Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

5500 éves lehet a világ legöregebb fája

Létrehozva:

|

Egy chilei tudós szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagyapának becézett, négy méter vastag törzsű patagónciprus.

A spanyolul Alerce Milenariónak is nevezett tűlevelű fáról készített tanulmányában Jonathan Barichivich, a párizsi Éghajlat- és Környezettudományi Laboratórium chilei tudósa arra a megállapításra jutott, hogy a fa akár 5484 éves is lehet, vagyis legalább 600 évvel idősebb, mint a korábbi csúcstartó. A The Guardian cikke szerint Maisa Rojas Chile környezetvédelmi minisztere, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének tagja “csodálatos tudományos felfedezésnek” nevezte a hírt. A patagónciprus (Fitzroya cupressoides) Chilében és Argentínában őshonos tűlevelű fa, amely az óriás mamutfenyőkkel és a mamutfenyőkkel egy családba tartozik. Barichivich 2020-ban vett mintát vett a Dédnagyapából, de az általa használt fúróval nem tudott a magjához férni. Ezután számítógépes modellek segítségével a környezeti tényezők és a véletlenszerű eltérések figyelembevételével határozta meg a fa korát.

Mivel még teljesen nem tudta megszámolni a fa évgyűrűit, Barichivich tudományos folyóiratban még nem publikálta a fa koráról szóló becslését, de mint jelezte, reményei szerint ezt a következő hónapokban pótolni tudja. Ha eredményei beigazolódnak, akkor az Alerce Milenario 600 évvel öregebb a Kaliforniában található, Matuzsálem néven ismert, 4853 éves simatűjű szálkásfenyőnél, amelyet jelenleg a legidősebb fának tartanak. A Dédnagyapa az Alerce Costero nemzeti park hűvös, párás környezetében él, hasadékai moháknak, zuzmóknak és más növényeknek nyújtanak menedéket. Barichivich szerint a fát veszélyezteti, hogy a park látogatói körbesétálhatják a törzsét, és a globális felmelegedés okozta szárazság is.

 

 

Advertisement

Kép: Wikipedia

Zöldinfó

Amit mindenképpen érdemes tudni a medvehagyma gyűjtéséről

Ilyenkor tavasszal a medvehagyma nagyon kedvelt alapanyaga számos sós finomságnak, kenyérnek, pogácsának, azonban érdemes néhány szabályt betartani azoknak, akik a szabadban, saját maguk indulnak e különleges csemege felkeresésére az erdőben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Bottlik Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kertészmérnöke néhány, de annál fontosabb alapszabályt oszt meg a medvehagyma gyűjtésével, tárolásával és felhasználásával kapcsolatban.

Magyarországon a legnagyobb medvehagyma-lelőhely a Mecsek és a Zselic, de tömegesen előfordul a Bakonyban és a Gerecsében is. Jellegzetes élőhelye a Dunántúli üde erdőkhöz kötődik, ahol kora tavasszal látható, nyárra viszont teljesen visszahúzódik. A medvehagyma (Allium ursinum) levelei hosszúkásak, lándzsa alakúak, 3-4 cm szélesek. Fontos információ, hogy gyűjtéskor figyeljünk arra, hogy egy növényről csak egy levelet szakítsunk le, ellenkező esetben ugyanis nem tud virágozni és magot hozni a későbbiekben. Nagyon fontos, hogy a gyöngyvirág leveleit mindenképpen kerüljük el a gyűjtés során, hiszen a gyöngyvirág erősen mérgező, sőt, már kis dózisban is halálos, ugyanakkor levelei nagyon hasonlóak a medvehagyma leveleihez.

Bottlik Gábor, a MATE Soroksári Botanikus Kert kertészmérnöke szerint a medvehagyma mérgező gyöngyvirággal gyakran egy élőhelyen fordul elő ezért mindenképpen fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a két növényt. A medvehagyma levele puhább, a gyöngyvirágé kicsit érdesebb érzetű, papírszerű tapintású. A medvehagyma levélfonákja matt, míg a gyöngyvirágé fényes. Hatósági előírás, hogy egy személy egy nap maximum 2 kg medvehagymalevelet gyűjthet. A medvehagymának jellegzetes, fokhagymára emlékeztető illata van. A MATE szakértője azt javasolja, a levelek szedésénél minden egyes levelet szagoljunk meg, ha fokhagyma illatú, akkor biztosan medvehagymával van dolgunk. Amennyiben nincs fokhagyma illata, akkor dobjuk el. A medvehagyma levelei egy hétig állnak el a hűtőben, ezért sem érdemes nagyobb mennyiséget begyűjteni belőle. A szakértő szerint a hatóanyagok nagyon jó arányban maradnak meg fagyasztott állapotban is. Fontos szakértői tanács, hogy a medvehagyma leveleit a növény virágzásakor már ne szedjük le, hiszen ekkor már jobb, ha teremni hagyjuk, továbbá ekkor már nem olyan intenzív az íze sem. Továbbá, a medvehagyma virágzásakor a levelek között már gyöngyvirág leveleket is találhatunk, ezért sem ajánlatos a levelek begyűjtése ebben az időszakban.

Medvehagymát védett területen tilos gyűjteni, magán területen pedig csak a gazda engedélyével megengedett.

A kertészmérnök arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a gyöngyvirágot csak a virágai miatt szednénk le és vinnénk haza a finom illata miatt, akkor erre vagy egy kicsi vázát, vagy pedig egy üres tejfölös dobozt használjunk. Semmiképpen se tegyük ivópohárba, ugyanis a toxikus hatása még így is veszélyes, ha esetleg utána ugyanabból a pohárból innánk.

Advertisement

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Tovább olvasom

Ezeket olvassák