Zöld Energia

Így készülhet fel egy napelemes rendszer a télre!

A megfelelő tervezéssel csökkenthető annak kockázata, hogy a tél megviselje a napelemparkok moduljait.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-02-21

Szerző:

Vanessza

Ameer Abuhamdeh, a Terrasmart mérnöke a PV Magazine felületén azt járja körül, hogy miként lehet megküzdeni a napelemparkokat érintő fagykárokkal. Ehhez Amerika középnyugati államait, különösen Illinois-t veszi alapul, ahol a probléma télen igen gyakori. A szakértő szerint a fagykárt nem lehet teljesen megakadályozni, ám a pusztítás mértéke csökkenhető.

A probléma hátterében az áll, hogy a talaj nedvességet vesz fel, majd megfagyva kitágul. A jelenség szinte minden talajt érint, de bizonyos típusok érzékenyebbek. Illinois-ban a talajra telepített rendszerek létrehozása eleve nehézkesek a laza felső réteg, illetve az alatti megbúvó sziklák, kövek és kavicsok miatt, az alapozást pedig a fagymélység is nagyban befolyásolja. A térségben télen akár 1,5 méteres mélységig megfagyhat a talaj.

Amennyiben nem megfelelően mérik fel a terület adottságait a telepítés előtt, azzal sérülékeny pontokat alakíthatnak ki, ezek adott esetben csak évekkel később jelennek meg. A nem kellően alapos tervezés ráadásul késedelmeket is okozhat a projektben.

Abuhamdeh szerint a munkálatok megkezdése előtt a talaj felmérése nélkülözhetetlen, ehhez pedig kiterjedt vizsgálatokra és tesztekre van szükség. Fontos továbbá, hogy a park számára alkalmas alapot alakítsanak ki, a talajcsavarok például kifejezetten hatékonyak és gyorsan telepíthetőek az olyan régiókban, ahol a föld telente mélyen megfagy. Előfordulhatnak persze olyan körülmények, amelyek miatt a cölöpök jobb választásnak bizonyulhatnak.

A fagykár mellett a hóterhelésre is ajánlott felkészülni, ebben segíthet például az ideális dőlésszög, valamint a megerősített anyagok. Az olyan állványrendszerek, amelyek nincsenek felkészülve a nagy hóterhelésre, az alapokat is megterhelhetik, és csökkenthetik a napelemek termelését és élettartamát.

A fentiekhez érdemes többek között megfelelő partnereket találni, valamint alaposan kielemezni a regionális időjárási értékeket – például a lehetséges hóterhelést. Emellett az sem árt, ha a területen a későbbiekben is folyamatosan mérik a meteorológiai információkat.

Zöld Energia

Meglepő eredmény: valamiben az összes uniós országot megelőztük

Az uniós országok közül Magyarországon támogatják a legtöbben a közös energetikai beruházásokat, miközben a napenergia a legnépszerűbb megújuló energiaforrás a lakosság körében.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-11

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unióban a magyarok támogatják legnagyobb arányban, hogy a tagállamok közösen biztosítsanak forrásokat az energetikai átállás finanszírozására – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Európai Beruházási Bank (EBB) 2026-os éghajlati felmérése szerint a magyar válaszadók 74 százaléka támogatja az erőforrások egyesítését, miközben az uniós átlag mindössze 59 százalék. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok elsősorban a napenergiában látják a tiszta energiára történő átállás egyik legfontosabb eszközét.

A 27 uniós tagállamban, összesen 23 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint a magyarok 81 százaléka úgy gondolja, hogy hazája számára sürgető kérdés az energetikai átállás. Ez hat százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A válaszadók leginkább az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkenését várják a folyamat eredményeként: 88 százalék említette ezt az előnyt. Emellett 87 százalék az éghajlatváltozás lassulását, 86 százalék pedig az energiaárak stabilizálódását vagy csökkenését reméli.

A megújuló energiaforrások közül a napenergia élvezi a legnagyobb támogatást Magyarországon. A megkérdezettek 61 százaléka sorolta a prioritások közé, ami kilenc százalékponttal magasabb az 52 százalékos uniós átlagnál. A szélenergiát 41 százalék, a geotermikus energiát pedig 19 százalék említette. Utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen a geotermikus energia támogatottsága egyetlen más uniós tagállamban sem volt ilyen magas.

A felmérés szerint a magyarok a tiszta technológiák európai fejlesztését is előnyben részesítenék. A válaszadók 54 százaléka inkább egy versenyképes, tiszta technológiákra épülő európai ipar kiépítését támogatná, még akkor is, ha ez több időt vesz igénybe. Ezzel szemben 33 százalék a gyorsabb átállást választaná, akár importált berendezések felhasználásával.

A közös európai fellépés iránti igény szintén erős. A magyarok 76 százaléka szeretné, ha Magyarország szorosabban együttműködne más uniós országokkal az energetikai átállásban, míg mindössze 16 százalék támaszkodna elsősorban saját nemzeti erőforrásokra. A közös finanszírozás támogatottsága 74 százalék, ami a legmagasabb érték a tagállamok között.

Az energiaárak emelkedése ugyanakkor továbbra is jelentős terhet ró a háztartásokra. A magyarok 35 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban a gáz, az üzemanyag és a villamos energia drágulása jelentősen csökkentette a vásárlóerejét. A válaszadók 41 százaléka az élelmiszerre vagy az egészségügyi kiadásokra fordított összeget is kénytelen volt mérsékelni, 26 százalékuk pedig alacsonyabbra állította otthon a fűtést. További 15 százalék hitelfelvétellel, pénzügyi támogatás igénylésével vagy az energiaszámlák befizetésének késleltetésével próbált alkalmazkodni a magasabb költségekhez.

A közlekedésben is érezhető a drágulás hatása: a magyarok 45 százaléka változtatott autóhasználati szokásain. Közülük többen korlátozták az utazásaikat, lemondtak egyes hétvégi programokról, vagy más közlekedési módot választottak.

Az EBB felmérése alapján a magyarok számára az energetikai átállás egyszerre jelent klímavédelmi, gazdasági és energiabiztonsági kérdést. A válaszadók 86 százaléka szerint, ha az Európai Unió túl lassan haladna a folyamatban, hosszabb távon tovább emelkedhetnek az energiaárak és a megélhetési költségek.

Forrás: Európai Beruházási Bank, 2026. évi éghajlati felmérés. A magyarországi kutatásban 1000, legalább 16 éves válaszadó vett részt, 2026. augusztus 3. és 25. között.

Tovább olvasom