Zöldinfó

Fém és bontási törmelék: újrafeldolgozás a fenntarthatóság jegyében

Az építőiparban gazdasági és környezetvédelmi szempontból a lehető legrosszabb kombináció az ha valamilyen természeti környezetet jelölnek ki, sorolnak át építési területté és az építkezéshez használt anyagok legnagobb része új forrásból származik és frissen előállított nyersanyagból készül.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2024-01-19

Szerző:

Hell

Természetesen létezhet ennek épp az ellenkezője is. Beépített, használaton kívüli területet hasznosítunk újra úgy, hogy a meglévő építményeket elbontjuk és a bontott anyagokat újrahasznosítjuk. Egyre több helyen olvashatunk olyan eljárásokról, technológiákról és gépekről, amelyek ezt lehetővé teszik. Vizsgáljuk meg miről is lehet szó.

Rozsdaövezetek

Vannak települések, leginkább nagyvárosok, melyekben egyes városrészek megújulását tűzték ki célul a döntéshozók. Ezek a területek jellemzően korábbi időszakokban üzemi, ipari területek voltak. Jellemzően gyárépületek és raktárak, melyek az elmúlt 50-60 év alatt elavultak, bezártak, eladásra kerültek. Körülöttük a város azonban fejlődik. Lakóegységek, irodaházak épülnek. Kézenfekvő tehát sok ilyen régi ipari terület lakóövezetté minősítése az önkormányzatok részéről. Ezeket nevezték el rozsdaövezeteknek.

Ingatlanfejlesztő cégek kedvelt projektjei indulnak meg ilyen területeken. Állami támogatások mellett gazdaságosabb a fejlesztés. Magasabb profitot képesek realizálni.

Bontásból származó előnyök

Ipari épületek bontása nagy mennyiségű és komoly értéket képviselő fémhulladék kinyerésével jár. Sok esetben az üzemépületek eredeti berendezései is a létesítményben találhatók. Ezek az épület jellege szerint lehetnek sínpályák, daruszerkezetek, transzformátorházak, villamos berendezések, ipari kábelek, gyártó gépsorok. Bontásuk komplikált és idő-, valamint munkaerő igényes de rendszerint vagy mennyiségben tartalmaznak öntöttvasat, acélt, rezet, alumíniumot. A nagy tömeg miatt igen értékesek és megérik a fáradtságot ami az elszállításukkal jár.

A hátrahagyott berendezések mellett sokszor maga az épület is szinte kizárólag fémből áll. Acél szerkezet, alumínium, vagy vas héjborítás. Ez gyakorlatilag színtiszta jövedelmet jelent a fémfeldolgozó cégek számára.

Felszerelések

Vágó és darabológépek segítségével teljes üzemcsarnokokat lehet szétszedni és szállítható méretű fémdarabokra vágni. Rakodó gépek karjaira applikált hidraulikus aligátorollók, rönkfogók és polipkanalak elengedhetetlen segítői egy ilyen bontási folyamatnak.

Vannak természetesen olyan esetek is amikor a bontás nem csak fémek darabolásával jár. Bonyolultabb eljárás amikor vasbeton szerkezeteket kell hidraulikus bontókalapács segítségével darabokra zúzni. Ezen törmelékek csak darálógépek segítségével szelektálhatók. Komplikáltabb a nagy mennyiségű ipari kábel, és az épületvillamossági vezetékezés kinyerése. Legyen az kézi vagy gép bontás az újrahasznosítás folyamata a kábelek feldolgozásával megy tovább. Darabolás, kábelnyúzás vagy a klasszikus darálás fázisaival.

Kevés olyan eleme van egy ipari épületnek, mely nem alkalmas újrahasznosításra. Ezért aztán az ingatlanfejlesztő cégek kedvelt építési területei, mert alacsony áron tudnak hozzájutni és a feldolgozócégek is jelentős haszonnal tudják elvégezni a bontást, köszönhetően az értékes újrahasznosítható anyagoknak. Környezetvédelmi szempontból csak javulást eredményez egy ilyen fejlesztés hiszen a terület is megújul és az anyagok is újra felhasználásra kerülnek.

Kapcsolódó tartalom:épületek fém újrahasznosít újrahasznosítás

Zöldinfó

A bolygónkon minden mindennel összefügg, erről szólnak a Planet Lens fesztivál alkotásai

A bolygónkon minden mindennel összefügg és csak az együttélés teremthet harmóniát – erről szólnak a fesztivál alkotásai – hangsúlyozta Áder János.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2025-05-19

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Áder János volt köztársasági elnök elmondta, hogy az alkotók számára a természet, a környezet és a fenntarthatóság nemcsak egy téma a sok közül, hanem egy tudatosan vállalt küldetés, hitvallás az élet mellett. Mint mondta, a fesztiválra 45 országból érkeztek pályázatok,176 film és 1331 fotó közül választhatta ki a zsűri a versenyműveket.

A május 15. és 18. között zajló rendezvény eseményei ingyenesen látogathatók a város több intézményében és külső helyszínein. A programok a planetlens.hu oldalon is megtalálhatóak. Áder János emlékeztetett, hogy a világ talán legismertebb természetfilmese, David Attenborough egy héttel ezelőtt ünnepelte a kilencvenkilencedik születésnapját. Hozzátette: a jeles nap alkalmából egy angol napilap felkérésére éppen kilencvenkilencen, köztük írók, színészek, zenészek, politikusok, környezetvédelmi szakemberek, tudósok és tévés munkatársak mondták el a legendás alkotóval kapcsolatos élményeiket. A kuratóriumi elnök felidézte, Attenborough első sorozatai alatt az utcák kiürültek, valamint arról is beszélt, hogy a természetfilmes a mai napig tud áhítatot tud teremteni.

Áder János az egyik Attenborough-t köszöntő szavait idézve elmondta, hogy a természetfilmes újra és újra ugyanazzal a felszólítással kezdte a mondandóját: Look, azaz Nézzék! Bármilyen sokszor mondta, a felhívás szinte mágikus erővel hatott, David Attenborough azt mutatta, ami ott volt – fogalmazott Áder János. Hozzátette, hogy alkotót ünneplők szerint Attenborough mindig az igazat mondta, egy olyan korban, amikor nehéz megbízni bárkiben. Olyan korban élünk, amikor még a saját szemünknek hinni sem könnyű, hiszen a digitális felületek ontják a hamisított látványt, és lassanként leszoktatnak az elmélyült figyelemről – fogalmazott a volt köztársasági elnök.

A Planet Lens fesztivál most minden segítséget megad, hogy attenborough-i módon nézzünk és lássunk – fűzte hozzá. Szavai szerint Budapesttől Mongóliáig, az Ibériai-félszigettől Etiópiáig, Kanadától Szovátáig merülhetünk el az elénk táruló látványban. Ami lehet felemelő vagy megdöbbentő – hangsúlyozta.

Áder János kiemelte: a kor, amelyben élünk, az első olyan kihalási hullámot hozta el, amelyért egyértelműen az emberi tevékenység a felelős. A kihalás gyorsasága pedig minden képzeletet felülmúl – hangsúlyozta, hozzátéve: a kérdés az, hogy akarjuk-e a ma ismert és számunkra otthonos állat- és növényvilágot holnap a már kihalt kavicsfogú álteknős mellé tenni.

Az emberi kultúra csak akkor maradhat fenn, ha a biológiai sokféleség megmentésével önmagunkat mentjük meg – fogalmazott Áder János beszédében. Porga Gyula, Veszprém polgármestere (FIDESZ-KDNP) arról beszélt, hogy a 2023-as Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat három szakaszból állt, a felkészülésből, a programévből és a most “az örökség” szakaszaiból. Mint mondta, az EKF révén olyan feltételek jöttek létre Veszprémben, amelyek lehetőséget biztosítanak például a Planet Lens és más hasonló rendezvények lebonyolítására.

Tovább olvasom