Zöldinfó
Zöld tanúsítványt kapott három orosz stadion
A labdarúgó-világbajnokság előtt három sportlétesítményt is elismertek.
A Luzsnyiki Olimpiai Komplexum Nagy Sportarénája mellett az Otkrityije Aréna (Szpartak Stadion) és a Kazán Aréna is megkapta a BREEAM nemzetközi zöld tanúsítványt. Ez azt jelenti, hogy mind a három létesítmény esetében környezetbarát építőanyagokat használtak fel és a működésük során is környezetbarát módon működnek. Ez utóbbi része például, hogy kevés vizet és energiát fogyasztanak. A Luzsnyiki stadion a beszerelt fűtő-, szellőztető- és klímatechnológiáknak köszönhetően sok energiát takarít meg. Ráadásul minden ellátórendszert egy teljes automatizált hálózat fog össze. Ez utóbbinak köszönhetően bármikor ellenőrizhető és vezérelhető, hogy a komplexum mennyi energiát fogyaszt. LED-lámpákat szereltek fel és akár több százezer liter víz is megtakarítható. A környékén lévő fákat nem vágták ki, hanem megőrizték, sőt, a zöldfelületet még növelték is, így összesen 1050 fa van a stadion mellett és 15 700 négyzetméteren ültettek virágokat.
Az Otkrityije Arénát (Szpartak Stadion) szintén nagy zöld terület veszi körbe és az energiaellátást is hatékonyan szabályozták, ezáltal komoly erőforrás-mennyiségeket lehet megtakarítani. A projektekben komoly szerepet vállalt az orosz nemzeti erőforrás- és környezetvédelmi minisztérium. Frederico Addiechi, a FIFA fenntarthatósági részlegvezetője kijelentette, hogy mindegyik stadion esetében előírás volt a zöld tanúsítvány megszerzése és külön örömmel töltötte el őket, hogy három létesítmény ezt a tanúsítványt már hónapokkal korábban megkapta. Milana Verkunova, a labdarúgó-világbajnokság helyi szervezőbizottságának fenntarthatósági részlegvezetője hozzátette, hogy a zöld szabványok szerinti stadionépítés biztosította, hogy immár az erőforrásokkal hatékonyan bánó, biztonságos és kényelmes arénákkal rendelkeznek, s hozzájárult ahhoz is, hogy a környezetvédelem-tudatosság az egész országban új szintre került.
forrás: alternativenergia.hu
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés