Zöldinfó

5500 éves lehet a világ legöregebb fája

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-05-27

Szerző:

Hell

Egy chilei tudós szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagyapának becézett, négy méter vastag törzsű patagónciprus.

A spanyolul Alerce Milenariónak is nevezett tűlevelű fáról készített tanulmányában Jonathan Barichivich, a párizsi Éghajlat- és Környezettudományi Laboratórium chilei tudósa arra a megállapításra jutott, hogy a fa akár 5484 éves is lehet, vagyis legalább 600 évvel idősebb, mint a korábbi csúcstartó. A The Guardian cikke szerint Maisa Rojas Chile környezetvédelmi minisztere, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének tagja “csodálatos tudományos felfedezésnek” nevezte a hírt. A patagónciprus (Fitzroya cupressoides) Chilében és Argentínában őshonos tűlevelű fa, amely az óriás mamutfenyőkkel és a mamutfenyőkkel egy családba tartozik. Barichivich 2020-ban vett mintát vett a Dédnagyapából, de az általa használt fúróval nem tudott a magjához férni. Ezután számítógépes modellek segítségével a környezeti tényezők és a véletlenszerű eltérések figyelembevételével határozta meg a fa korát.

Mivel még teljesen nem tudta megszámolni a fa évgyűrűit, Barichivich tudományos folyóiratban még nem publikálta a fa koráról szóló becslését, de mint jelezte, reményei szerint ezt a következő hónapokban pótolni tudja. Ha eredményei beigazolódnak, akkor az Alerce Milenario 600 évvel öregebb a Kaliforniában található, Matuzsálem néven ismert, 4853 éves simatűjű szálkásfenyőnél, amelyet jelenleg a legidősebb fának tartanak. A Dédnagyapa az Alerce Costero nemzeti park hűvös, párás környezetében él, hasadékai moháknak, zuzmóknak és más növényeknek nyújtanak menedéket. Barichivich szerint a fát veszélyezteti, hogy a park látogatói körbesétálhatják a törzsét, és a globális felmelegedés okozta szárazság is.

Kép: Wikipedia

Kapcsolódó tartalom:Ensz Fitzroya cupressoides környezetvédelem világ legöregebb fája

Zöldinfó

Környezetvédelmi Oscar-díjat osztottak ki

Létrehozva:

50 perc telt el a létrehozás óta

2025-10-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

John H. Knox és David R. Boyd kapta a 2025-ös Elisabeth Haub Környezetvédelmi Jogi és Diplomáciai Díjat az egészséges környezethez való emberi joggal foglalkozó ENSZ-különmegbízottként végzett úttörő munkájukért – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták: a környezetjog és környezetvédelmi diplomácia területén végzett munka legrangosabb elismeréseként számon tartott díjat odaítélő zsűri tagja volt Kőrösi Csaba, az alapítvány stratégiai igazgatója, aki maga is díjazott volt 2015-ben. A közlemény szerint Knox és Boyd professzorok mélyreható változást értek el a nemzetközi környezetvédelmi jog területén azáltal, hogy megalapozták a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való emberi jog elismerését. Eredményeiket megszilárdította a Nemzetközi Bíróság (ICJ) közelmúltbeli mérföldkőnek számító ítélete, amely megerősítette az egészséges környezethez való jogot a nemzetközi jog kötelező erejű normájaként.

Az egészséges környezethez való jog évtizedekig hiányzott az alapvető emberi jogi dokumentumokból, beleértve az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát is – írták. A környezetvédelmi Oscar-díjként is ismert Elisabeth Haub-díj a környezetjog és környezetvédelmi diplomácia területén végzett munka legrangosabb elismerése a világon, magyar idő szerint péntek hajnalban adták át New Yorkban az idei kitüntetést – áll a közleményben. A tekintélyes múltra visszatekintő, 1979-ben alapított elismerést a Pace Egyetem Elisabeth Haub Jogi Kara hirdeti meg névadója, Elisabeth Haub (1899-1977) tiszteletére, aki neves filantróp és a természet védelmét biztosító szigorú jogszabályok megalkotásának támogatója volt.

A díjjal, amelyről évente egy nemzetközileg elismert zsűri dönt, a világ környezetvédelméért dolgozó jogászok, diplomaták, nemzetközi köztisztviselők és más szószólók innovációját, hozzáértését és teljesítményét ismerik el. Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója 2015-ben kapta meg Macharia Kamau (Kenya) nagykövettel közösen az Elisabeth Haub-díjat az ENSZ fenntartható fejlődési céljait kidolgozó nyitott munkacsoport társelnökeként. Kőrösi Csabát 2023-ben hívták meg a díj bírálói közé.

Tovább olvasom