Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újjáéledtek a Táti-szigetek vizes élőhelyei

A Duna-Ipoly Nemzeti Park 480 millió forintos ráfordítással 195 hektáron helyreállította a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit – közölte a nemzeti park kommunikációs referense pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Kálmán Gergely tájékoztatása szerint a Táti-szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. A térséget 2020 márciusában nyilvánították természetvédelmi területté. Az Esztergomtól délnyugatra található dunai szigeteken védett, fokozottan védett növényfajok találhatók, mint a kornistárnics és a mocsári aggófű. A szigetvilág érintetlensége biztosíthatja a fekete gólya, a rétisas, a haris és az európai hód életfeltételeit.Az egykori folyómenti vizes és vízközeli élőhelyek maradványainak védelmével megőrizhetők a kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező ártéri élőhely-maradványok, mocsárrétek és puhafás ligeterdők. Az élőhely helyreállítása során mederkotrással juttattak vizet a földnyelvek közé, illetve zsilippel szabályozták a vízjárást és mocsárrétet alakítottak ki. Az egyik szigeten egy mesterséges tavat hoztak létre, a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint az idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok helyére őshonos növényeket telepítettek 30 hektáron.

 

Kép: Selmeczi Kovács Ádám

Advertisement

Zöldinfó

Ritkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon

Tavaly mintegy 1,17 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a magyarországi mezőkből, a kétezres években ez a legmagasabb mutató.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Földgázból 2 milliárd köbmétert közelítő mennyiséget emeltek ki, ezt meghaladó termelés legutóbb 2013-ban volt – közölte az alternativenergia.hu. A kormány a fogyasztók biztonságos ellátását a lehető legnagyobb arányban igyekszik belföldön elérhető energiahordozókkal megoldani. A további előrelépés érdekében a múlt évben eredményesen lezárt szénhidrogén-bányászati koncessziós pályázatokat újabbak követik majd 2026 elején – jelezték. A magyarországi lelőhelyeken kitermelt kőolaj mennyisége tavaly is nőtt, a 2021-es szinthez képest több mint negyedmillió tonnával. A látványos teljesítménybővülést jól jelzi, hogy 2025 hat hónapjában is meghaladta a százezer tonnát a kitermelés, amire az előző évben egyszer sem volt példa – írták. A belföldi mezők tavaly kis híján 2 milliárd köbméter földgázt adtak, ez az éves országos felhasználás több mint ötöde. A fosszilis energiahordozók magyarországi kitermelésének szinten tartása, fokozása érdekében az Energiaügyi Minisztérium 2024-ben öt év szünet után írt ki újra bányászati koncessziós pályázatokat. A sikeresen jelentkezők hat területre nyertek el húsz évre szóló jogosultságokat szénhidrogének kutatására és kitermelésére. A tárca a kedvező tapasztalatok birtokában hamarosan újabb koncessziókat hirdet meg – áll a közleményben.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: az importkitettség csökkentése érdekében az energiaigény minél nagyobb hányadát az országhatárokon belül elérhető forrásokból érdemes kiszolgálni. Az ásványkincsekkel való felelős gazdálkodáson túl a megújuló energiahordozók fokozott hasznosításában is jól halad Magyarország. Az óriási napenergia-kapacitások jóvoltából 2025-ben 20 százalékra csökkent a behozatal részesedése az áramforgalomban. A Jedlik Ányos Energetikai Programban egyebek mellett a nem időjárásfüggő biogázban és földhőben rejlő lehetőségek hatékony kiaknázását is minden eddiginél több támogatással ösztönözi a kormány – közölte.

A politikus felhívta a figyelmet az energiatárolási képesség javítására. Az Otthoni Energiatároló Programban és a vállalatokat támogató Jedlik-pályázaton összesen 150 milliárd forinttal segíti a kormány mintegy 800 megawattnyi új tároló telepítését, ezzel a jelenlegi kapacitás az ötszörösére nő – tette hozzá. Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke hozzátette: a magyarországi szénhidrogén-kitermelés bővülése igazolja az elmúlt évek szisztematikus, a bányászatot segíteni akaró jogalkotás sikerességét. A 2025. évi kitermelési adatok önmagukban is impozánsak, emellett fontos kiemelni, hogy egyben az öt éven át tartó folyamatos növekedés csúcspontját is jelzik – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák