Zöldinfó
66 fa verseng az idei Év Fája címért
Idén ötödik alkalommal rendezték meg az Év Fája versenyt az Ökotárs Alapítvány szervezésében, és 2014-ben összesen 66 fát neveztek a megmérettetésre. A verseny ötlete eredetileg Csehországból származik, ahol már tíz éves múltra tekint vissza. A verseny körülbelül öt éve vált nemzetközivé, így az Ökotárs Alapítvány is ekkor vette át Az év fája verseny megrendezését. 2014-re már 12 országgal bővült a nemzetközi mezőny.
A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet az ember és a természet közti kapcsolatra. Ezt mélyíti el a nevezés is, hiszen a fákról készített fotókon kívül a fákról szóló történetekkel lehet nevezni. Ezek lehetnek történelmen alapuló elbeszélések, de a fantázia szülöttei is szívesen látott pályaművek, a lényeg az a kreativitás, amin keresztül megismerhetjük az adott fát, és a fával kapcsolatban lévő közösséget. Ha egy fa megnyeri a versenyt, azon kívül, hogy besöpri a dicsőséget a fát nevező közösség, az adott fa állapotfelmérésben és egészségvédő kezelésben is részesül. Ezt a vizsgálatot a Magyar Faápolók Egyesülete végzi. Ezen kívül az első helyezett fa részt vesz a nemzetközi versenyen, ahol az eddigi eredmények alapján igen jól szerepeltek a magyar fák. Tavaly a második helyet, az azt megelőző két évben pedig a dobogó legfelső fokát nyerték el. A magyar versenyen a közönségszavazáson az eddig összesen több, mint 10 ezer szavazat érkezett a fákra. Egy külön díj is kiosztásra kerül a döntőbe jutott fák között, melyet az Országos Erdészeti Egyesület ítél oda.
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés