Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újjáéledtek a Táti-szigetek vizes élőhelyei

A Duna-Ipoly Nemzeti Park 480 millió forintos ráfordítással 195 hektáron helyreállította a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit – közölte a nemzeti park kommunikációs referense pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Kálmán Gergely tájékoztatása szerint a Táti-szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. A térséget 2020 márciusában nyilvánították természetvédelmi területté. Az Esztergomtól délnyugatra található dunai szigeteken védett, fokozottan védett növényfajok találhatók, mint a kornistárnics és a mocsári aggófű. A szigetvilág érintetlensége biztosíthatja a fekete gólya, a rétisas, a haris és az európai hód életfeltételeit.Az egykori folyómenti vizes és vízközeli élőhelyek maradványainak védelmével megőrizhetők a kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező ártéri élőhely-maradványok, mocsárrétek és puhafás ligeterdők. Az élőhely helyreállítása során mederkotrással juttattak vizet a földnyelvek közé, illetve zsilippel szabályozták a vízjárást és mocsárrétet alakítottak ki. Az egyik szigeten egy mesterséges tavat hoztak létre, a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint az idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok helyére őshonos növényeket telepítettek 30 hektáron.

 

Kép: Selmeczi Kovács Ádám

Advertisement

Zöldinfó

Régi csövek alatt folyik el az ivóvíz – hatalmas igény mutatkozott a fejlesztésekre

Jelentős volt a túljelentkezés a vízközmű-pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Óriási az igény a vízhálózatok megújítására, rekord túljelentkezés érkezett a vízközmű-pályázatra – közölte az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán. Gajdos László ismertette, hogy a szeptember 15-i nyitás után olyan nagy roham indult, hogy a keret rövid időn belül 172 százalékos túllépésbe futott, így a pályázat sikerrel, automatikusan lezárult. A magyarországi hálózat átlagéletkora 51,7 év, és még mindig rengeteg helyen találni régi vas- és azbesztcsöves vezetékeket – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az elöregedett hálózatok minden nap értékes ivóvizet emésztenek fel, ezen kell és akarnak változtatni – hangsúlyozta. Amíg folyik a csapból a víz, hajlamosak vagyunk elfelejteni, mi zajlik a föld alatt – fogalmazott a miniszter.

Az évtizedes lemaradások pótlásához a jövőben is források kellenek. Legalább évi 100 milliárd forintra lenne szükség az ivóvíz-, és 100 milliárd forintra a szennyvízhálózatok fejlesztésére – közölte. Gajdos László hangoztatta: gőzerővel dolgoznak azon, hogy a jövőben még több forrást biztosítsanak a hálózatok megújítására.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák