Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vegán életmód

Létrehozva:

|

Ahogy a mondás tartja, az vagy, amit megeszel. A vegetáriánus és vegán táplálkozás egyaránt növény alapú étrend. A két étkezési forma azonban sok hasonlóságot is mutat.

A vegetáriánus étrendnek is több válfaja van. Az ovo-lacto vegetáriánusok fogyasztanak tejtermékeket és tojást is, a lacto-vegetáriánusok tojást nem fogyasztanak, de tejtermékeket igen, és az ovo-vegetáriánusok tejterméket nem fogyasztanak, viszont tojást igen. És vannak a semi-vegetáriánusok, akik nagyon ritkán, de esznek húst. A vegánok kizárnak minden állati eredetű ételt, és ez az attitűd túlmutat étkezési szokásukon, hiszen a vegán életmód egyben egy olyan világnézet is, melyben elutasítják az állatok kizsákmányolását. Ennek megfelelően, nem csak tányérjukra nem kerül állatokból származó étel, de nem vásárolnak olyan terméket sem, amely állatok megöléséből, kizsákmányolásából ered.

Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Bonifert Anna, vegán állatvédelmi aktivista arról mesélt, hogy számára egyáltalán nem volt könnyű elhagyni a húst, de úgy gondolta, hogy ha szereti az állatokat, akkor nem szeretné őket bántani. Egy húsevő embernek a régi beidegződések miatt is nehezebb váltania a növényi alapú étkezésre, viszont mindenképp fontos a húst és tejet helyettesítő alternatívák megismerése. Tej helyett növényi tejeteket fogyasztanak, a húst pótló készítmények közül pedig a szejtánt, a búzahúst, a szóját, és tofut is. Stőhr Gréta műsorvezető, és vegán életmódszakértő szerint minden a fűszerezésen múlik.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Az európai gazdákat is egyre jobban sújtja a klímaváltozás

14-17 milliárd eurós veszteséget okozhatott az idei hőhullám és az aszály az európai mezőgazdaságban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság igyekszik felmérni, mekkora károkat okozhatott a mezőgazdaságban az idei hőhullámok és aszály: a helyzet régiónként eltérő, de jelenlegi becslésünk szerint a veszteségek 14 és 17 milliárd euró között vannak – jelentette ki Christophe Hansen agrárügyekért felelős uniós biztos Brüsszelben. Az EU-tagállamok agrárügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Hansen elmondta, egyelőre előzetes becslésekről van szó, mert még nem takarítottak be minden termést – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Felhívta a figyelmet, hogy bizonyos ágazatokban, például az állattenyésztésben a takarmányellátás is problémát jelent, mivel a fű nem nőtt megfelelő mértékben. A biztos szerint ennek következményei akkor is jelentkezhetnek, amikor a gazdálkodók kénytelenek lesznek hozzányúlni a télre félretett takarmánykészleteikhez. Hansen hangsúlyozta: a gazdák a klímaváltozás első számú áldozatai. Kijelentette: a klímaváltozás egyelőre nem állt meg, ezért az uniós szakpolitikáknak az “új valósághoz” kell alkalmazkodniuk.

Az uniós mezőgazdasági tartalék ugyan lehetőséget biztosít a rendkívüli helyzetek kezelésére, annak forrásai azonban Hansen szerint “csak egy csepp a tengerben egy ilyen súlyos problémával szemben.” Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a vízügyi infrastruktúra fejlesztését szorgalmazza, ami a jövőben véleménye szerint kulcsfontosságú lesz. Hangsúlyozta, hogy a vízhiány és az aszály okozta problémák már nem kizárólag a mediterrán tagállamokat érintik, hanem Európa egyre nagyobb részére kiterjednek.

Az idei szélsőséges időjárás Franciaországot, Dél-Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Magyarországot, valamint Románia keleti és nyugati térségeit is érintette – mondta. Rámutatott, hogy a precíziós öntözés szintén nagyon fontos lesz a víz megtakarítása érdekében. Hansen arra is felhívta a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárás gazdasági következményei mellett annak emberi oldaláról sem szabad megfeledkezni, és muszáj lesz figyelembe venni a gazdálkodók munkakörülményeit.

Advertisement

Az uniós biztos emellett szorgalmazta a gazdák védelmét szolgáló kötelező biztosítás bevezetését; az ilyen jellegű biztosítási fedezet a beruházások szempontjából is kulcsfontosságú. Ez szerinte nemcsak az egységes megközelítés kialakítása miatt lenne fontos, hanem azért is, mert nagyobb pénzügyi biztonságot teremtene a gazdálkodók számára. Közlése szerint jelenleg az uniós mezőgazdasági termelés kevesebb mint 12 százalékára terjed ki valamilyen biztosítási rendszer, és ezen a területen jelentős különbségek vannak a tagállamok között.

Hangoztatta, hogy a beruházások megnövelése nélkül az agrárium nem tud megfelelően alkalmazkodni a megváltozott éghajlati körülményekhez, és a legújabb, hatékonyabb technológiák bevezetése elmaradhat. Hosszabb távon a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célok elérését is hátráltathatja, ha az ágazatban nem áll rendelkezésre elegendő forrás az új technológiák alkalmazására – tette hozzá az agrárügyekért felelős uniós biztos.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák