Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

77 év börtön orvvadászatért

Létrehozva:

|

Összesen 77 év börtönre ítéltek ma a Dél-Afrikai Köztársaságban egy vadorzót, aki 2011-ben két bűntársával lelőtt három orrszarvút a Kruger nemzeti parkban. A park szóvivője reméli, hogy a szokatlanul kemény büntetés elrettentő hatással lesz az orvvadászokra, akik tavaly minden korábbinál több, összesen 1004 rinocéroszt pusztítottak el.

A szóvivő szerint az ítélet azt jelzi: a dél-afrikai bíróságok kezdik végre felismerni, hogy a vadorzás milyen káros nemcsak az ország élővilágára, hanem a turizmustól nagyban függő gazdaságra is. A dél-afrikai állampolgárságú Mandla Chauke és két társa annak idején tűzpárbajba keveredett a járőröző vadőrökkel, a lövöldözésben az egyik bandita meghalt, a harmadik vadorzónak sikerült megszöknie.
A hónap elején Dél-Afrikában két mozambikit ítéltek 16 év szabadságvesztésre, mert – ugyancsak a Kruger nemzeti parkban – megöltek egy orrszarvút, a tülkét pedig magukkal vitték. 2012-ben egy thaiföldit 40 év börtönnel sújtottak orrszarvútülkökkel való üzletelésért. A Kruger nemzeti park idén eddig 370 védett orrszarvút veszített el a vadorzók miatt, az állatok leölésével összefüggésben 62 embert vettek őrizetbe.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák