Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

2030-ra háromszorosára nőhet a biogáz előállítása

Magyarország nemzetközi összevetésben is jelentős biogáz-termelési alapanyag potenciállal rendelkezik.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A biogáz a szerves anyagok oxigénmentes környezetben bekövetkező lebontásakor keletkező gázelegy. Döntő részben metánból és szén-dioxidból áll. Alapanyaga egyebek mellett származhat szerves kommunális hulladékból (pl. konyhai maradékokból), élelmiszeripari vagy mezőgazdasági hulladékokból, szennyvízből. Tisztítás után biometánná alakul, fűtőértéke miatt megújuló energiaforrásként eltüzelve ebben a formában alkalmas leginkább áram- és hőtermelésre, vagy üzemanyagként hasznosítható.

Magyarország nemzetközi összevetésben is jelentős biogáz-termelési alapanyag potenciállal rendelkezik. 2030-ra a meglévő teljesítmény a rendelkezésre álló mennyiségekkel kalkulálva akár a háromszorosára is nőhet. A tervek szerint ez éves szinten 600 millió köbméter biogáz előállítását jelentené. A Jedlik Ányos Energetikai Program 40 milliárd forintos keretösszegű pályázattal ösztönzi a hazai biogáz és biometán termelés fokozását. A felhívás tervezete jövő keddig véleményezhető a támogató NFFKÜ honlapján. Egy gyakorlati példa a sokszínű hasznosítási lehetőségekre: a MIVÍZ Kft. a saját biogázüzemében megtermelt villamos energiával tölti pályázati támogatással beszerzett elektromos autóit.

Advertisement

Zöldinfó

A városi hőség ellen a zöld infrastruktúra lehet a legjobb megoldás

A természetes légkondicionáló az egyetlen tartós fegyver a sorozatos hőhullámok ellen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hőség elleni küzdelemben a professzionálisan tervezett, kivitelezett és fenntartott zöldfelületek, valamint a hazai nevelésű, klímarezisztens növényanyag jelentik az egyetlen valódi, hosszú távú és fenntartható megoldást – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták: a Magyarországot sújtó, tartós hőkupola és a másod-, illetve harmadfokú hőségriasztások rávilágítanak arra, hogy a betonba zárt településeink védtelenek a klímaváltozás hatásaival szemben. A városi hősziget-effektus miatt a burkolt felületek akár 15-20 °C-kal is forróbbak lehetnek a környezetüknél, a légkondicionálók pedig miközben a belső tereket hűtik, tovább fűtik az utcákat. Ezzel szemben a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot – tették hozzá.

Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy a tartós kánikula és a városi hőszigethatás nemcsak egészségügyi kockázatot, hanem súlyos gazdasági terhet is jelent a lakosságnak és a településeknek az egekbe szökő hűtési költségek miatt. Úgy fogalmaztak, ezzel szemben a tudatosan tervezett zöld infrastruktúra a leghatékonyabb megtérülő befektetés a klímaválsággal szemben. Emlékeztettek, ahhoz, hogy a városaink élhetőek maradjanak, a teljes szakmai láncolat összehangolt munkájára van szükség. Ez a hazai faiskolákban és dísznövénykertészetekben kezdődik, majd a tudatos tájépítészeti tervezéssel, a szakszerű kivitelezéssel és a tervszerű fenntartással zárul.

Jelezték a zöld infrastruktúra védelmi vonalainak fontosságát, mint a párologtatás, a hűtés, az aktív árnyékolás valamint az oxigéntermelés és a porszűrés. A szervezet a partnerséget is felajánlotta az önkormányzatoknak, a döntéshozóknak és a lakosságnak egyaránt azért, hogy a zöld védjegyek és a szakmai szabványok mentén közösen alakítsák át a településeket hőségálló otthonokká.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák