Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vegán életmód

Létrehozva:

|

Ahogy a mondás tartja, az vagy, amit megeszel. A vegetáriánus és vegán táplálkozás egyaránt növény alapú étrend. A két étkezési forma azonban sok hasonlóságot is mutat.

A vegetáriánus étrendnek is több válfaja van. Az ovo-lacto vegetáriánusok fogyasztanak tejtermékeket és tojást is, a lacto-vegetáriánusok tojást nem fogyasztanak, de tejtermékeket igen, és az ovo-vegetáriánusok tejterméket nem fogyasztanak, viszont tojást igen. És vannak a semi-vegetáriánusok, akik nagyon ritkán, de esznek húst. A vegánok kizárnak minden állati eredetű ételt, és ez az attitűd túlmutat étkezési szokásukon, hiszen a vegán életmód egyben egy olyan világnézet is, melyben elutasítják az állatok kizsákmányolását. Ennek megfelelően, nem csak tányérjukra nem kerül állatokból származó étel, de nem vásárolnak olyan terméket sem, amely állatok megöléséből, kizsákmányolásából ered.

Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Bonifert Anna, vegán állatvédelmi aktivista arról mesélt, hogy számára egyáltalán nem volt könnyű elhagyni a húst, de úgy gondolta, hogy ha szereti az állatokat, akkor nem szeretné őket bántani. Egy húsevő embernek a régi beidegződések miatt is nehezebb váltania a növényi alapú étkezésre, viszont mindenképp fontos a húst és tejet helyettesítő alternatívák megismerése. Tej helyett növényi tejeteket fogyasztanak, a húst pótló készítmények közül pedig a szejtánt, a búzahúst, a szóját, és tofut is. Stőhr Gréta műsorvezető, és vegán életmódszakértő szerint minden a fűszerezésen múlik.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák