Zöldinfó
Újjáéledtek a Táti-szigetek vizes élőhelyei
A Duna-Ipoly Nemzeti Park 480 millió forintos ráfordítással 195 hektáron helyreállította a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit – közölte a nemzeti park kommunikációs referense pénteken az MTI-vel.
Kálmán Gergely tájékoztatása szerint a Táti-szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. A térséget 2020 márciusában nyilvánították természetvédelmi területté. Az Esztergomtól délnyugatra található dunai szigeteken védett, fokozottan védett növényfajok találhatók, mint a kornistárnics és a mocsári aggófű. A szigetvilág érintetlensége biztosíthatja a fekete gólya, a rétisas, a haris és az európai hód életfeltételeit.Az egykori folyómenti vizes és vízközeli élőhelyek maradványainak védelmével megőrizhetők a kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező ártéri élőhely-maradványok, mocsárrétek és puhafás ligeterdők. Az élőhely helyreállítása során mederkotrással juttattak vizet a földnyelvek közé, illetve zsilippel szabályozták a vízjárást és mocsárrétet alakítottak ki. Az egyik szigeten egy mesterséges tavat hoztak létre, a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint az idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok helyére őshonos növényeket telepítettek 30 hektáron.
Kép: Selmeczi Kovács Ádám
Zöldinfó
Milliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
Fel kell gyorsítani az energiafelhasználó ágazatok villamosítását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fel kell gyorsítani a nagy energiafelhasználó ágazatok, így az ipar, a közlekedés, valamint az épületek villamosítását, mivel ez alacsonyabb energiaárakat, nagyobb versenyképességet és erősebb energiabiztonságot eredményezne az unió gazdasága, a vállalkozások és a háztartások számára – hangoztatta Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos Brüsszelben. Az Európai Bizottság villamosítási cselekvési tervének bemutatásakor Ribera hangsúlyozta: a cél a villamos energia és a fosszilis energia költségei közötti árkülönbség csökkentése, valamint a tisztább, villamosenergia-alapú technológiák, például a hőszivattyúk, az elektromos járművek és az akkumulátorok elterjedésének ösztönzése – írja az alternativenergia.hu.
Ahhoz, hogy az európai gyártók ki tudják használni az ipari dekarbonizáció és a villamosítás nyújtotta lehetőségeket, jelentős beruházásokra van szükség – hangsúlyozta. “A villamosítás lehetővé tétele érdekében fel kell gyorsítanunk a hálózat kiépítését” – fogalmazott, majd kifejtette: a villamosítást akadályozza, hogy a hálózati csatlakozások kiépítése évekig is eltarthat, a vállalatok számára túl kevés az ösztönző arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról villamos energiára váltsanak. A villamosítási cselekvési terv mindezen akadályokat kezeli – emelte ki.
A javaslat a villamosenergia-számlákra vonatkozóan felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy csökkentsék bizonyos fogyasztói csoportok hálózati díjait és az energiaigényes vállalkozások adóit. Emellett ösztönzi az intelligens mérők gyorsabb telepítését, ami – az uniós biztos szavai szerint – megkönnyíti a megtakarítását. A javaslat azt is biztosítani kívánja, hogy a villamosenergiát ne adóztassák magasabban, mint a gázt – magyarázta. A cselekvési terv továbbá megoldásokat javasol a villamosítási technológiák előzetes költségeinek csökkentésére a kulcsfontosságú keresleti ágazatokban, például az épületekben, a közlekedésben és az iparban – tette hozzá.
Az uniós biztos végezetól közölte: az EU célja, hogy 2040-re évente 260 milliárd euróval csökkentse az EU fosszilis tüzelőanyag-importját. A sajtótájékoztatón Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság klímaügyekért felelős biztosa a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) tervezett felülvizsgálatával kapcsolatban azt mondta, az ETS 2005-ös bevezetése óta több mint 270 milliárd euró bevételt generált, amelyet a tagállamok az innovációba, az ipari dekarbonizációba és az európai energiarendszer modernizációjába forgattak vissza. Noha ez segített Európának 50 százalékkal csökkenteni a kibocsátásokat, folytatni szükséges az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos munkát, modernizálni a dekarbonizációs politikát, hogy a beruházások javítsák a versenyképességet és hozzájáruljon az energiafüggetlenséghez.
Emlékeztetett: a nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket vissza kell forgatni az kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó ágazatokba. Az elv világos: az ipar hozzájárulásainak vissza kell áramlania az iparba. Ez a megközelítés ösztönzi és jutalmazza azokat, akik befektetnek a tiszta átállásba, és ösztönzi azokat, akiknek nehézséget okoz a felzárkózás – hangoztatta. Közölte: a felülvizsgált ETS nagy hangsúlyt fektet a beruházásokra. A tagállamoknak nemzeti ETS-ből származó bevételeik 50 százalékát az ETS-ágazatok dekarbonizációját célzó beruházásokra kell fordítaniuk. Ez 2030 előtt több mint 100 milliárd eurós beruházást jelent – magyarázta. A szolidaritás továbbra is az ETS középpontjában áll – hangoztatta. A EU Modernizációs Alapja továbbra is támogatja az alacsonyabb jövedelmű tagállamokat az energiarendszerek korszerűsítésében és az ipari átalakulásban – tette hozzá az uniós biztos.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
