Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint félmilliárd forintot fordíthat épületfejlesztésre a bajai Eötvös József Főiskola

Több mint 500 millió forintot fordíthat épületfejlesztésre a bajai Eötvös József Főiskola, így egyebek mellett átalakítják és korszerűsítik Szabadka utcai épületét – közölte az intézmény az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Nagy-Czirok Anita projektmenedzser elmondta: a főiskola kampuszán belül található B épületet évtizedek óta nem újították fel, üzemeltetési költsége magas. Az intézmény 502,11 millió forint magyar és uniós támogatást nyert el a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz pályázatán. A több mint 1600 négyzetméter alapterületű létesítmény felújítása magában foglalja a külső homlokzat szigetelését és a nyílászárók cseréjét. Az épület hőellátása elavult technológián alapul, ezért a munkálatok ideje alatt új gépészeti rendszert építenek ki, és korszerűsítik a fűtési rendszert is. Ezen túl akadálymentesítés történik, valamint naperőművet telepítenek. A környezeti fenntarthatóság jegyében a kampusz zöldfelületekkel is gyarapodik.

A projekt segítségével az épületrészt átépítik, a földszinten új hallgatói terek jönnek létre, amelyek korszerű helyszínt biztosítanak majd a hallgatók gyakorlati oktatásának, az új pedagógiai kreatív kutatóműhelynek – ismertette a projektmenedzser. Az átalakítási munkák várhatóan 2023 nyarán kezdődnek meg, és  legkésőbb 2026 tavaszán fejeződnek be. A projekt befejeztével minden lehetőség adottá válik az épület további kihasználására, egyebek mellett kollégiumi helyek kialakítására is – tette hozzá Nagy-Czirok Anita.

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák