Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vegán életmód

Létrehozva:

|

Ahogy a mondás tartja, az vagy, amit megeszel. A vegetáriánus és vegán táplálkozás egyaránt növény alapú étrend. A két étkezési forma azonban sok hasonlóságot is mutat.

A vegetáriánus étrendnek is több válfaja van. Az ovo-lacto vegetáriánusok fogyasztanak tejtermékeket és tojást is, a lacto-vegetáriánusok tojást nem fogyasztanak, de tejtermékeket igen, és az ovo-vegetáriánusok tejterméket nem fogyasztanak, viszont tojást igen. És vannak a semi-vegetáriánusok, akik nagyon ritkán, de esznek húst. A vegánok kizárnak minden állati eredetű ételt, és ez az attitűd túlmutat étkezési szokásukon, hiszen a vegán életmód egyben egy olyan világnézet is, melyben elutasítják az állatok kizsákmányolását. Ennek megfelelően, nem csak tányérjukra nem kerül állatokból származó étel, de nem vásárolnak olyan terméket sem, amely állatok megöléséből, kizsákmányolásából ered.

Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Bonifert Anna, vegán állatvédelmi aktivista arról mesélt, hogy számára egyáltalán nem volt könnyű elhagyni a húst, de úgy gondolta, hogy ha szereti az állatokat, akkor nem szeretné őket bántani. Egy húsevő embernek a régi beidegződések miatt is nehezebb váltania a növényi alapú étkezésre, viszont mindenképp fontos a húst és tejet helyettesítő alternatívák megismerése. Tej helyett növényi tejeteket fogyasztanak, a húst pótló készítmények közül pedig a szejtánt, a búzahúst, a szóját, és tofut is. Stőhr Gréta műsorvezető, és vegán életmódszakértő szerint minden a fűszerezésen múlik.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Az atomenergia reneszánsza: Magyarország a fenntartható és stabil áramtermelés élvonalában

Vizsgálhatják a korszerű atomerőművek telepítésének lehetőségét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az atomenergia központi szerepet tölt be a magyar fogyasztók biztonságos, tiszta és megfizethető ellátásában – írja az alternativenergia.hu. A gyors ütemben növekvő áramigények a zöldenergia-termelők mellett a leghatékonyabban karbonmentes atomerőművekkel szolgálhatók ki. A kis moduláris reaktorok (SMR) létesítése egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet, üzemeltetésük hozzájárulhat a klímavédelmi célok teljesítéséhez és a zöld átálláshoz, megerősítheti Magyarország ellátásbiztonságát és technológiai függetlenségét – közölték. Az EM tájékoztatója szerint az áramtermelésben Franciaország és Szlovákia után Magyarország támaszkodik a harmadik legnagyobb arányban atomenergiára Európában. A Paksi Atomerőmű a legjelentősebb hazai energiatermelőként a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát adja, az áramfelhasználás harmadát biztosítja. A meglévő blokkok üzemidejük folyamatban lévő újabb meghosszabbításával akár a 2050-es évek derekáig termelhetnek megbízhatóan, stabilan tiszta és olcsó áramot. A felgyorsult lakossági és ipari elektrifikációval ugyanakkor az áramigények nagyarányú és lendületes növekedése várható. A szükségletek megugrását minden lehetséges eszközzel ellensúlyozni kell, a paksi bővítésen túl ezért érdemes foglalkozni az új megoldások nyomon követésével is – hangsúlyozták.

Az atomenergia reneszánszát éli a világban, azt már az Európai Bizottság is fenntarthatóként ismeri el. Az uniós tagállamok többsége osztja azt a meggyőződést, hogy az atomenergiára szükség van a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében. A tavaszi spanyol-portugál áramszünet nyilvánvalóvá tette, hogy a hagyományos alaperőművek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások zavartalanságához. A kis moduláris reaktorok (SMR-ek) a nukleáris energiatermelés új generációját képviselik, kompaktabb, rugalmasabb megoldást kínálnak. Felépítésük lehetővé teszi az újabb termelő egységek fokozatos, az igényekhez igazodó, költséghatékonyabb telepítését.

Az SMR-ek szerepet kaphatnak a klímasemlegességi törekvések teljesítésében, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és az energiarendszerek decentralizálásában is. Alkalmazásukat a közép-európai régió számos országa (mások mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) tervezi. A technológiai fejlesztések előrehaladásának ismeretében a telepítések a következő évtizedben várhatók. A gyártói kapacitásokra figyelemmel azonban hazánkban is időszerű elkezdeni a felkészülést – fejtették ki.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák