Zöldinfó
Vegán életmód
Ahogy a mondás tartja, az vagy, amit megeszel. A vegetáriánus és vegán táplálkozás egyaránt növény alapú étrend. A két étkezési forma azonban sok hasonlóságot is mutat.
A vegetáriánus étrendnek is több válfaja van. Az ovo-lacto vegetáriánusok fogyasztanak tejtermékeket és tojást is, a lacto-vegetáriánusok tojást nem fogyasztanak, de tejtermékeket igen, és az ovo-vegetáriánusok tejterméket nem fogyasztanak, viszont tojást igen. És vannak a semi-vegetáriánusok, akik nagyon ritkán, de esznek húst. A vegánok kizárnak minden állati eredetű ételt, és ez az attitűd túlmutat étkezési szokásukon, hiszen a vegán életmód egyben egy olyan világnézet is, melyben elutasítják az állatok kizsákmányolását. Ennek megfelelően, nem csak tányérjukra nem kerül állatokból származó étel, de nem vásárolnak olyan terméket sem, amely állatok megöléséből, kizsákmányolásából ered.
Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Bonifert Anna, vegán állatvédelmi aktivista arról mesélt, hogy számára egyáltalán nem volt könnyű elhagyni a húst, de úgy gondolta, hogy ha szereti az állatokat, akkor nem szeretné őket bántani. Egy húsevő embernek a régi beidegződések miatt is nehezebb váltania a növényi alapú étkezésre, viszont mindenképp fontos a húst és tejet helyettesítő alternatívák megismerése. Tej helyett növényi tejeteket fogyasztanak, a húst pótló készítmények közül pedig a szejtánt, a búzahúst, a szóját, és tofut is. Stőhr Gréta műsorvezető, és vegán életmódszakértő szerint minden a fűszerezésen múlik.
Zöldinfó
Több pénzt és kiszámíthatóbb forrásokat sürgetnek a klímavédelemhez
Egy hiteles klímatörvény a kitűzött célok megvalósításához pénzügyi kereteket is teremt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy hiteles klímatörvénynek a kitűzött klímacélok megvalósításához pénzügyi és költségvetési kereteket is teremtenie kell – hívja fel a figyelmet a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon olvasható elemzésében. Gyura Gábor azért vizsgálta a civil szervezetek által elkészített klímatörvény-tervezet pénzügyi dimenzióit, mert a kormányzati nyilatkozatok szerint az új klímatörvényhez a civilek által készített javaslatot kívánják kiindulási alapként felhasználni – írja az alternativenergia.hu. Az egyesület igazgatója szerint a civil javaslat fontos eleme, hogy a klímasemlegesség megvalósításáig az éghajlatpolitikai célú kiadások összege nem lehetne kevesebb, mint a megelőző költségvetési évben erre a célra fordított összeg reálértéke. Ennek az egyszerű szabálynak a célja az, hogy ne lehessen könnyen “lespórolni” a klímakiadásokat – jegyezte meg a szakember.
Az új Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap létrehozása hasonlóképpen fontos elem, amelynek lényege, hogy a jelenleg is létező, jelentős részben európai uniós szabályok alapján klímacélokra fordítandó bevételek – például a kibocsátási egységek árveréséből származó források – egy átlátható finanszírozási csatornába kerüljenek. Ezáltal könnyebben nyomon követhetővé válna, hogy Magyarország ténylegesen mennyit fordít éghajlatvédelmi célokra – mutatott rá a szakember.
Gyura Gábor kifejtette: a klímavédelmi beruházások – árvízvédelmi fejlesztések, vízmegtartó beruházások, energiahatékonysági programok vagy természet-helyreállítás – jellemzően többéves projektek, amelyek finanszírozását nehéz kizárólag az éves költségvetési ciklusokhoz igazítani. Egy dedikált klímaalap viszont lehetőséget teremt arra, hogy a források több esztendőn keresztül is rendelkezésre álljanak. Ez kiszámíthatóbbá teheti a finanszírozást, és megkönnyítheti annak igazolását, hogy az uniós klímaforrásokat valóban az előírt célokra használta fel Magyarország – fűzte hozzá.
Az egyesület igazgatója egyetért azzal, hogy a civil javaslat próbálja mozgósítani a pénzügyi rendszert. Egyrészt az állam saját gazdaságfejlesztési eszközeivel: kedvezményes hitelekkel, garanciákkal, tőkebefektetésekkel, zöldkötvény-kibocsátások támogatásával és fenntartható közbeszerzésekkel segítené a zöldberuházásokat. Másrészt elvárásokat is megfogalmaz a pénzügyi intézmények felé, hogy mérjék fel finanszírozási tevékenységük éghajlati hatásait, részesítsék előnyben a környezeti szempontból fenntartható beruházásokat, és tegyék közzé zöldfinanszírozási tevékenységük legfontosabb adatait.
Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartja, hogy a zöldhitelkínálat találkozzon a finanszírozási kereslettel. Az emissziók nagy része a reálgazdaságban történik, a vállalatok és a háztartások energiafogyasztásával összefüggésben, csökkenéséhez pedig alapvető, hogy beruházásokkal, például elektrifikációval, épületszigeteléssel zöldítsenek. Ezt a beruházási igényt kell kiszolgálni az állami és a pénzügyi rendszer forrásainak kombinációjával – jelezte.
A civil javaslatban szerepel egy klímafinanszírozási tanács létrehozása, amelyben helyet kapnának a pénzügyi piacok szabályozásáért, a klímapolitikáért és a gazdaságfejlesztésért felelős minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók, vállalkozások és egyéb szakmai szervezetek képviselői. Feladata lenne egyebek mellett, hogy folyamatosan értékelje a klímacélok megvalósításához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állását.
Gyura Gábor szerint egy állandó egyeztetési fórum segíthet abban, hogy a szabályozás a gyakorlatban is működjön, és a klímapolitikai célok valóban finanszírozhatóakká váljanak. A Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület célja, hogy támogassa Magyarország befektetési és pénzügyi szolgáltatóit a fenntartható befektetések hazai növekedésének elősegítésében.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés