú a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni összehangolt védekezés, ám ennek időpontja térségenként eltérhet, ezért a növényvédelmi intézkedéseket a területi felhívásokhoz időzítve kell végrehajtani – írták. A Nébih a térképet, valamint a funkcióiról és a használatáról szóló bemutatót a honlapján tette elérhetővé.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
