Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

2030-ra háromszorosára nőhet a biogáz előállítása

Magyarország nemzetközi összevetésben is jelentős biogáz-termelési alapanyag potenciállal rendelkezik.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A biogáz a szerves anyagok oxigénmentes környezetben bekövetkező lebontásakor keletkező gázelegy. Döntő részben metánból és szén-dioxidból áll. Alapanyaga egyebek mellett származhat szerves kommunális hulladékból (pl. konyhai maradékokból), élelmiszeripari vagy mezőgazdasági hulladékokból, szennyvízből. Tisztítás után biometánná alakul, fűtőértéke miatt megújuló energiaforrásként eltüzelve ebben a formában alkalmas leginkább áram- és hőtermelésre, vagy üzemanyagként hasznosítható.

Magyarország nemzetközi összevetésben is jelentős biogáz-termelési alapanyag potenciállal rendelkezik. 2030-ra a meglévő teljesítmény a rendelkezésre álló mennyiségekkel kalkulálva akár a háromszorosára is nőhet. A tervek szerint ez éves szinten 600 millió köbméter biogáz előállítását jelentené. A Jedlik Ányos Energetikai Program 40 milliárd forintos keretösszegű pályázattal ösztönzi a hazai biogáz és biometán termelés fokozását. A felhívás tervezete jövő keddig véleményezhető a támogató NFFKÜ honlapján. Egy gyakorlati példa a sokszínű hasznosítási lehetőségekre: a MIVÍZ Kft. a saját biogázüzemében megtermelt villamos energiával tölti pályázati támogatással beszerzett elektromos autóit.

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák