Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vizsgálatot kérnek több ismert energiavállalat klímaállításai miatt

Több szervezet panaszt tett az Európai Bizottságnál az energiacégek félrevezető klímaügyi állításai miatt.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tizenhárom európai fogyasztóvédelmi szervezet, közöttük a holland fogyasztóvédelmi szövetség (Consumentenbond) fordult a bizottsághoz, mert álláspontjuk szerint több energiavállalat félrevezető módon tünteti fel klímavédelmi törekvéseit és “zöldre mossa” fosszilis energiahordozóit – írja az alternativenergia.hu. A szervezetek a holland fogyasztóvédelmi hatóságnál (ACM) is bejelentést tettek olyan vállalatokkal szemben, mint a holland autósok érdekvédelmi szervezete, az ANWB, a holland Greenchoice és a svéd tulajdonú Vattenfall. Az európai szintű panaszban több nagy energiavállalat, köztük a Shell, az ENGIE, az Eni Plenitude és a TotalEnergies neve is szerepel – közölte a hírportál. A beadvány szerint több cég a földgázt “tiszta” vagy “fenntartható” energiaforrásként népszerűsíti, anélkül, hogy teljes körűen ismertetné annak klímára gyakorolt hatásait. A fogyasztóvédők kifogásolják, hogy egyes vállalatok a 2050-re kitűzött nettó zéró kibocsátási célokkal reklámozzák magukat, miközben továbbra is fosszilis energiahordozókba fektetnek. A Consumentenbond szerint mindez félrevezető lehet, mert azt a benyomást keltheti a fogyasztókban, hogy az érintett vállalatok már jelenleg is fenntartható módon működnek.

A panasz összhangban áll az európai fogyasztóvédelmi szervezet (BEUC) álláspontjával, amely a Leuveni Egyetem kutatására hivatkozva úgy véli, hogy több energiavállalat klímavédelmi állítása sértheti az uniós jogszabályokat. A fogyasztóvédők példaként említették az ANWB egyik internetes oldalát, amely szerint a társaság “zöld energiát” kínál széndioxidkibocsátás-kompenzáció révén, megújulóenergia-beruházások és erdőtelepítések támogatásával. A Consumentenbond szerint azonban a fosszilis eredetű földgáz nem válik “zölddé” pusztán kibocsátás-kompenzáció révén. Az ANWB a panasz benyújtását követően eltávolította a kifogásolt tartalmat, és közölte, hogy már korábban megkezdte annak módosítását az uniós szabályoknak való megfelelés érdekében.

A Greenchoice visszautasította a vádakat. A vállalat közlése szerint honlapján egyértelműen jelzi, hogy a földgáz fosszilis energiahordozó, amelynek felhasználása során szén-dioxid-kibocsátás keletkezik, továbbá hangsúlyozza, hogy kompenzációs programjai nem semlegesítik teljes mértékben a gázfogyasztás környezeti hatásait. A Vattenfall szintén vitatja a panaszban szereplő állításokat. A vállalat szóvivője szerint a cég átlátható módon tájékoztatja ügyfeleit arról, hogy az általa kínált földgáz 10 százalékban biogázt tartalmaz, és elsősorban azoknak szól, akik első lépést kívánnak tenni a fenntarthatóbb energiafelhasználásért.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton jövője a tét: a szakemberek szerint új szemlélet kell

Szakemberek szerint a jelenlegi balatoni tóhasználat kockázatokat hordoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és tóhasználat folytatása fenntarthatatlan – mondta Honti Márk hidrológus egy tudományos előadóülésen, Tihanyban. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Őszintén a Balatonról című rendezvényének témája a vízszint, a partvonal és az alkalmazkodás volt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvényen szakemberek, döntéshozók, polgármesterek, tudományos kutatók, valamint balatoni civil szervezetek képviselői tartottak előadásokat. A kutatóintézet az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az komoly kockázatokat jelent a Balaton élete és az emberi használat szempontjából. Hozzátették: arra a kérdésre, hogy a globális éghajlatváltozással járó negatív folyamatok visszafordítására mit lehet tenni, a közös válasz az, hogy a megszokott használati módokon sok mindent változtatni kell.

Ez azt jelenti, hogy vissza kell szorítani az önző érdekek érvényesülését, valamint biztosítani kell a tó és partjai közösségi használatát az élővilág megóvásával. A változásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen; ez állami és egyéni felelősség – hangsúlyozták. Az összefoglaló szerint Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arról beszélt előadásában, hogy az alaptörvényi jogok és egyéb jogi keretek megfelelők, az egyedi érdekek mégis a közösségi fölé kerültek.

“A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették” – mondta a szószóló, aki szerint a tulajdonosi, beruházói érdekek elsőbbségének eredménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése, a természeti területek visszaszorulása, ami veszélyezteti a jelen és jövő generációk alapvető jogait, érdekeit.

Advertisement

Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás hatásaival foglalkozott előadásában. Szót ejtett arról is, hogy az árvaszúnyogok időszakosan rendkívüli tömegben jelenhetnek meg a jövőben is, ami nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános leromlását. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatokon keresztül mutatta be a Balaton vízgyűjtő területének az elmúlt 30 évben tapasztalt aszályosodását.

Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt, amelyekben az elmúlt években jelentős zavarok keletkeztek. Ehhez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is hozzájárul – mondta.

Advertisement

Lengl Zoltán balatoni főépítész előadásában kifejtette, hogy az elhibázott léptékű és mértékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is hátrányt szenvedett. Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi – mutatott rá.

A tudományos előadóülésen Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere települése követendő gyakorlatait mutatta be a természetvédelem terén, és a kotrások folytatását szorgalmazta. Több civil szervezet képviselője is szót kapott, akik közül Tarróné Gyarmathy Andrea (Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés) arról számolt be, miért támadták meg a Balaton-part tavaly életbelépett új szabályozásáról szóló jogszabályt, a BATÉK-ot – áll a kutatóintézet közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák