

Zöld Energia
Így készülhet fel egy napelemes rendszer a télre!
A megfelelő tervezéssel csökkenthető annak kockázata, hogy a tél megviselje a napelemparkok moduljait.
Ameer Abuhamdeh, a Terrasmart mérnöke a PV Magazine felületén azt járja körül, hogy miként lehet megküzdeni a napelemparkokat érintő fagykárokkal. Ehhez Amerika középnyugati államait, különösen Illinois-t veszi alapul, ahol a probléma télen igen gyakori. A szakértő szerint a fagykárt nem lehet teljesen megakadályozni, ám a pusztítás mértéke csökkenhető.
A probléma hátterében az áll, hogy a talaj nedvességet vesz fel, majd megfagyva kitágul. A jelenség szinte minden talajt érint, de bizonyos típusok érzékenyebbek. Illinois-ban a talajra telepített rendszerek létrehozása eleve nehézkesek a laza felső réteg, illetve az alatti megbúvó sziklák, kövek és kavicsok miatt, az alapozást pedig a fagymélység is nagyban befolyásolja. A térségben télen akár 1,5 méteres mélységig megfagyhat a talaj.
Amennyiben nem megfelelően mérik fel a terület adottságait a telepítés előtt, azzal sérülékeny pontokat alakíthatnak ki, ezek adott esetben csak évekkel később jelennek meg. A nem kellően alapos tervezés ráadásul késedelmeket is okozhat a projektben.
Abuhamdeh szerint a munkálatok megkezdése előtt a talaj felmérése nélkülözhetetlen, ehhez pedig kiterjedt vizsgálatokra és tesztekre van szükség. Fontos továbbá, hogy a park számára alkalmas alapot alakítsanak ki, a talajcsavarok például kifejezetten hatékonyak és gyorsan telepíthetőek az olyan régiókban, ahol a föld telente mélyen megfagy. Előfordulhatnak persze olyan körülmények, amelyek miatt a cölöpök jobb választásnak bizonyulhatnak.
A fagykár mellett a hóterhelésre is ajánlott felkészülni, ebben segíthet például az ideális dőlésszög, valamint a megerősített anyagok. Az olyan állványrendszerek, amelyek nincsenek felkészülve a nagy hóterhelésre, az alapokat is megterhelhetik, és csökkenthetik a napelemek termelését és élettartamát.
A fentiekhez érdemes többek között megfelelő partnereket találni, valamint alaposan kielemezni a regionális időjárási értékeket – például a lehetséges hóterhelést. Emellett az sem árt, ha a területen a későbbiekben is folyamatosan mérik a meteorológiai információkat.

Zöld Energia
Bezár a világ egyik legnagyobb naperőműve – óriási hiba volt megépíteni?
A Mojave-sivatagban található Ivanpah naperőmű nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a gazdasági és környezeti problémák miatt 2026-ban végleg leállítják.

A kaliforniai–nevadai határon fekvő Mojave-sivatagban 2014-ben indult óriási napenergia-projekt, az Ivanpah naperőmű bezárásáról döntöttek. Az egykor a megújuló energia jövőjeként ünnepelt létesítmény alig több mint egy évtizeddel az élesítése után véget ér. A 2,2 milliárd dolláros projekt az amerikai Energiaügyi Minisztérium 1,6 milliárd dolláros hitelgaranciájával valósult meg. Az erőmű működését azonban kezdettől fogva kritikák övezték, írja a vg.hu.
Mi vezetett a bezáráshoz?
Az Ivanpah erőmű a koncentrált napenergia-technológiát alkalmazta: több százezer tükröt irányított három hatalmas toronyba, ahol a nap hőjét kazánokban gőzzé alakították, amely turbinákat hajtott meg. A technológia ígéretes volt, mivel képes volt energiát termelni akkor is, amikor a nap nem süt, méghozzá akkumulátorok nélkül. Azonban a valóságban az erőmű soha nem működött a várakozások szerint. Az AP hírügynökség jelentése szerint az általuk termelt áram költsége mára versenyképtelenné vált az olcsóbb, fotovoltaikus technológiához képest.
Környezeti károk és madarak pusztulása
A kritikák nemcsak a gazdaságosságról szóltak. Az erőmű azzal is híressé vált, hogy jelentős kárt okozott a helyi ökoszisztémának. A projekt elleni tiltakozások résztvevői közül sokan azzal érveltek, hogy a sivatag érintetlen területeit pusztították el, kockáztatva a veszélyeztetett Mojave-teknősök élőhelyét. Az egyik legnagyobb vitát azonban a madarak halálesetei okozták. Az erőmű tükröi olyan erős hőt koncentráltak, hogy sok madár légégési sérüléseket szenvedett, amikor átrepült a terület fölött.
A kudarcból tanulhatunk?
A naperőmű lezárása megosztja a szakértőket. Egyesek szerint az Ivanpah csak egy drága kísérlet volt, amely bebizonyította, hogy a koncentrált napenergia nem versenyképes. Julia Dowell, a Sierra Club vezető környezetvédője szerint „puszta pénzpocsékolás és környezeti katasztrófa” volt a projekt. Kenneth Gillingham, a Yale Egyetem közgazdászprofesszora viszont azt hangsúlyozza, hogy az ilyen kudarcok elengedhetetlenek a tiszta energiára való átállás során. „Nem baj, ha egyes technológiák elévülnek, amíg az innováció folytatódik” – mondta. Az Ivanpah kudarca ellenére a napenergia töretlenül fejlődik, és a jövőben egyre hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldások várhatóak.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Ez lenne a legolcsóbb napelemes rendszer, amit telepíthetünk?
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Háromszor termel többet a függőleges napelem fejlesztés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Tetőbe simuló napelemes rendszert mutattak be
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Sikerrel zárult a BMW Group humanoid robotokkal végzett tesztje
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
HUN-REN: a szaharai porviharokkal is számolni kell a magyar napelemes energiatermelésben