Zöldinfó
2030-ra háromszorosára nőhet a biogáz előállítása
Magyarország nemzetközi összevetésben is jelentős biogáz-termelési alapanyag potenciállal rendelkezik.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A biogáz a szerves anyagok oxigénmentes környezetben bekövetkező lebontásakor keletkező gázelegy. Döntő részben metánból és szén-dioxidból áll. Alapanyaga egyebek mellett származhat szerves kommunális hulladékból (pl. konyhai maradékokból), élelmiszeripari vagy mezőgazdasági hulladékokból, szennyvízből. Tisztítás után biometánná alakul, fűtőértéke miatt megújuló energiaforrásként eltüzelve ebben a formában alkalmas leginkább áram- és hőtermelésre, vagy üzemanyagként hasznosítható.
Magyarország nemzetközi összevetésben is jelentős biogáz-termelési alapanyag potenciállal rendelkezik. 2030-ra a meglévő teljesítmény a rendelkezésre álló mennyiségekkel kalkulálva akár a háromszorosára is nőhet. A tervek szerint ez éves szinten 600 millió köbméter biogáz előállítását jelentené. A Jedlik Ányos Energetikai Program 40 milliárd forintos keretösszegű pályázattal ösztönzi a hazai biogáz és biometán termelés fokozását. A felhívás tervezete jövő keddig véleményezhető a támogató NFFKÜ honlapján. Egy gyakorlati példa a sokszínű hasznosítási lehetőségekre: a MIVÍZ Kft. a saját biogázüzemében megtermelt villamos energiával tölti pályázati támogatással beszerzett elektromos autóit.
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
