Design
Ultraerős és ultrakönnyű anyagok jöhetnek
Mind a Washington-emlékmű, mind pedig az Eiffel-torony a világ legmagasabb építményének számított elkészülésének idején, szerkezetük azonban gyökeresen eltér. Míg az Egyesült Államok fővárosának ikonikus obeliszkje gyakorlatilag egy tömör kőoszlop, a párizsi torony acélgerendák hálózatából épül fel, és ezek speciális elhelyezkedése adja strukturális erősségét.
Az MIT és a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói pontosan ezt a hálózatos szerkezetet vették alapul, amikor egy olyan struktúrát terveztek meg, amely különféle anyagokból legyártva rendkívül ellenálló, ugyanakkor könnyű matériákat produkálhat. A szakértők által kreált struktúra miniatűr rácsszerkezetekből épül fel, amelyeket még apróbb nanostruktúrák díszítenek. Az eredményül kapott anyagok rendkívül alacsony sűrűségűek, ugyanakkor nagyon ellenállóak a legkülönbözőbb erőhatásokkal szemben is. A gyártást projekciós mikrosztereolitográfiával, egy nagypontosságú 3D nyomtatási eljárással valósították meg
Normális esetben az anyag sűrűségének csökkenésével annak ereje is mérséklődik, magyarázza a projekt egyik munkatársa Nicholas Fang. Ha azonban olyan szerkezetet
hozunk létre, amely a megfelelő mennyiségben és a megfelelő pozíciókban tartalmaz vízszintes, függőleges és átlós elemeket, a tömör szerkezettel azonos erejű, ugyanakkor annál sokkal könnyebb struktúra építhető fel. A mikroszerkezetek ideális formájának létrehozásához szükséges geometriai alapok már több mint egy évtizede kidolgozásra kerültek, több éves munkára volt ugyanakkor szükség ahhoz, hogy az elméleti szinten létező formákat ténylegesen képesek legyenek legyártani a kutatók.
A végeredmény minden várakozást felülmúlt: a kész mikrostruktúrák sokkal jobban szerepeltek a terhelési tesztek során, mint ahogy azt a modellek megjósolták. A minták saját tömegük 160 ezerszeresét is képesek megtartani, és 400-szor erősebbek, mint a velük egyező sűrűségű, tömör anyagok. A szakértők eddig fémből, kerámiából és műanyagból készítették el a struktúrákat, amelyek a jelek szerint alapanyaguktól függetlenül különleges képességek egész sorával rendelkeznek.
A gyártás módjának kikísérletezése során Nickolas Fang és kollégái ráadásul jelentős áttörést értek el a nanoipar területén is, mivel igazolták, hogy lehetséges az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákat precíziósan nyomtatni. A különleges mikroszerkezetű, ultrakönnyű, de rendkívül erős anyagok számos területen felhasználhatók lehetnek az űrkutatástól kezdve a hordozható elektronikai eszközök tömegének csökkentéséig.
forrás: ipon.hu
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Design
Megnyílt a Mol új székháza
Megnyílt a Mol Campus, a vállalat új székháza Budapesten, a Kopaszi-gát mellett; az épületben 2500 ember dolgozik majd a cég növekedésén, mert biztosítani kell Magyarország energiaellátását – mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a megnyitó ünnepségen, csütörtökön.
Hernádi Zsolt hozzátette, az épületet a Foster + Partners és magyarországi partnere, a Finta Stúdió tervezte. A belsőépítészeti megoldásokat a Kinzo és a Minusplus tervező és designer iroda dolgozta ki. A kivitelezésért pedig a Market Építő Zrt. felelt. Emlékeztett, 2016-ban azért döntöttek úgy, hogy új saját tulajdonú székházat építenek, mert hittek a jövőben. Hozzátette, a Campus a jövő generációinak készült, az épület azt üzeni: “a Mol itt volt, itt van itt is lesz a következő évtizedekben”. Kiemelte, a Mol Magyarország első olyan zászlóshajója, amely külföldön is sikereket tudott felmutatni. Ma már a régió meghatározó iparvállalata. A Mol-csoport a világ 21 országában van jelen. Ugyanakkor jelezte, bármennyire is nemzetközi a cég “itthon otthon van”, mert a Mol magyar multiként úgy döntött, hogy Budapesten építkezik, itt építik meg a jövő irodaházát. Hernádi Zsolt arra is kitért, hogy az üzemanyag fronton elszabadult káoszt valamennyire sikerült csillapítani, szerdán már 30 százalékkal csökkent a fogyasztás az elmúlt napokhoz képest, de még nem állt helyre a rend.
Ratatics Péter, a vállalatcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója közölte, a Campus 143 méter magas, nettó alapterülete 86 ezer négyzetméter. Az MTI kérdésére elmondta, az új székház felépítését a Mol saját forrásból finanszírozta, a beruházás értékét azonban üzleti titokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra. Azt azonban megjegyezte, hogy a Campus a Magyarországon felépülő irodaházaknál nagyjából 20 százalékkal magasabb értéket képvisel. A megnyitót követően a történelmi egyházak XI. kerületi képviselői megáldották a Mol Campust.
A helyszínen kiadott közlemény szerint a Mol Campus Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő városrészében, a BudaParton épült fel. A Mol 2500, eddig 9 különböző telephelyen dolgozó kollégáját költözteti az új székházba. Hozzátették, az olyan innovatív megoldásoknak köszönhetően, mint az épületen található 900 négyzetméternyi napelem, valamint a geotermikus energiát használó hűtési és fűtési rendszer a Mol Campus a legszigorúbb fenntarthatósági elvárásokat is teljesíti.
Kép: MTI/Balogh Zoltán
Fenntarthatóság a pályán és azon kívül: Az Ausztrál Open hivatalos partnere lett a Waterdrop
Milyen környezetbarát alternatívák léteznek a sztreccsfólia gyártásban?
Ezzel a rendszerrel még többet spórolhatnak a napelemesek
A napelem inverterek típusai
imreistván
2014-08-25 at 14:09
Rájöttek,hogyan kell modellezni a rovarok kitinpáncélját?!
És csak most?!Évtizedekkel ezelőtt már felmerült a gondolat!!