Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

2030-ra háromszorosára nőhet a biogáz előállítása

Magyarország nemzetközi összevetésben is jelentős biogáz-termelési alapanyag potenciállal rendelkezik.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A biogáz a szerves anyagok oxigénmentes környezetben bekövetkező lebontásakor keletkező gázelegy. Döntő részben metánból és szén-dioxidból áll. Alapanyaga egyebek mellett származhat szerves kommunális hulladékból (pl. konyhai maradékokból), élelmiszeripari vagy mezőgazdasági hulladékokból, szennyvízből. Tisztítás után biometánná alakul, fűtőértéke miatt megújuló energiaforrásként eltüzelve ebben a formában alkalmas leginkább áram- és hőtermelésre, vagy üzemanyagként hasznosítható.

Magyarország nemzetközi összevetésben is jelentős biogáz-termelési alapanyag potenciállal rendelkezik. 2030-ra a meglévő teljesítmény a rendelkezésre álló mennyiségekkel kalkulálva akár a háromszorosára is nőhet. A tervek szerint ez éves szinten 600 millió köbméter biogáz előállítását jelentené. A Jedlik Ányos Energetikai Program 40 milliárd forintos keretösszegű pályázattal ösztönzi a hazai biogáz és biometán termelés fokozását. A felhívás tervezete jövő keddig véleményezhető a támogató NFFKÜ honlapján. Egy gyakorlati példa a sokszínű hasznosítási lehetőségekre: a MIVÍZ Kft. a saját biogázüzemében megtermelt villamos energiával tölti pályázati támogatással beszerzett elektromos autóit.

Advertisement

Zöldinfó

A szitakötők is jelzik: változik a Balkán ökoszisztémája

Új szitakötőfaj jelent meg Szerbiában, az ország dél-keleti részén figyelték meg a Lindenia tetraphylla, azaz a levelespotrohú szitakötő mozgását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megfigyelést a tudósok a legismertebb szerbiai tudományos kiadványban, az Acta Entemologica Serbicában tették közzé, és egyben közölték, ezzel hetvenre nőtt a Szerbiában észlelt szitakötőfajok száma – írja az alternativenergia.hu. A megfigyelést a szakemberek a 2024-es és 2025-ös esztendők során végezték, és nem tartják kizártnak, hogy a szitakötő az adott térségben nemcsak megjelent, hanem elkezdett szaporodni. A leírás szerint a levelespotrohú szitakötő ritka fajnak számít Európában, és nemzetközi védelem alatt áll. Egyik fontos tulajdonsága, hogy nagy távolságokat tud megtenni új élőhelyek felfedezése érdekében. A szakértők szerint a faj megjelenése Szerbiában rámutat, hogy a klímaváltozás egyre inkább alakítja az ökoszisztéma megjelenését és összetételét, és lehetővé teszi új fajok betelepülését.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák