Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

2030-ra háromszorosára nőhet a biogáz előállítása

Magyarország nemzetközi összevetésben is jelentős biogáz-termelési alapanyag potenciállal rendelkezik.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A biogáz a szerves anyagok oxigénmentes környezetben bekövetkező lebontásakor keletkező gázelegy. Döntő részben metánból és szén-dioxidból áll. Alapanyaga egyebek mellett származhat szerves kommunális hulladékból (pl. konyhai maradékokból), élelmiszeripari vagy mezőgazdasági hulladékokból, szennyvízből. Tisztítás után biometánná alakul, fűtőértéke miatt megújuló energiaforrásként eltüzelve ebben a formában alkalmas leginkább áram- és hőtermelésre, vagy üzemanyagként hasznosítható.

Magyarország nemzetközi összevetésben is jelentős biogáz-termelési alapanyag potenciállal rendelkezik. 2030-ra a meglévő teljesítmény a rendelkezésre álló mennyiségekkel kalkulálva akár a háromszorosára is nőhet. A tervek szerint ez éves szinten 600 millió köbméter biogáz előállítását jelentené. A Jedlik Ányos Energetikai Program 40 milliárd forintos keretösszegű pályázattal ösztönzi a hazai biogáz és biometán termelés fokozását. A felhívás tervezete jövő keddig véleményezhető a támogató NFFKÜ honlapján. Egy gyakorlati példa a sokszínű hasznosítási lehetőségekre: a MIVÍZ Kft. a saját biogázüzemében megtermelt villamos energiával tölti pályázati támogatással beszerzett elektromos autóit.

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák