Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zöld tanúsítványt kapott három orosz stadion

Létrehozva:

|

A labdarúgó-világbajnokság előtt három sportlétesítményt is elismertek. 

A Luzsnyiki Olimpiai Komplexum Nagy Sportarénája mellett az Otkrityije Aréna (Szpartak Stadion) és a Kazán Aréna is megkapta a BREEAM nemzetközi zöld tanúsítványt. Ez azt jelenti, hogy mind a három létesítmény esetében környezetbarát építőanyagokat használtak fel és a működésük során is környezetbarát módon működnek. Ez utóbbi része például, hogy kevés vizet és energiát fogyasztanak. A Luzsnyiki stadion a beszerelt fűtő-, szellőztető- és klímatechnológiáknak köszönhetően sok energiát takarít meg. Ráadásul minden ellátórendszert egy teljes automatizált hálózat fog össze. Ez utóbbinak köszönhetően bármikor ellenőrizhető és vezérelhető, hogy a komplexum mennyi energiát fogyaszt. LED-lámpákat szereltek fel és akár több százezer liter víz is megtakarítható. A környékén lévő fákat nem vágták ki, hanem megőrizték, sőt, a zöldfelületet még növelték is, így összesen 1050 fa van a stadion mellett és 15 700 négyzetméteren ültettek virágokat.

Az Otkrityije Arénát (Szpartak Stadion) szintén nagy zöld terület veszi körbe és az energiaellátást is hatékonyan szabályozták, ezáltal komoly erőforrás-mennyiségeket lehet megtakarítani. A projektekben komoly szerepet vállalt az orosz nemzeti erőforrás- és környezetvédelmi minisztérium. Frederico Addiechi, a FIFA fenntarthatósági részlegvezetője kijelentette, hogy mindegyik stadion esetében előírás volt a zöld tanúsítvány megszerzése és külön örömmel töltötte el őket, hogy három létesítmény ezt a tanúsítványt már hónapokkal korábban megkapta. Milana Verkunova, a labdarúgó-világbajnokság helyi szervezőbizottságának fenntarthatósági részlegvezetője hozzátette, hogy a zöld szabványok szerinti stadionépítés biztosította, hogy immár az erőforrásokkal hatékonyan bánó, biztonságos és kényelmes arénákkal rendelkeznek, s hozzájárult ahhoz is, hogy a környezetvédelem-tudatosság az egész országban új szintre került.

forrás: alternativenergia.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Új korszak a földeken: a szárazság miatt egyre többen váltanak napraforgóra

Magyarországnak stratégiai előnye van a kalászos növények termesztésében, erre kell építeni.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Petőházi Tamás, a Gabonakutató Nonprofit Kft. országos kalászos fajtabemutatóján elmondta, a 2022-es hatalmas aszály hozott fordulópontot a hazai mezőgazdaságban, a csapadékhiány tavaly megismétlődött, és úgy tűnik, az idén is – írja az alternativenergia.hu. A klímaváltozásra adott termelői válasz eredményeként 800 ezer hektár fölé emelkedett a napraforgó vetésterülete ezzel megelőzte a kukoricáét. Eközben a búza egymillió hektár fölötti vetésterülete érdemben nem változott. A tapasztalatok azonban azt mutatják, a napraforgó nem tudja kiváltani a kukoricát, tavaly Csongrád megyében 1,6 tonna volt a napraforgó hektáronkénti terméseredménye – hangsúlyozta a szakember. Petőházi Tamás trendfordulóra számít, a várakozások szerint a világ gabonatermése a mostani szezonban csökkenni fog, kisebb lesz, mint a felhasználás. A világpiaci árak erre reagálva már emelkedésnek indultak, ez Magyarországon a forint erősödése miatt nem érezhető.

Az elnök ismertette: az Európai Unió kukoricából rekordmennyiségű importra fog szorulni az idei szezonban, és a magas kőolajárak miatt a szállítási díjak rendkívüli módon megemelik a költségeket. Hozzátette: bár Kína kukoricából és búzából megpróbál önellátóvá válni 2030-ra, a szójaimportja azonban emelkedik, és a beszerzéseit politikai szempontok is befolyásolják, ez pedig a takarmányköltségeken keresztül komoly hatással lehet az európai állattenyésztésre. Pugris Tamás, a Gabonakutató Nonprofit Kft. agrotechnikai osztályvezetője azt mondta, a gabonatermesztők problémáit három klimatikus stressz okozza: a tavaszi fagy, a tavaszi szárazság, valamint a nyári aszály és a hősokk.

A szakember közölte, a kutatóintézet munkatársai az ország több pontján széles időintervallumban elvégzett vetéssel, nagyon eltérő talaj- és csapadékviszonyok között végeztek fajtakísérleteket. Az eredmények azt mutatják a vetési időt egyre kevésbé érdemes naptárhoz igazítani, kulcsfontosságú a talajnedvesség megtartása, a jó szerkezetű magágy kialakítása, a legfontosabb pedig, hogy a vetőmag és a fajta szerepe felértékelődik.

Advertisement

Tóth Tibor, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, a rendkívüli aszály során a cég fajtái bizonyították, alkalmazkodó és ellenálló-képességük egyedülálló. A valódi teljesítmény nem a jó körülmények között mutatkozik meg: a magyar alföldön nemesített fajták képesek olyan körülmények között is termést adni, amilyenek között más fajták nem.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák