Zöldinfó
42 ezer elhasznált háztartási géptől szabadult meg a lakosság az OHÜ kampánya keretében
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ), négy nagy áruházlánccal és két hazai hulladékkezelő vállalkozással közös kampányában 42 079 elhasznált, már nem működő háztartási készüléket és barkácsgépet adott le a lakosság – közölte az OHÜ az MTI-vel.
A közlemény szerint megmozgatta a lakosságot a “Belső értékek – A megkopott külső értékes belsőt takar” kampány, amely az elektromos és elektronikai hulladékok (e+e hulladékok) nagyobb arányú hasznosítását, és a lakosság gyűjtési lehetőségekkel kapcsolatos ismereteinek bővítését tűzte ki célul.
Az akció fő üzenete az volt, hogy az emberek ne otthon tárolják, vagy a kukába dobják ezeket az esetenként veszélyes hulladéknak minősülő alkatrészeket is tartalmazó feleslegessé vált készülékeket, hanem vigyék vissza azokat a megfelelő gyűjtési pontokra, például az áruházakba, hogy később a szakszerű előkezelést követően újrahasznosíthassák a bennük lévő értékes és esetenként ritka anyagokat.
Az akció keretében az üzletekbe visszavitt e+e-hulladék összegyűjtéséről, valamint újrahasznosításra való előkészítéséről, a FE-GROUP INVEST Zrt. és az Inter-Metal Recycling Kft. gondoskodott.
Az akció keretében 2014. január 11. és február 9. között öt hétvégén összesen 88 helyszínen vették vissza a régi, megunt, működő vagy akár működésképtelen kis és nagy háztartási gépeket, szórakoztató elektronikai és számítástechnikai berendezéseket, valamint barkácsgépeket.
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés