Zöld Energia
Mitől alakulhat ki a napelemes tűz? Szakértő válaszol!
Egy új vizsgálat alapján a tetőszerkezetek meglepően ellenállóak lehetnek a napelemes rendszerek okozta tüzekkel szemben.
Szakértők egy csoportja azt vizsgálta, hogy miként terjed a tűz a tetőkre telepített napelemes rendszerekben – számol be a PV Magazine. Az eredmények alapján a panelek és a tetők közötti hézagtávolság, valamint a gyújtóforrás mérete kulcsfontosságú. „Munkánk az Underwriters Laboratories (UL) több mint tíz évvel ezelőtti kísérleteiből származó korábbi ismeretekre épül” – mondta a csapat tagja, Reidar Stølen. „A fő különbség az ő munkájukhoz képest az, hogy mi a gyújtóforrást a fotovoltaikus modulok alá helyeztük, hogy olyan tüzet hozzunk létre, amelyet a berendezés elektromos hibája okoz” – tette hozzá. Az adatok alapján ahhoz, hogy a rendszer alatti térben tűz keletkezzen és az továbbterjedjen, bizonyos mennyiségű energiára van szükség. „A szükséges energia mennyisége függ a geometriától, például az üreg távolságától, de az üregben lévő anyagoktól is” – mondta Stølen. A kutatók a hézagtávolságot variálták, de minden vizsgálatban ugyanazt a lejtést és anyagokat használták. A kísérletben acélból készült modulokat használtak, az üregben nem helyeztek el kábeleket vagy más anyagokat, a bitumenes tetőfedő membrán alatt pedig faforgácslap alapot helyeztek el. A tető dőlésszöge 30 fok volt.
A tűz időtartamát a tető egyes részein körülbelül 20 percre korlátozták, a kutatócsoport szerint a 22 mm-es forgácslapból készült tetőszerkezet elegendő tűzállósággal rendelkezett ahhoz, hogy megakadályozza a tűz átterjedését a padlásra. „Ez azt mutatja, hogy nem feltétlenül kell nagyon robusztus szerkezet ahhoz, hogy a tüzet az épületen kívül tartsuk” – emelte ki Stølen. „Ha azonban több tüzelőanyag van az építményben, akkor a tűz időtartamának és a tűzállóságnak hosszabbnak kell lennie” – világított rá.
A szakértők a tűz terjedésének egy másik mechanizmusát is megfigyelték az olvadt és égő bitumenen keresztül. Stølen szerint a lapos tetőkön végzett korábbi kutatásokhoz képest ugyanolyan típusú hatásokat láttak az üregtávolságnál, a fő különbség az, hogy a ferde tetőnél sokkal gyorsabban terjednek a lángok.
Kép: Journal of Physics, Common License CC BY 4.0
Zöld Energia
Nem minden felhő egyforma: új modell segíti a napenergia pontosabb előrejelzését
Egy kutatócsoport azt elemezte, hogy a különböző felhőtípusok miként hatnak a napsugárzás-előrejelzésekre.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a különböző felhőtípusok a napenergia-termelés előrejelzésének pontosságát – számol be a PV Magazine. A felhők köztudottan jelentős kihívást jelentenek ezen a területen, mivel eltérő makro- és mikrofizikai, valamint optikai tulajdonságaik hatással vannak az elnyelt, illetve a visszavert napfény mennyiségére. Ez a komplexitás komoly bizonytalanságot okoz az előrejelzésekben, különösen gyorsan változó felhőformációk esetén. A kutatás az amerikai Energiaügyi Minisztérium ARM (Atmospheric Radiation Measurement) programjának 2001-2014 között gyűjtött adataira épült. A szakemberek nyolc fő felhőtípus hatásait elemezték az előrejelzések vonatkozásában, a vizsgált fajták a Cumulus, a Stratus, az Altocumulus, az Altostratus, a Cirrostratus, a Cirrus, a Congestus és a Cumulonimbus voltak – a felhőket a szakemberek az élőlényekhez hasonlóan gyakran nemekbe és fajokba sorolják.
A tudósok fizikainformált, adatvezérelt modelleket alkalmaztak, amelyek figyelembe veszik a felhők és napsugárzás közötti kölcsönhatásokat. Ezeket az ARM South Great Plain Central Facility nevű, az USA középső részénél fekvő létesítményénél végzett mérések alapján tesztelték. A vizsgálat során a modellek pontosságában világos trend rajzolódott ki: a legjobb eredményeket a vékony, gyenge konvektív felhők (például Cirrus) esetén kapták, míg a legrosszabbakat az erős konvektív, bonyolult térszerkezetű felhőknél, ilyenek többek között a Cumulonimbus nembe sorolt formációk.
A tanulmány kimutatta, hogy a felhőtípusok explicit figyelembevétele 12–33%-os javulást eredményezhet az előrejelzések pontosságában, szemben azokkal a modellekkel, amelyek nem dolgoznak ilyen részletes adatokkal. A kutatók kiemelték: az ilyen fejlesztés kulcsfontosságú a napenergia rendszerbe történő hatékonyabb integrálása szempontjából, különösen a növekvő arányú megújuló energiaforrásokkal működő villamosenergia-hálózatok esetében.
A további finomítás érdekében a kutatócsoport a felhőinformációk közvetlen integrálását, a felhő-sugárzás kölcsönhatások pontosabb fizikai modellezését, valamint fejlettebb gépi tanulási módszerek alkalmazását javasolja.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaDöntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInkább a szomszéd, mint a napsütés számít, amikor napelemet telepítünk a tetőnkre
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaKitiltják az ultrafeldolgozott élelmiszereket és energiaitalokat az iskolákból
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA kozmetikumok vezetik a veszélyes, nem élelmiszeripari termékek listáját