Egyéb
A lándzsás útifű nemcsak köhögés ellen jó, kiváló modellnövény is
A növényi populációk működésének pontosabb megértéséhez vitt közelebb a sokunk által csak gyógy- vagy gyomnövényként ismert lándzsás útifű. A MATE munkatársának részvételével zajlott nemzetközi kutatásról a napokban jelent meg publikáció az ökológiai szakterületen rendkívül nívós Functional Ecology szakfolyóiratban.
Gyakran előfordul, hogy egy adott növényfaj egymástól távol élő populációi között jelentős eltérések fedezhetők fel, többek között a növény magassága vagy a levél alakja és mérete között. Mindez azzal magyarázható, hogy a különféle környezeti tényezők – pl. a domborzat, talaj, hőmérséklet, fény, csapadék – különbözőképpen hatnak egy adott növényfajra a természetes elterjedési területének különböző pontjain, és megint másként azokon a területeken, ahova emberi behurcolás által került.
Arról azonban ez idáig csak jóval kevesebbet lehetett tudni, hogy mi történik mindeközben a növények gyökérzetével, hogyan változik azok hossza, átmérője. Az ismeretek bővítése érdekében a PlantPopNet nemzetközi populációökológiai hálózat végzett nagyléptékű vizsgálatokat, melynek egyik fontos forráspopulációja a MATE Georgikon Campus területén található lándzsás útifű állomány volt.
„Az üvegházi kísérlethez európai, észak-amerikai és ausztrál, tehát őshonos és nem őshonos populációkból származó lándzsás útifű magokat használtunk fel, és elsősorban arra kerestük a választ, hogy a gyökérjellemzők milyen mértékben változnak a populációk között, a felszín feletti (levél)tulajdonságokhoz viszonyítva” – mutat rá Dr. Bódis Judit, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense, a Functional Ecology szaklapban megjelent tanulmány magyar társszerzője.
Az eredmények alapján a gyökértulajdonságok ugyanolyan mértékű eltérést mutattak a populációk között, mint a levéltulajdonságok, sőt néha még nagyobbat is. Ugyanakkor ez a változatosság csak kismértékben volt magyarázható a magok eredeti származási helyével, a származási terület környezeti feltételeivel.
„Ugyan a magok nagyon eltérő környezetből származtak, a kísérleti növények egységesen reagáltak a kezelésekre: alacsonyabb vízellátottság esetén a gyökerek rövidebbek lettek, és viszonylag több biomasszát tartalmaztak, valamint a gyökér- és levéltömeg jelentősen nőtt a mikorrhiza gombákkal való beoltással. Érdekes módon a gombapartner kolonizációja nagyobb volt az alacsony vízellátottságú gyökerekben, ami arra utal, hogy az erőforrás-korlátozott környezetben nagyobb az együttműködés, és a növények kevesebb gyökeret hoznak létre” – magyarázta Dr. Bódis Judit.
A környezeti tényezők változásai tehát azonos válaszokat indukálhatnak egy adott faj esetében akkor is, ha a növények különböző forráspopulációkból származnak, és az adekvát válaszreakcióban jelentős támogatást kaphatnak a növények mikorrhiza gombapartnereiktől. Mint arra a kutatók rámutatnak, érdekes lenne a kísérleti körülmények után terepi viszonyok között is megerősíteni az eredményeket.
Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Egyéb
Milyen lehetőség vannak jelenleg az agrárfinanszírozásra Magyarországon?
A magyar agrárfinanszírozás az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, a kormány és a pénzügyi intézmények is lépéseket tettek az ágazat támogatása érdekében. Az agrárhitelprogramok és a kedvező kamatozású kölcsönök lehetőséget biztosítanak az agrárvállalkozásoknak az új beruházások megvalósítására, az eszközpark fejlesztésére és a termelékenység növelésére. Ezeket a megoldásokat foglalja össze dr. Szalóki Gergely ügyvéd, a Schönherr finanszírozási csoportjának vezetője.
Az agrárfinanszírozás terén még mindig számos kihívás áll a vállalkozások előtt, például a hiteligénylési folyamatok bonyolultsága és a biztosítékok előírásai. A vállalkozásoknak nem mindig van könnyű dolguk abban, hogy megtalálják a legmegfelelőbb finanszírozási lehetőségeket. Ebben a cikkben áttekintjük a magyar agrárfinanszírozás jelenlegi helyzetét, bemutatjuk a legfontosabb finanszírozási lehetőségeket és előnyeiket, valamint a vállalkozások számára fontos szempontokat.
Előfinanszírozás
Az előfinanszírozás kritikus fontosságú a magyarországi mezőgazdasági projektek számára, hiszen segít előteremteni a szükséges finanszírozást a beruházásokhoz és a termelési folyamatokhoz. Az előfinanszírozás megszerzése azonban hosszadalmas és összetett folyamat lehet, amely számos kihívással járhat.
Az előfinanszírozás forrásai között kiemelkedő szerepet játszik az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP), amely a magyar mezőgazdaság számára jelentős forrást biztosít. Emellett a kereskedelmi bankok és pénzintézetek is jelentős szerepet játszanak az előfinanszírozásban, azonban a kis- és középméretű gazdálkodóknak nehézségeik lehetnek a kereskedelmi banki finanszírozáshoz való hozzáférésben.
Az előfinanszírozás elnyeréséhez, egy átfogó üzleti terv kidolgozása létfontosságú a projektgazdák számára, mivel ez alapvető eszközként szolgál a projekt átjárhatóságának és potenciális sikerének bemutatására a potenciális finanszírozó intézmények számára. Az üzleti terv felvázolja a projekt hatókörét és célkitűzéseit, valamint a várható költségeket és bevételeket. A terv alapján dönthető el, hogy a projekt „ready-to-build” azaz kezdeti stádiumában finanszírozásra méltó-e.
Mezőgazdasági hitelek
A mezőgazdasági hitelek olyan pénzügyi eszközök, amelyeket a gazdálkodók, mezőgazdasági termelők használnak a termeléshez, az üzemeltetéshez, a bővítéshez vagy az ágazati kihívások megoldásához. Ezek a hitelek lehetnek hosszú és rövid távúak, kamatozóak vagy kamatmentesek, és különféle feltételekkel és követelményekkel járhatnak.
A mezőgazdasági hiteleknek többféle jellemzője lehet. Általában hosszú távúak, amelyeket általában 5 és 30 év közötti időtartamra bocsátanak ki. A hosszú futamidő lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy hosszú távú terveket készítsenek, és az általuk felvett hiteleket hosszú távon törlesszék. A mezőgazdasági hitelek általában jelentős összegről szólnak, amelyet a gazdálkodók felhasználhatnak a termeléshez, a gépekhez, az állatokhoz és az egyéb berendezésekhez. Az összeg nagysága azonban eltérő lehet, és az igénybe vevőnek az adott céljához igazodik.
Az agrárhitelek kamatozása és a kamatmentes időszak szintén eltérő lehet. Az általános gyakorlat az, hogy a hosszú távú mezőgazdasági hitelek általában alacsonyabb kamatozásúak, mivel a gazdálkodók rendszeresen fizetnek kamatot a hosszabb futamidő alatt. Ezen hitelfajtáknál is létezik kamatmentes időszak, amely lehetőséget biztosít a gazdálkodóknak arra, hogy a hitel felvételét követően egy bizonyos időszak alatt felfuttassa a befektetését.
Termények előzetes lekövetése, mint különleges hitelbiztosíték:
A termények előzetes lekötése biztosítékként azt jelenti, hogy a gazdálkodók a jövőbeni termés egy részét lekötik egy meghatározott áron. Ez azt jelenti, hogy a termés eladási ára előre megállapított, és a gazdálkodók előre tudják, hogy mekkora bevételre számíthatnak.
Ez egy hasznos megoldás a mezőgazdasági termelőknek, akik nem rendelkeznek más fizikai eszközökkel a hitelük biztosítására. Különösen előnyös akkor, amikor a hitelhez való hozzáférés korlátozott vagy nehézkes. A gazdálkodók ugyanakkor általában csak egy bizonyos mennyiségű termést ajánlhatnak fel biztosítékként, és ez korlátozza a felvehető hitel összegét is.
„Természetesen fontos megjegyezni, hogy a termények előzetes lekötése biztosítékként kockázatot is jelenthet a gazdálkodók számára” – emlékeztet Szalóki Gergely ügyvéd. A termelők nem tudhatják előre, hogy a termés mennyire lesz bőséges, és ha kevesebb termést tudnak termelni, akkor a lekötött ár lehet, hogy nem lesz versenyképes a piaci árakkal szemben. Emellett a piaci feltételek változása is kockázatot jelenthet, ha például a termény ára nő, akkor a gazdálkodók kevesebb bevételt kapnak a lekötött árképzés miatt.
Állami támogatások, mint hitelhelyettesítő/hitelkiegészítő eszközök
Magyarország az agrárszektor fenntarthatóságának előmozdítása, az ágazat fejlődésének és versenyképességének támogatása, valamint az élelmezésbiztonság garantálása érdekében jelentős állami támogatást biztosít. A költségvetés legnagyobb részét a direkt kifizetések teszik ki, amelyek jövedelemtámogatást nyújtanak a mezőgazdasági termelőknek, és segítenek nekik megbirkózni a piaci ingadozásokkal és a termelési kockázatokkal. Az újabb beruházástámogatási programok arra ösztönzik a gazdákat, hogy korszerűsítsék gazdaságaikat, növeljék termelékenységüket, és javítsák termékeik minőségét. A vidékfejlesztési programok célja pedig a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés előmozdítása az ágazatban.
dr. Szalóki Gergely
Magyarország hagyományosan mezőgazdasági országként számos hitelprogramot hajt végre a gazdák támogatására. A Vidékfejlesztési Program (VP) az egyik legjelentősebb, amely pénzügyi támogatást nyújt hitelek és támogatások formájában a magyar gazdáknak, és hangsúlyt fektet a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok támogatására. Célja a mezőgazdasági beruházások és működési fejlesztések elősegítése, ami végső soron a vidéki gazdaság növekedéséhez és munkahelyteremtéshez vezet. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) is fontos mezőgazdasági garancianyújtó Magyarországon, amelyet a kormány finanszíroz. Az AVHGA olyan gazdáknak nyújt megoldást, akik akadályokba ütköznek a kereskedelmi bankokon keresztül történő finanszírozás megszerzésében. Az AVHGA akár 80%-os állami hitelösszeg-garanciát ad, ezzel növelve a gazdák képességét.
Konklúzió helyett
Az agrárium jövője azon múlik, hogy a magyar agrárfinanszírozás hogyan lesz képes alkalmazkodni ezekhez a világ új körülményeihez és mennyire tud innovatív megoldásokat találni a fenntartható mezőgazdasági termelés érdekében. Az olyan új megoldások, mint például a kockázatalapú finanszírozás és a zöld hitelprogramok minták arra, miként lehet finanszírozási forrásokat szerezni a hosszú távú fejlődés érdekében.
„A magyar agrárium hosszú távú stabilitása és versenyképessége szempontjából tehát a fent nagyon tömören leírt finanszírozási fajták kulcsfontosságú szereplői a jövőnknek” – zárja a Schönherr szakértője.