Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

66 fa verseng az idei Év Fája címért

Létrehozva:

|

Idén ötödik alkalommal rendezték meg az Év Fája versenyt az Ökotárs Alapítvány szervezésében, és 2014-ben összesen 66 fát neveztek a megmérettetésre. A verseny ötlete eredetileg Csehországból származik, ahol már tíz éves múltra tekint vissza. A verseny körülbelül öt éve vált nemzetközivé, így az Ökotárs Alapítvány is ekkor vette át Az év fája verseny megrendezését. 2014-re már 12 országgal bővült a nemzetközi mezőny.

A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet az ember és a természet közti kapcsolatra. Ezt mélyíti el a nevezés is, hiszen a fákról készített fotókon kívül a fákról szóló történetekkel lehet nevezni. Ezek lehetnek történelmen alapuló elbeszélések, de a fantázia szülöttei is szívesen látott pályaművek, a lényeg az a kreativitás, amin keresztül megismerhetjük az adott fát, és a fával kapcsolatban lévő közösséget. Ha egy fa megnyeri a versenyt, azon kívül, hogy besöpri a dicsőséget a fát nevező közösség, az adott fa állapotfelmérésben és egészségvédő kezelésben is részesül. Ezt a vizsgálatot a Magyar Faápolók Egyesülete végzi. Ezen kívül az első helyezett fa részt vesz a nemzetközi versenyen, ahol az eddigi eredmények alapján igen jól szerepeltek a magyar fák. Tavaly a második helyet, az azt megelőző két évben pedig a dobogó legfelső fokát nyerték el. A magyar versenyen a közönségszavazáson az eddig összesen több, mint 10 ezer szavazat érkezett a fákra. Egy külön díj is kiosztásra kerül a döntőbe jutott fák között, melyet az Országos Erdészeti Egyesület ítél oda.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Jelentősen nő a rijekai finomító feldolgozási kapacitása

Átadták a korszerűsített rijekai olajfinomítót

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A mintegy 700 millió eurós beruházás az INA olajipari vállalat történetének legnagyobb egyedi fejlesztése, és a modern Horvátország egyik legjelentősebb ipari beruházása – írja az alternativenergia.hu. Az ünnepélyes megnyitón elhangzott: a modernizáció központi eleme a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló késleltetett kokszolóegység, amely lehetővé teszi a finomító technológiai megújítását és a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növelését. A fejlesztés eredményeként a finomító feldolgozási kapacitása évi 3 millió tonnáról 4 millió tonnára nő, miközben a dízelüzemanyag-termelés évente mintegy 400 ezer tonnával, akár 30 százalékkal bővülhet.

A megnyitón Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter hangsúlyozta: a beruházás jelentős lépés Horvátország és a térség energiabiztonságának erősítésében. Mint mondta, a stabil és megbízható energetikai infrastruktúra különösen fontos a geopolitikai bizonytalanság idején, és hozzájárul a régió üzemanyag-ellátásának biztonságához. Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke stratégiai mérföldkőnek nevezte a projektet. Kiemelte: a korszerűsítés lehetővé teszi, hogy a vállalat hatékonyabban használja fel a feldolgozott kőolajat, miközben erősíti az INA regionális beszállítói szerepét és hozzájárul a gazdasági növekedéshez a rijekai térségben. Hozzátette: a vállalat több megújulóenergia-projektet is indított, és az év végére a finomító területén épülhet meg Horvátország első kereskedelmi zöldhidrogén-termelő üzeme.

Molnár József, a Mol Group vezérigazgatója arról beszélt: a beruházás új fejezetet nyit az INA finomítási tevékenységében. Hangsúlyozta: a következő időszak célja a magas termelékenység biztosítása és az, hogy a rijekai létesítmény Európa egyik leghatékonyabb finomítójává váljon. Az eseményen támogatási megállapodást is aláírtak egy zöldhidrogén-termelő és -elosztó üzem létrehozásáról. A több mint 60 millió eurós beruházás részeként egy 10 megawattos elektrolizáló és egy 11 megawattos naperőmű épül. A projektet a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében legfeljebb 15 millió euróval támogatják.

Advertisement

A rijekai finomító a horvát piac mellett több közép- és délkelet-európai ország üzemanyag-ellátásában is szerepet játszik. A projekt méretét jelzi, hogy az új egységek építéséhez több mint 10 ezer tonna acélt és mintegy 60 ezer köbméter betont használtak fel. Az új egység évente 750 ezer tonna vákuum-maradék feldolgozására képes, és lehetővé teszi a petrolkoksz előállítását is. A beruházás részeként új kikötői infrastruktúra, 20 ezer tonna kapacitású kokszsiló, valamint óránként 450 tonna kapacitású zárt kokszszállító rendszer épült ki a finomító és a kikötő között. A kivitelezésben több mint 10 500 munkavállaló és mintegy 80 alvállalkozó vett részt, a teljes munkamennyiség meghaladta a 8,9 millió munkaórát. A fejlesztés részeként új energetikai infrastruktúra is épült, köztük egy 110/35 kV-os villamosenergia-alállomás és mintegy 5 kilométer hosszú nagyfeszültségű vezeték, amelyek a finomító működésének megbízhatóságát és energiahatékonyságát javítják.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák