Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újjászületik a Balaton-felvidék – természetvédelmi fejlesztés indul

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság történetének egyik legnagyobb, legjelentősebb természetvédelmi projektje vette kezdetét a Tapolcai- és a Káli-medencében.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nemcsak a magyar környezetvédelem mérföldköve, hanem az itt élők és a jövő generációk számára is garanciát jelent arra, hogy a Balaton-felvidék egyedülálló természeti kincsei, élőhelyei és biológiai sokfélesége hosszú távon fennmaradjanak – írja az alternativenergia.hu. Az élőhely-specifikus természetvédelmi kezelési infarstruktúra kialakítása a Tapolcai- és a Káli-medence nemzeti parki vagyonkezelésben lévő védett és NATURA2000 területén” elnevezésű projekt nem csupán a Balaton-felvidék élőhelyeinek védelmét szolgálja, hanem példát mutat arra is, hogyan lehet az őshonos állatfajták tartását, a természetközeli gazdálkodást és a modern technológiát ötvözni a természetvédelem szolgálatában. Az új infrastruktúra hosszú távon biztosítja a térség biológiai sokféleségének megőrzését – emelte ki az államtitkár.

A korszerűsítés 1,21 milliárd forintból valósul meg, és három kiemelt természetmegőrzési területet érint: a Tapolcai-medencét, a Sásdi-rétet és a Fekete-hegyet. Ezeken a területeken összesen 822 hektáron – ebből 513,48 hektár Natura 2000 minősítésű – valósulnak meg élőhely-specifikus fejlesztések, amelyek célja az élőhelyek hosszú távú megőrzése, fejlesztése és a biológiai sokféleség védelme.

A fejlesztés középpontjában a természetbarát gazdálkodás, a korszerű infrastruktúra kiépítése és az őshonos állatfajták tartási feltételeinek javítása áll. A projekt keretében jelentős eszközbeszerzés valósul meg: modern mezőgazdasági gépek – erőgépek, szárzúzók, kaszák, bálázók, boronák, gyeplazítók, pótkocsik – segítik majd a természetvédelmi munkát, továbbá az erdőgazdálkodási és természetvédelmi őrszolgálat is új, korszerű felszereléseket kap.

Advertisement

Az infrastruktúra-fejlesztés részeként a Kornyi-tavi majorban megtörténik az épületek felújítása, a tetőszerkezet cseréje, a kerítésrendszer megújítása, korszerű karám- és itatórendszerek, szervizműhely, riasztó- és kamerarendszer kiépítése, valamint a bevezető út rekonstrukciója. A Salföldi majorban a vízvezeték és kerítés felújítása, új fedett beálló építése, a karámrendszer cseréje, a juhszállás korszerűsítése, valamint a kapuk és környezetük felújítása javítja az állattartás feltételeit. Kisapáti határában a legelőtömb villanypásztor rendszerének és karámjainak újjáépítése, valamint a megközelítő út stabilizálása történik meg – írták.

A projekt egyik legfontosabb eredménye, hogy több mint 200 őshonos állat – magyar szürke szarvasmarha, bivaly, juh, magyar tarka szarvasmarha – tartási körülményei javulnak, amelyek kulcsszerepet játszanak a természetközeli élőhelykezelésben. Az új gépparkkal és infrastruktúrával a gyepterületek természetvédelmi célú kezelése – legeltetés, kaszálás, inváziós fajok visszaszorítása – hatékonyabbá és kíméletesebbé válik, miközben csökken a környezetterhelés és a működési költség.

Advertisement

A projekt hatása évtizedekre meghatározza a térség természetvédelmi állapotát és a helyi közösségek életminőségét. A fejlesztés sikeréhez elengedhetetlen a helyi lakosság, önkormányzat, civil szervezetek együttműködése és támogatása. Ez a projekt nemcsak a természetvédelmi kezelés korszerűsítését, hanem a helyiek életlehetőségeinek javítását is szolgálja, miközben példát mutat arra, hogyan lehet a természetvédelmi szempontokat a legmodernebb eszközökkel és módszerekkel érvényesíteni – ismerteti közleményében az AM.

Advertisement

Zöldinfó

Megkezdődik az energetikai kutatás-fejlesztési pályázatok értékelése

Kétszeres túligénylés az energetikai kutatás-fejlesztési pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lezárult a jelentkezési időszak az energetikai korszerűsítéseket ösztönző programcsomag 13 milliárd forintos keretösszegű kutatás-fejlesztési kiírásán. A pályázat a piacról még hiányzó innovatív technológiai fejlesztések, jelentős tudományos, műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását támogatja energetikai fókusszal. A benyújtási határidőig 71 hazai vállalkozás vagy konzorcium jelezte összesen 28 milliárd forintnyi támogatási igényét – írta az alternativenergia.hu. Hangsúlyozták: a gazdaság- és iparfejlesztési törekvések a tiszta és megfizethető energiaforrások további térnyerését elősegítve hangolhatók össze az energetikai és klímapolitikai célokkal. Magyarország azt vállalta, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás 30 százalékát megújuló alapon állítjuk elő, a végső energiaigény 800-ról 740 petajoulera csökken.

A hazai zöldgazdaság kimagasló termelői kapacitásokkal rendelkezik főként az akkumulátor- és hőszivattyúgyártásban. A vállalatok a pályázati segítséggel akár egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködve is belevághatnak az új technológiák, eszközök kifejlesztésébe – tették hozzá. Az EM felidézte, a 13 milliárd forint vissza nem térítendő forrás tizenegy célterületen megvalósuló alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre fordítható. Támogatható technológiaként jöhetnek szóba egyebek mellett a nem-kémiai alapú magas hatásfokú energiatárolás, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, hatékony és környezetkímélő újrahasználata, a hulladékhő vagy az alacsony hőmérsékletű geotermikus kutak hasznosítása.

A benyújtási időszak lezárásával megkezdődik az értékelés, a lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jövő áprilisig dönt a támogatásokról. Az egy projektre adható állami hozzájárulás minimum 100 millió és legfeljebb 600 millió forint. A projektek végrehajtására a szerződéskötéstől számított 24-48 hónap áll majd rendelkezésre – emlékeztetett a minisztérium.

Advertisement

A közlemény idézi Steiner Attila energetikáért felelős államtitkárt, aki kiemelte: “A kormány minden korábbinál több forrást biztosít a hazai vállalkozások számára ahhoz, hogy sokszínű korszerűsítésekkel mérsékeljék energiafelhasználásukat és rezsiterheiket. A Jedlik Ányos Energetikai Programban meghirdetett támogatások összértéke már meghaladta az 500 milliárd forintot. A kutatás-fejlesztési pályázat segítségével a gyakorlatban jól hasznosítható magyar ötletek piacképes termékekké, szolgáltatásokká válhatnak. A felhívás Magyarország energiaszuverenitása mellett a hazai gazdaság versenyképességét is erősítheti. A Jedlik-programban folyamatosan nyitjuk meg az újabb lehetőségeket, holnaptól a biogáz és biometán előállítását, majd az ipari energiatárolók telepítését ösztönző pályázatok indulnak el.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák