Zöldinfó
Újjáéledtek a Táti-szigetek vizes élőhelyei
A Duna-Ipoly Nemzeti Park 480 millió forintos ráfordítással 195 hektáron helyreállította a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit – közölte a nemzeti park kommunikációs referense pénteken az MTI-vel.
Kálmán Gergely tájékoztatása szerint a Táti-szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. A térséget 2020 márciusában nyilvánították természetvédelmi területté. Az Esztergomtól délnyugatra található dunai szigeteken védett, fokozottan védett növényfajok találhatók, mint a kornistárnics és a mocsári aggófű. A szigetvilág érintetlensége biztosíthatja a fekete gólya, a rétisas, a haris és az európai hód életfeltételeit.Az egykori folyómenti vizes és vízközeli élőhelyek maradványainak védelmével megőrizhetők a kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező ártéri élőhely-maradványok, mocsárrétek és puhafás ligeterdők. Az élőhely helyreállítása során mederkotrással juttattak vizet a földnyelvek közé, illetve zsilippel szabályozták a vízjárást és mocsárrétet alakítottak ki. Az egyik szigeten egy mesterséges tavat hoztak létre, a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint az idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok helyére őshonos növényeket telepítettek 30 hektáron.
Kép: Selmeczi Kovács Ádám
Zöldinfó
Több tíz tonna hulladék került elő a közutak mellől egyetlen akció során
Öt nap alatt 154 tonna út menti illegális szemetet gyűjtött össze a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a Föld napja alkalmából meghirdetett országos szemétgyűjtési akcióhéten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a kezdeményezésben részt vett a vállalat 19 vármegyei igazgatósági központja, a budapesti székház dolgozói, valamint 80 mérnökség is. Az összesített adatok alapján a munkavállalók április 20. és 24. között több mint 400 különböző útszakaszon gyűjtöttek hulladékot. Mint írták, a mérnökségek kiemelt hangsúlyt fektettek a tavaszi szabadidős tevékenységek miatt gyakran látogatott, turisztikailag frekventált helyekre. A közúthálózat mentén történő szemétgyűjtés mellett több illegális hulladéklerakót is felszámoltak Győr-Moson-Sopron vármegyében.
A legtöbb szemetet Borsod-Abaúj-Zemplénben gyűjtötték, összesen csaknem 30 tonnát. Pest vármegyében több mint 26, Győr-Moson-Sopronban pedig 14,8 tonna hulladékot szedtek össze a közutak mellől – közölte a vállalat. A sajtóanyag szerint évente egy kisebb vármegyeszékhely éves kommunális hulladékának megfelelő szeméttől mentesítik a közúti területeket a közutasok. Ez a feladat évente 1-1,5 milliárd forintjába kerül a társaságnak és így az adófizetőknek, ebből az összegből például 15-20 kilométernyi mellékutat teljes körűen fel lehetne újítani. A Magyar Közút a közleményben arra kérte az úthasználókat és a közlekedőket, hogy az autópályák mellett használják a pihenők gyűjtőit, kukáit, ne dobáljanak ki semmit az autó ablakán és jelezzék, ha illegális hulladékot látnak.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTeljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaAszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet
