Zöld Energia

Napelemeket telepítenének a sínekre, hogy ezzel termeljenek energiát

A napelemes technológia az elmúlt években elképesztő átalakuláson esett át.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-01-25

Szerző:

Vanessza

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A fejlődést nemcsak a globális felmelegedés elleni harc hajtja, hanem az a tény is, hogy a napenergia a fosszilis energiához képest egyre olcsóbbá válik, így gazdasági szempontból is minden a napelemek irányába mutat. A fejlesztés a hatékonyság fokozása és az élethossz növelése mellett az alkalmazhatóságot is érinti: a fotovoltaikus megoldások egyre több területen jelennek meg, a napelemeket akár ablakokban, az úttestben vagy járműveken is el tudják helyezni. A Sun-Ways svájci startupnak a közelmúltban egy újabb felületen sikerült bevetnie a fotovoltaikus technológiát – számol be a PV Magazine. A megoldás lényege, hogy a modulokat szőnyegszerűen görgetik ki a vasúti sínek között. A technológia egyik előnye, hogy a panelek bármikor eltávolíthatóak, ha például javítást igényel az érintett pályaszakasz.

A Sun-Ways 2023 májusában élesben is kipróbálná a terméket, a modulok a neuchâteli közlekedési vállalat egyik sínszakaszán fognak helyet kapni. A különleges napelemeket a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Intézet és a svájci Innosuisse innovációs ügynökség kutatóival közösen alkották meg. A rendszer gyárban előre összeállítható, majd egy speciális vonat révén telepíthető. A folyamatot úgy érdemes elképzelni, mint ahogy egy felgöngyölített szőnyeget görgetnek ki.

Amennyiben a kísérleti megoldás valóban működik, óriási segítséget jelenthet Svájcban. Az ország vasúthálózata összesen mintegy 7000 kilométer hosszú, a technológiával így elviekben 1 terawattóra áramot lehetne előállítani – ez természetes felső, igen optimista becslés. Siker esetén a Sun-Ways idővel Svájcon kívül is értékesítené termékét. Európát nagyjából 260 000, a világot pedig megközelítőleg 1,16 millió kilométernyi vasúthálózat szeli át. A startup állítólag már felvette a kapcsolatot Európában és az Egyesült Államokban működő befektetőkkel, hogy a technológiát ipari mértékben is alkalmazni lehessen.

Zöld Energia

Úszó napelemek csökkentik a tavak párolgását és hőveszteségét

Ma már nem ritka, hogy a napelemeket tavakra telepítsék, ennek hatásait mérték fel kutatók.

Létrehozva:

19 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézetének szakemberei azt vizsgálták, hogy miként hatnak az úszó napelemek a víz hőmérsékletére és párolgására – számol be az alternativenergia.hu. Az eredmények alapján ezen, a vízfelszínre telepített rendszerek alatt nyáron az alacsonyabb napsugárzás miatt kisebb a párolgás, télen pedig mérséklik a víz hőveszteségét. A globális felmelegedés közepette ez pozitívan befolyásolhatja a tavakat. A legerőteljesebb hatások a legnagyobb napelemek esetében voltak megfigyelhetőek, ezek Hollandiában, Sekdoornban voltak telepítve. Ezen a helyszínen a modulok kelet-nyugati irányban vannak elrendezve egy fém vázon, amelyet pontonok tartanak a felszínen. A szakemberek három tóban, Hollandiában, a svájci Toules-ban és a németországi Leimersheimben mérték fel, hogy a rendszerek miként hatnak a hőmérsékletre és egyéb tényezőkre, így az oxigéntartalomra és tápanyag-összetételre. Az adatokat két éven át gyűjtötték, az eredmények alapján a napelemek jelentéktelen hatást gyakoroltak a vízminőségre. A helyzet alaposabb megértése érdekében a kutatók további vizsgálatokat sürgetnek.

Két rendszer alépítményein kagylókolóniák telepedtek meg, és az egyik esetben kiderült, hogy az állatok légzése csökkenti a víz oxigénkoncentrációját, de az is bebizonyosodott, hogy szűrik a vizet és megkötik a foszfort. Ez azt igazolja, hogy az úszó napelemek igen összetett módon hatnak a vizekre.

A madárállomány megfigyelései alapján a tavakban és azok környékén 25 faj volt jelen, ezek közül 11 a napelemeken is jelen volt. A kutatók olyan, a régióban ritkaságnak számító állatokat is láttak, mint a székicsér és a szalonka. Úgy tűnik, a tó, illetve az arra telepített rendszer pihenőhelyként, a zsákmányszerzés kiindulópontjaként és fészkelőhelyként szolgált.

A három vizsgált mesterséges tó eltérő éghajlati környezetben fekszik, vízfelületüket pedig eltérő arányban takarja fotovoltaikus rendszer. Sőt, az egyes víztömegek funkciójukban is nagyban különböztek egymástól: az egyik egy erőmű víztározójaként funkcionál, a másik kettőt pedig homok-, illetve kavicsbányászásra használják. Két úszó napelem 2019 óta működik, a leimersheimi rendszer pedig 2021-ben lépett működésbe.

Tovább olvasom