Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vegán életmód

Létrehozva:

|

Ahogy a mondás tartja, az vagy, amit megeszel. A vegetáriánus és vegán táplálkozás egyaránt növény alapú étrend. A két étkezési forma azonban sok hasonlóságot is mutat.

A vegetáriánus étrendnek is több válfaja van. Az ovo-lacto vegetáriánusok fogyasztanak tejtermékeket és tojást is, a lacto-vegetáriánusok tojást nem fogyasztanak, de tejtermékeket igen, és az ovo-vegetáriánusok tejterméket nem fogyasztanak, viszont tojást igen. És vannak a semi-vegetáriánusok, akik nagyon ritkán, de esznek húst. A vegánok kizárnak minden állati eredetű ételt, és ez az attitűd túlmutat étkezési szokásukon, hiszen a vegán életmód egyben egy olyan világnézet is, melyben elutasítják az állatok kizsákmányolását. Ennek megfelelően, nem csak tányérjukra nem kerül állatokból származó étel, de nem vásárolnak olyan terméket sem, amely állatok megöléséből, kizsákmányolásából ered.

Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Bonifert Anna, vegán állatvédelmi aktivista arról mesélt, hogy számára egyáltalán nem volt könnyű elhagyni a húst, de úgy gondolta, hogy ha szereti az állatokat, akkor nem szeretné őket bántani. Egy húsevő embernek a régi beidegződések miatt is nehezebb váltania a növényi alapú étkezésre, viszont mindenképp fontos a húst és tejet helyettesítő alternatívák megismerése. Tej helyett növényi tejeteket fogyasztanak, a húst pótló készítmények közül pedig a szejtánt, a búzahúst, a szóját, és tofut is. Stőhr Gréta műsorvezető, és vegán életmódszakértő szerint minden a fűszerezésen múlik.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák