Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zöld tanúsítványt kapott három orosz stadion

Létrehozva:

|

A labdarúgó-világbajnokság előtt három sportlétesítményt is elismertek. 

A Luzsnyiki Olimpiai Komplexum Nagy Sportarénája mellett az Otkrityije Aréna (Szpartak Stadion) és a Kazán Aréna is megkapta a BREEAM nemzetközi zöld tanúsítványt. Ez azt jelenti, hogy mind a három létesítmény esetében környezetbarát építőanyagokat használtak fel és a működésük során is környezetbarát módon működnek. Ez utóbbi része például, hogy kevés vizet és energiát fogyasztanak. A Luzsnyiki stadion a beszerelt fűtő-, szellőztető- és klímatechnológiáknak köszönhetően sok energiát takarít meg. Ráadásul minden ellátórendszert egy teljes automatizált hálózat fog össze. Ez utóbbinak köszönhetően bármikor ellenőrizhető és vezérelhető, hogy a komplexum mennyi energiát fogyaszt. LED-lámpákat szereltek fel és akár több százezer liter víz is megtakarítható. A környékén lévő fákat nem vágták ki, hanem megőrizték, sőt, a zöldfelületet még növelték is, így összesen 1050 fa van a stadion mellett és 15 700 négyzetméteren ültettek virágokat.

Az Otkrityije Arénát (Szpartak Stadion) szintén nagy zöld terület veszi körbe és az energiaellátást is hatékonyan szabályozták, ezáltal komoly erőforrás-mennyiségeket lehet megtakarítani. A projektekben komoly szerepet vállalt az orosz nemzeti erőforrás- és környezetvédelmi minisztérium. Frederico Addiechi, a FIFA fenntarthatósági részlegvezetője kijelentette, hogy mindegyik stadion esetében előírás volt a zöld tanúsítvány megszerzése és külön örömmel töltötte el őket, hogy három létesítmény ezt a tanúsítványt már hónapokkal korábban megkapta. Milana Verkunova, a labdarúgó-világbajnokság helyi szervezőbizottságának fenntarthatósági részlegvezetője hozzátette, hogy a zöld szabványok szerinti stadionépítés biztosította, hogy immár az erőforrásokkal hatékonyan bánó, biztonságos és kényelmes arénákkal rendelkeznek, s hozzájárult ahhoz is, hogy a környezetvédelem-tudatosság az egész országban új szintre került.

forrás: alternativenergia.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Hattyúk és teknősök a leggyakoribb áldozatok a magyar vizekben

Több mint 60 állatfajra veszélyesek Magyarországon az elhagyott horgászeszközök egy vizsgálat szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon legalább 64 állatfajt fenyeget a járulékos fogásnak nevezett jelenség, amikor olyan állatból lesz zsákmány, amely nem célpontja a horgászatnak: az elhagyott horgászeszközök elsősorban a madarakat és hüllőket veszélyeztetik amellett, hogy szennyezik az édesvizeket – hívja fel a figyelmet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-hez eljuttatott közleményében. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetésével elkészült egy átfogó vizsgálat arról, hogy mely élőlénycsoportokra jelenthetnek természetvédelmi kockázatot az elveszített vagy aktívan használt horgászfelszerelések – írja az alternativenergia.hu.

A leggyakrabban madarak estek csapdába, őket követték a hüllők, míg a többi állatcsoport együttesen az esetek kicsit több mint 10 százalékát tette ki. A madarak között a leggyakoribb áldozat a bütykös hattyú (Cygnus olor) volt, míg a hüllők közül a mocsári teknős (Emys orbicularis) sérült meg legtöbbször, általában a horogra szúrt horgászpellet bekapása következtében. Az érintett egyedek több mint 70 százaléka védett fajhoz tartozott. Az esetek túlnyomó többsége mindössze kétféle eszközhöz kapcsolódott: horgászzsinórhoz és/vagy horoghoz. Az elvesztett horgászeszközök okozták a járulékos fogások többségét, de az aktívan használt felszerelések is hasonló nagyságrendben voltak felelősek. A leginkább fenyegetett élőhelyek a folyópartok, a természetes és a mesterséges tavak.

A kutatás során a járulékos fogás által érintett egyedek kevesebb mint 10 százalékát jegyezték fel elhullottként, a pusztulási ráta azonban ennél jóval nagyobb lehet, mivel a késleltetett elhullás vagy a nem halálos de káros következmények, például a mozgásképesség romlása, a ragadozóknak való fokozott kitettség nem jelennek meg az adatokban. A felméréshez a kutatók 40 évet felölelő médiaelemzéssel 200 esetet dokumentáltak, és úgy látják, hogy szükséges lenne online kérdőíves elemzéssel, a horgászok tapasztalatait összegyűjtve folytatni a kutatást.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák