

Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.

Zöldinfó
Másfél millió facsemetét ültettek el a Gemencen
23 tonna kocsányos, kocsánytalan, illetve csertölgy makkot vetett el a Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A zrt. 313 hektáron végezte el a megújuló erdők ültetését. A társaság fenntartható, úgynevezett tartamos erdőgazdálkodás alapján végzi erdősítési feladatait, fő célja a klímaváltozásnak ellenállóbb, őshonos, elegyes erdők létrehozása – írták közleményükben.
Hozzátették: a cég vagyonkezelésében lévő területeken az átlagos évekhez mérten háromszoros, mintegy 150 hektáros többletmunkát jelentett a kárt szenvedett erdősítések ismétlése, pótlása. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a Dunán tavaly levonult árhullámok a fiatal erdőkben jelentős kárt okoztak azzal, hogy a csemeték több napig, akár hetekig víz alatt álltak, másrészt a homoki- és dombvidéki erdőterületeken a rendkívüli szárazság, a rekordokat döntő hőhullámok miatt jelentős aszálykár jelentkezett.
Azt írták, hogy a zrt. az elmúlt három évtizedben a természetvédelmi okokból az engedélyezett famennyiség 75-80 százalékát termelte ki, és több fát ültetnek, mint amennyit kitermelnek, így – ahogyan ez országosan jellemző – nő az erdősültség a Gemencen. Kitértek arra, hogy az erdészeti társaság kezelésében lévő területen az alföldi, homoki termőhelyen álló tölgyesek, kőrisesek a jelenlegi környezeti viszonyok mellett természetes felújulásra nem képesek, hanem erdészeti munkával, erdőkezelés eredményeként jöttek létre, újultak meg.
A hegyvidéki erdőkben az erdészek által többfelé alkalmazott, folyamatos erdőborítást eredményező kísérletek elsősorban a termőhelyi tényezők – kevesebb csapadék, a talajvíz csökkenése, a fafajok megújulási tulajdonságai, az inváziós növények tömeges jelenléte – miatt eddig kevés sikerrel jártak, de a szakemberek keresik a megoldásokat. Kiemelték, hogy az erdészet külön figyelmet fordított az őshonos és helyi termesztésű kocsányos tölgy, fekete nyár és fehér fűz szaporítóanyagának visszaültetésére.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ingyen pénz a távhős lakásokban élőknek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Állatokról szóló választható tantárgy bevezetését tervezik Romániában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Új nukleáris technológiát támogató központot alapított a BME