Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A jövő az energiatárolásé – több ezer háztartás és elektromos jármű juthat stabil áramhoz

Az energiatárolásé lesz a következő évtized – hangsúlyozta az energiaügyi miniszter.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A következő évtized Európában és Magyarországon is az energiatárolásról szól majd – hangoztatta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei Sopronkövesden, az MVM Csoporthoz tartozó MVM Zöld Generáció Zrt. projektindító rendezvényén – írja az alternativenergia.hu. A társaság több mint 3 milliárd forintos beruházással 22 MWh kapacitású villamosenergia-tároló telepítését tervezi Sopronkövesd-Nagylózs melletti szélerőműparkja közelében. A fejlesztést – amennyiben a támogatást valóban le tudják hívni – az Európai Unió 1,3 milliárd forinttal támogatja, a beruházáshoz szükséges uniós részt egyelőre a kormányzat előlegezi meg. Lantos Csaba elmondta: Magyarország tavaly egy független felmérés szerint világelső volt a napelemekkel történő megújuló energiatermelésben, a felhasznált villamos energia 25 százalékát napelemekkel állítottuk elő. Jelenleg 8 ezer megawattnyi a magyar napelemes termelési kapacitás, ami folyamatosan bővül. Közölte: tavaly májusban már 2600 MW-nyi elektromos áramot exportált Magyarország, ami azonban nem volt igazán jó üzlet, mert az energiapiacon általában a szép napsütéses napokon negatív áramárak alakultak ki, ilyenkor pedig a termelőnek kell fizetnie az átvételért. Erre a megoldást a miniszter szavai szerint az energiatárolók létesítése jelenti, ami lehetővé teszi, hogy a megtermelt és eltárolt energiát olyankor használjuk fel vagy adjuk el, amikor nagy rá az igény.

Hozzátette: az akkumulátorok egyelőre nem oldják meg a nagy szezonális ingadozás problémáját, télen a napenergiából megtermelhető áram mennyisége a töredékére csökken, de jöhetnek újabb technológiák, amelyek képesek lesznek eltárolni az energiát. Addig is Magyarország öt nagy gáztárolója oldja meg a helyzetet, amelyekbe a magyar éves fogyasztás háromnegyedét lehet eltárolni – hangsúlyozta a miniszter. Ezt részben fűtésre, részben pedig nagy gázturbinákban elégetve elektromos áram termelésére fordíthatjuk, ami növeli a paksi atomerőmű által biztosított áramellátás biztonságát – magyarázta. Lantos Csaba előadásában szólt arról is, egy olyan ágazatban, mint az energetika, továbbra is hosszú időtávokban kell gondolkodni. “Magyarország érdekeiből kell kiindulnunk, és ezeket alapul véve kell gondoskodnunk a magyar családok és a vállalkozások energiabiztonságáról, a megfizethető energiaárakról” – hangoztatta. Hozzátette: jól látszik, hogy azok az országok – mint Magyarország is -, amelyek már korábban is a saját érdekeik szerinti politikát követtek, jobban tudtak alkalmazkodni az új helyzetekhez. “Ennek is köszönhető, hogy a hazai fogyasztók ellátása változatlanul biztonságban van, meg tudtuk védeni és meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést is” – mondta.

“A cél az, hogy az élre törjünk az országok között a zöldenergia-termelésben és -tárolásban, valamint a zöld gazdaságra való áttérésben, az eddig elért eredmények kiugróan jók” – fűzte hozzá a miniszter. Kitért arra, hogy Magyarország elsősorban a napelemek révén, de a szélerőművekkel együtt már 8300 megawattnyi időjárásfüggő megújuló energiatermelési képességgel rendelkezik. Amennyiben megvalósul a még kint lévő 3500 megawattnyi napenergia termelésére képes kiserőmű is, 2030-ra elérhetjük a 12 ezer megawattnyi kapacitást, ehhez a mennyiséghez már szükség van a tárolókra is – mondta. Ismertetése szerint a hazai napelemes kapacitás az elmúlt öt évben emelkedett meg jelentősen, 2022-ben volt az első év, amikor ezer megawattot meghaladó volt a bővülés, volt év amelyben a növekedés 1600 megawattot meghaladó volt, és várhatóan idén is meglesz az ezer megawatt növekedés. Több mint háromszázezer háztartásban van napelem, ami elmondása szerint “óriási eredmény”, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország áramimportja és ezzel együtt energia kitettsége érezhetően csökkent. Szólt arról is, hogy a Napenergia Plusz Program keretében 21 ezer háztartás szerződött arra, hogy napelemet tesz fel a házának tetejére, ebből több mint 11 ezer háztartásban már megvalósult a beruházás, nagy részükben a napelemes rendszerhez tároló akkumulátor is kapcsolódik.

Advertisement

Hozzátette: fontosnak tartja, hogy a régi technológiával épült családi házakat minél nagyobb arányban szigeteljék, ennek támogatására most indulnak programok. A projekt ismertetésén elhangzott: a Sopronkövesden a jövő áprilisig felépíteni kívánt 22 MW/h-ás hálózati tárolóban egy feltöltéssel eltárolt energia elegendő lenne egymillió okostelefon feltöltéséhez, vagy 400 elektromos autó feltöltéséhez. Fedezhetné 3300 háztartás napi villamos energia felhasználását, de akár elegendő 25 ezer led fényforrás üzemeltetéséhez 100 órán át, illetve pár éjszakán keresztül működtethetné akár egy közepes város közvilágítását is.

Advertisement

Zöld Energia

Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály

Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.

Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.

Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.

Advertisement

A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.

A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák