Zöldinfó
Kitermelés indul – új koncessziók erősítik Magyarország energiabiztonságát
Magyarország energiaszuverenitását és a magyar fogyasztók ellátásbiztonságát a lehető legnagyobb arányban a hazánkban elérhető forrásokra érdemes alapozni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A belföldi kitermelés fokozása érdekében öt év szünet után hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat tavaly ősszel az Energiaügyi Minisztérium (EM). A márciusban eredményesen lezárult eljárások alapján már a koncessziós szerződéseket is megkötötték Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási területekre – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Mint ismertették, a hazai ásványvagyonban rejlő lehetőségek költséghatékony és környezetkímélő kiaknázása megerősíti Magyarország energiaszuverenitását, az ellátás biztonságát. A legalább húsz évre szóló szénhidrogén koncessziók megadásáról március végén döntött az energiaügyi miniszter. Hatvan és Kiskőrös területeken önállóan a Mol Nyrt., Buzsák és Tamási területeken az olajvállalat és a Turkish Petroleum Overseas Company Ltd. együttes pályázóként, Csongrádon a HHE Group Kft., Kiskunhalasnál pedig a CanCambria Hungary Kft. foghat hozzá a kutatáshoz, találat esetén kitermeléshez. A nyertesekkel az eredményhirdetéstől számított 90 napon belül lehetett megkötni a szerződéseket. A határidőt hosszabbítás nélkül tartva ez két esetben már április végén, a fennmaradó helyszínekre pedig június közepéig megtörtént – közölték.
A tárca tájékoztatása szerint 2013 és 2019 között hét hasonló eljárást folytatott le a jogelőd minisztérium. A korábban megkötött szénhidrogén és geotermikus energia szerződések összesen több mint 30 területre szóltak. A koncessziós díjakból és bányajáradékokból több tízmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, a pályázati lehetőség érdemben élénkítette az iparági beruházásokat. Jelezték: az Energiaügyi Minisztérium a legutóbbi kiírás kedvező tapasztalatai alapján újabb koncessziós felhívások idei meghirdetését tervezi. Tavaly az éves fogyasztás több mint ötödét kitevő mennyiséget, közel 1,9 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre a magyarországi mezőkből. A kőolajkitermelés pedig húsz év után először múlta felül ismét az 1 millió tonnát 2024-ben. Az idei első negyedévben a földgáz esetében kis többlettel megismétlődött a tavalyi azonos időszak teljesítménye. Kőolajból mintegy ötödével emelkedett a mutató, kevesebb mint 250 ezer tonnáról majdnem 300 ezer tonnára. A koncessziós eljárások lehetőséget teremtenek arra, hogy a szénhidrogének esetében tovább csökkentsük az importkitettségeket. A fokozódó belföldi kitermelés növeli a hazai fogyasztók energiaellátásának biztonságát – áll a tárca közleményében.
Zöldinfó
Papír és műanyag vezeti az uniós csomagolási hulladék toplistáját
Csökkent a műanyag csomagolásból származó lakossági hulladék mennyisége az EU-ban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban 79,7 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett 2023-ban, azaz lakosonként 177,8 kilogramm, ami 8,7 kilogrammal kevesebb a 2022-eshez képest, de 21,2 kilogrammos növekedést jelent a tíz évvel korábbi, 2013-as szinthez viszonyítva – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az alternativenergia.hu szerint a hozzáférhető legfrissebb adatokat tartalmazó jelentés szerint az EU-ban 2023 folyamán keletkezett összes csomagolási hulladék 40,4 százalékát papír és karton, 19,8 százalékát műanyag, 18,8 százalékát üveg, 15,8 százalékát fa, 4,9 százalékát fém, valamint 0,2 százalék egyéb hulladék tette ki. Minden uniós lakos átlagosan 35,3 kilogramm műanyag csomagolási hulladékot termelt, ebből 14,8 kilogrammot hasznosítottak újra. A keletkezett műanyaghulladék mennyisége egy kilogrammal csökkent 2022-hez képest, míg tízéves viszonylatban, 2013 és 2023 között a keletkező műanyag csomagolási hulladék mennyisége fejenként 6,4 kilogrammal nőtt, annak újrahasznosított mennyisége pedig 3,8 kilogrammal emelkedett.
Az uniós tagállamokban 2023-ban keletkezett műanyag csomagolási hulladék 42,1 százalékát hasznosították újra, ami enyhe növekedést jelent 2013-hez képest, amikor ez az arány 38,2 százalék volt. A tagországok között Belgium jelentette a legmagasabb, 59,5 százalékos újrahasznosítási arányt, majd Lettország (59,2 százalék) és Szlovákia (54,1 százalék). A legalacsonyabb arányokat Magyarországon (23 százalék), Franciaországban (25,7 százalék) és Ausztriában (26,9 százalék) jegyezték fel – közölte az uniós statisztikai hivatal.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM
