Kapcsolatfelvétel

Design

Ultraerős és ultrakönnyű anyagok jöhetnek

Létrehozva:

|

Mind a Washington-emlékmű, mind pedig az Eiffel-torony a világ legmagasabb építményének számított elkészülésének idején, szerkezetük azonban gyökeresen eltér. Míg az Egyesült Államok fővárosának ikonikus obeliszkje gyakorlatilag egy tömör kőoszlop, a párizsi torony acélgerendák hálózatából épül fel, és ezek speciális elhelyezkedése adja strukturális erősségét.

Az MIT és a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói pontosan ezt a hálózatos szerkezetet vették alapul, amikor egy olyan struktúrát terveztek meg, amely különféle anyagokból legyártva rendkívül ellenálló, ugyanakkor könnyű matériákat produkálhat. A szakértők által kreált struktúra miniatűr rácsszerkezetekből épül fel, amelyeket még apróbb nanostruktúrák díszítenek. Az eredményül kapott anyagok rendkívül alacsony sűrűségűek, ugyanakkor nagyon ellenállóak a legkülönbözőbb erőhatásokkal szemben is. A gyártást projekciós mikrosztereolitográfiával, egy nagypontosságú 3D nyomtatási eljárással valósították meg

Normális esetben az anyag sűrűségének csökkenésével annak ereje is mérséklődik, magyarázza a projekt egyik munkatársa Nicholas Fang. Ha azonban olyan szerkezetet

hozunk létre, amely a megfelelő mennyiségben és a megfelelő pozíciókban tartalmaz vízszintes, függőleges és átlós elemeket, a tömör szerkezettel azonos erejű, ugyanakkor annál sokkal könnyebb struktúra építhető fel. A mikroszerkezetek ideális formájának létrehozásához szükséges geometriai alapok már több mint egy évtizede kidolgozásra kerültek, több éves munkára volt ugyanakkor szükség ahhoz, hogy az elméleti szinten létező formákat ténylegesen képesek legyenek legyártani a kutatók.

A végeredmény minden várakozást felülmúlt: a kész mikrostruktúrák sokkal jobban szerepeltek a terhelési tesztek során, mint ahogy azt a modellek megjósolták. A minták saját tömegük 160 ezerszeresét is képesek megtartani, és 400-szor erősebbek, mint a velük egyező sűrűségű, tömör anyagok. A szakértők eddig fémből, kerámiából és műanyagból készítették el a struktúrákat, amelyek a jelek szerint alapanyaguktól függetlenül különleges képességek egész sorával rendelkeznek.

A gyártás módjának kikísérletezése során Nickolas Fang és kollégái ráadásul jelentős áttörést értek el a nanoipar területén is, mivel igazolták, hogy lehetséges az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákat precíziósan nyomtatni. A különleges mikroszerkezetű, ultrakönnyű, de rendkívül erős anyagok számos területen felhasználhatók lehetnek az űrkutatástól kezdve a hordozható elektronikai eszközök tömegének csökkentéséig.

forrás: ipon.hu

1 Comment

1 Comment

  1. imreistván

    2014-08-25 at 14:09

    Rájöttek,hogyan kell modellezni a rovarok kitinpáncélját?!
    És csak most?!Évtizedekkel ezelőtt már felmerült a gondolat!!

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Design

Nem használ többé robotkutyát a New York-i rendőrség

Létrehozva:

|

Szerző:

Felháborodást váltott ki, hogy a New York-i rendőrség (NYPD) robotkutyát kezdett használni, ezért a szervezet szerződést bontott a Digidog gyártójával.

A BBC beszámolója szerint az NYPD tavaly óta teszteli a Boston Dynamics egyik robotkutyáját. Azt remélték, a távirányítós készülék segít “életeket menteni, az embereket és a rendőröket megvédeni”. A Digidog bevetése azonban az ellenkező hatást váltotta ki, különösen olyan időkben, amikor az amerikai rendőrség tevékenységét sok kritika éri. Egy felvételt, amelyen a robotkutyát túszejtési helyzetben és állami lakások körüli járőrözéskor használták, rengetegen néztek meg az interneten. Ellenzői szerint a Digidog azt jelképezi, milyen agresszívvá válhatnak a rendőrök, ha szegény csoportokkal van dolguk.

Másokat a Digidog a Fekete tükör című disztópikus sorozat egy epizódjára emlékeztetett, amelyben a társadalom összeomlása után az emberek vad négylábú robotok elől próbálnak elmenekülni. Az NYPD közölte, hogy az eredetileg augusztusig tartó – állítólag 94 ezer dollárról (28 millió forint) szóló – szerződést már áprilisban felbontották. A város polgármestere, Bill de Blasio “örült, hogy a Digidogot visszavonták” – közölte egy szóvivője. “Ijesztő, elidegenítő, rossz üzenetet közvetít a New York-iaknak” – tette hozzá.

Tovább olvasom

Design

Ennél fehérebb festéket még nem láthatott

Létrehozva:

|

Szerző:

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez.

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet. A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére. A jelenleg elérhető fényvisszaverő fehér festékek ugyan jóval hatékonyabbak, mint a sötét színű tetőburkolatok, de a napfény csupán 80-90 százalékát verik vissza és elnyelik az ibolyántúli fényt, ami azt jelenti, hogy nem tudják a környezeti hőmérsékletnél hidegebbre lehűteni a felületeket. Az új festék azonban képes erre, csökkentve a légkondicionálók szükségét és a működtetésükkel járó szén-dioxid-kibocsátást.

“A legfehérebb fehér azt jelenti, hogy a festék a lehető legnagyobb mennyiségű napfényt képes visszaverni az űrbe” – mondta Xiulin Ruan, az amerikai Purdue Egyetem munkatársa. A festék három tényezőnek köszönheti hatékonyságát: a színezőanyagként használt bárium-szulfátnak, amely a hagyományosan alkalmazott titán-dioxiddal szemben nem nyeli el az UV-fényt, a magas – 60 százalékos – pigmentkoncentrációnak, valamint a különböző méretű pigmentrészecskék alkalmazásának.

A szakemberek szerint az ultrafehér festéket a hagyományos változatokhoz hasonlóan lehet legyártani és árban sem térnek el egymástól. A teszteken a festék kopásállónak bizonyult, de további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy hosszú távon mennyire tartós. Ruan elmondta, hogy a festék nem jelent kockázatot az emberek látására, a felületekről szétszórtan visszaverődő napfény nem erős. A szakemberek az ACS Applied Materials & Interfaces című folyóiratban számoltak be az eredményeikről.

 

Képünk illusztráció.

Tovább olvasom

Design

Szelfiző óriáspandaszobor került a figyelem középpontjába a délnyugat-kínai Szecsuanban

Létrehozva:

|

Szerző:

Egy szelfiző óriáspandát formázó szobor vált a látogatók kedvencévé az állatfaj otthonaként híres délnyugat-kínai Szecsuanban – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A 26,5 méterhosszú, 11 méter széles és 12 méter magas szobor egy hátán fekvő óriáspandát ábrázol, amint egy szelfibotra rögzített telefont a magasba nyújtva fotózza magát. A 130 tonnás pandaszobor fekete-fehér “bundájának” megalkotásához 3 millió rozsdamentes acélhuzalt használtak fel. A szobrot Florentijn Hofman holland művész tervezte, aki a felfújható óriás gumikacsa megalkotójaként vált ismertté. Hofman egy másik, óriás bambuszmacskát ábrázoló szobrát pedig 2014-ben egy sanghaji parkban állították fel.

A Hszinhua a művészt idézve arról írt, hogy a pandaszobrot egy valós történet ihlette arról, hogy 2005-ben egy óriáspanda bemerészkedett a szobornak helyet adó Tucsiengjen város központjába. A mintegy 650 ezer lakost számláló Tucsiengjen pandaközpontja csaknem 70 pandának ad otthont és több mint 20 millió turistát vonz évente. A városban található ráadásul az UNESCO által 2000-ben a világörökség részének nyilvánított Tucsiengjen öntöző- és árvízvédelmi rendszer is. Az időszámításunk előtti 3. században készült létesítmény a világ legrégebbről fennmaradt, máig használatban lévő, gát nélküli öntözőrendszere.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt