Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újjáéledtek a Táti-szigetek vizes élőhelyei

A Duna-Ipoly Nemzeti Park 480 millió forintos ráfordítással 195 hektáron helyreállította a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit – közölte a nemzeti park kommunikációs referense pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Kálmán Gergely tájékoztatása szerint a Táti-szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. A térséget 2020 márciusában nyilvánították természetvédelmi területté. Az Esztergomtól délnyugatra található dunai szigeteken védett, fokozottan védett növényfajok találhatók, mint a kornistárnics és a mocsári aggófű. A szigetvilág érintetlensége biztosíthatja a fekete gólya, a rétisas, a haris és az európai hód életfeltételeit.Az egykori folyómenti vizes és vízközeli élőhelyek maradványainak védelmével megőrizhetők a kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező ártéri élőhely-maradványok, mocsárrétek és puhafás ligeterdők. Az élőhely helyreállítása során mederkotrással juttattak vizet a földnyelvek közé, illetve zsilippel szabályozták a vízjárást és mocsárrétet alakítottak ki. Az egyik szigeten egy mesterséges tavat hoztak létre, a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint az idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok helyére őshonos növényeket telepítettek 30 hektáron.

 

Kép: Selmeczi Kovács Ádám

Advertisement

Zöldinfó

Rekordalacsony árak és szélsőséges időjárás sújtja az európai gazdákat

Az uniós gazdáknak az importtal, a szélsőséges időjárással és a növekvő termelési költségekkel is meg kell küzdeniük.v

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szélsőséges időjárás mellett a növekvő termelési költségekkel (műtrágya, energia, takarmánykiegészítők) is meg kell küzdeniük az uniós gazdáknak a Visegrádi (V4) országok agrárkamarái szerint, akik az EU-Mercosur-megállapodás és az ukrajnai import kapcsán abban is egyetértettek, hogy az EU-n kívülről érkező importtal szemben is ugyanazokat az előírásokat kell megkövetelni, mint az európai termelőktől – számolt be a V4 országok agrárkamaráinak találkozójáról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az MTI-nek eljutatott közlemény szerint május 13-14-én Csehországban rendezték a találkozót, ahol a V4-es agrárkamarák képviselői komoly aggodalmukat fejezték ki, hogy az elmúlt években szinte végig fennálló aszályos időszak az elmúlt hónapokban egyik országban sem enyhült, sőt tovább súlyosbodott, ráadásul rekordalacsony felvásárlási árak mellett – írja az alternativenergia.hu. Emiatt közösen arra kérték az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy olyan speciális európai alapot, amellyel enyhíteni lehet az éghajlati szélsőségek, az állat- és növénybetegségek, valamint a piaci sokkok hatásait.

Kitértek a jövőbeli Közös Agrárpolitikáról és a 2028-2034-es uniós költségvetésről szóló tárgyalásokra is. Kiemelték, a V4-es agrárkamarák határozottan kiállnak amellett, hogy az uniós agrártámogatásokat továbbra is megfelelő szinten kell biztosítani a gazdák számára, mivel ez jelenti a kompenzációt a szigorú növény-egészségügyi és állatjóléti szabályok betartásáért. Ezen felül csökkenteni kell az adminisztratív terheket és az éghajlati változásokhoz kell igazítani a termelési előírásokat. A beruházások, az innováció és a generációváltás szempontjából pedig elengedhetetlen egy erős és autonóm vidékfejlesztési pillér, ideértve az élelmiszeripar fejlesztését is. Mindezek mellett a V4-ek agrárkamarái hangsúlyozták az EU-Mercosur-megállapodás és az EU-szabványoknak nem megfelelő ukrajnai import kapcsán az aggályaikat és rámutattak, hogy míg az EU-n kívül számos olyan készítményt használnak, amely az EU-ban már évtizedek óta tiltott, addig az unióban szinte már lehetetlenné vált a növénybetegségekkel, gyomokkal szembeni hatékony védelem.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák