Zöldinfó

Vegán életmód

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-04-24

Szerző:

Hell

Ahogy a mondás tartja, az vagy, amit megeszel. A vegetáriánus és vegán táplálkozás egyaránt növény alapú étrend. A két étkezési forma azonban sok hasonlóságot is mutat.

A vegetáriánus étrendnek is több válfaja van. Az ovo-lacto vegetáriánusok fogyasztanak tejtermékeket és tojást is, a lacto-vegetáriánusok tojást nem fogyasztanak, de tejtermékeket igen, és az ovo-vegetáriánusok tejterméket nem fogyasztanak, viszont tojást igen. És vannak a semi-vegetáriánusok, akik nagyon ritkán, de esznek húst. A vegánok kizárnak minden állati eredetű ételt, és ez az attitűd túlmutat étkezési szokásukon, hiszen a vegán életmód egyben egy olyan világnézet is, melyben elutasítják az állatok kizsákmányolását. Ennek megfelelően, nem csak tányérjukra nem kerül állatokból származó étel, de nem vásárolnak olyan terméket sem, amely állatok megöléséből, kizsákmányolásából ered.

Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Bonifert Anna, vegán állatvédelmi aktivista arról mesélt, hogy számára egyáltalán nem volt könnyű elhagyni a húst, de úgy gondolta, hogy ha szereti az állatokat, akkor nem szeretné őket bántani. Egy húsevő embernek a régi beidegződések miatt is nehezebb váltania a növényi alapú étkezésre, viszont mindenképp fontos a húst és tejet helyettesítő alternatívák megismerése. Tej helyett növényi tejeteket fogyasztanak, a húst pótló készítmények közül pedig a szejtánt, a búzahúst, a szóját, és tofut is. Stőhr Gréta műsorvezető, és vegán életmódszakértő szerint minden a fűszerezésen múlik.

Kapcsolódó tartalom:életmód vegán vegetáriánus

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

1320 hektár új erdő jöhet létre: hatalmas fásítási program készül

Több mint 12 millió facsemete ültetésével zárulhat 2030-ban az Országfásítási Program.

Létrehozva:

6 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Országfásítási Program több mint 12 millió facsemete ültetésével zárulhat 2030-ban, a településfásítási program keretében pedig további 317 ezer várható – közölte az MTI-vel az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM). A megvalósítást január 1-jétől éves célértékek alapján tervezik, ennek eredményeképp 4 év alatt legalább 1320 hektár új állami erdő jöhet létre – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A több mint 8 millió erdészeti csemete mellett 20 ezer kilométer csatornaszakasz fásítási beavatkozását vállalják, ez további 4 millió fa elültetését jelenti. Az előző kormányok fásítási programjai alatt, 2020 és 2026 között évente mindössze 1 millióra került sor – tették hozzá.

A közlemény szerint a program a faállománnyal borított és fákkal tagolt területek növelése mellett javítja a települések mikroklímáját és klímaalkalmazkodását, mérsékli az erdőtüzek kockázatát, erősíti az erdők szénmegkötő, víz- és talajvédelmi, biodiverzitási és közjóléti szerepét. Erdőtűz-megelőzési és erdészeti klímaadaptációs intézkedéseket is terveznek, a végreahajtásban pedig részt vesznek az állami erdészeti társaságok, a vízügyi kezelők, az önkormányzatok és szakkivitelezők is. Az erdőtűz-megelőzésben a katasztrófavédelem, az erdőgazdálkodók és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kap szerepet.

A minisztérium hangsúlyozta: nem egyszeri faültetési akció lesz, hanem összehangolt, többéves országos program, amely javítja Magyarország környezeti állapotát. Az ültetendő fajokat termőhely, vízellátottság, klímakitettség és természetvédelmi szempontok alapján választják ki, előnyben részesítve az adott helyen megfelelő, lehetőség szerint őshonos fajokat. A fafajkészlet meghatározását a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete segíti. A helyszínválasztás feltétele a terület szakmai alkalmassága, jogszerű használata, valamint természetvédelmi és vízügyi megfelelősége. A program városokra és községekre is kiterjedhet, a települési fáknál legalább 2 éves utógondozást és pótlási kötelezettséget írnak elő.

Tovább olvasom