Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Rákosmenti kísérlet: működik-e a kerékpármegosztás a külvárosban?

A BME közlekedésmérnök kutatói két projektben vizsgálják a 15 perces városokhoz köthető fenntartható közlekedési módokat.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Nemrég beszámoltunk róla, hogy a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar egy kutatócsoportja sikeresen pályázott városi közlekedési rendszereket és utazási szokásokat alakító intézkedésekkel kapcsolatos döntéstámogató módszerek és informatikai alkalmazások fejlesztésére. Azóta kiderült, hogy a kar két másik pályázata is támogatást nyert a 15 perces városok tervezése témakörében (A 15 perces város koncepciója szerint a napi szükségleteket kielégítő helyszínek fenntartható közlekedési módokkal maximum 15 perces utazással elérhetők.) A DREAMS projekt a főváros belső területein működő BuBi kerékpárkölcsönző rendszer kiterjesztését valósítja meg egy külvárosi pilot során, a Car-goNE-City nevű pedig a megosztott kerékpározás különböző lehetőségeit vizsgálja. A fenntartható mobilitási szolgáltatásokkal kapcsolatos kutatásba mindkét esetben bevonják a lakosokat.

Külvárosi kerképársziget

Azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a BuBi a külvárosban, szigetszerűen hogyan tud működni, ezért Rákosmentén létesítünk néhány állomást. A 17. kerületi önkormányzat az egyik partnerünk – mondta a bme.hu-nak a DREAMS-ről Esztergár-Kiss Domokos, a Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék tudományos főmunkatársa.

A megvalósítás során első lépésként egy átfogó összehasonlító elemzés készül a 15 perces városi életmód lehetőségeiről, majd új üzleti modelleket és stratégiai keretrendszereket fejlesztenek és tesztelnek, hatékony döntéstámogató eszközöket tervezve és alkalmazva – áll a projekt ismertetőjében. Az ötlet azért időszerű, mert a BuBi-t idén tendereztetik újra, így 2026-tól az új szolgáltatási szerződés keretében valósulhat meg a kísérlet. A pilot tehát nagyjából egy év múlva kezdődhet, addig is az új állomások helyét keresik a kutatók, a helyi érdekeltekkel közösen.

Advertisement

A BKK is nagyon kíváncsi, hogyan működhet ez a megszokottól eltérő használat – jegyezte meg Esztergár-Kiss Domokos.

A Car-goNE-City projekt azt vizsgálja, hogy a 15 perces városokban a megosztott kerékpáros közlekedés segítségével hogyan lehet növelni az alapvető városi funkciók elérhetőségét és ezzel együtt csökkenteni a szállítási költségeket és az egyéni autóhasználatot. A projekt céljai között szerepel a 15 perces városok időalapú elérhetőségének tanulmányozása olyan innovatív módszerek kidolgozásával, amelyek magukban foglalják a megosztott mobilitást. Itt nem lesz budapesti kísérlet, alapvetően módszertanok fejlesztéséről van szó. A lakosok preferenciáit kérdőívekkel szondázzák, például a teherszállításra alkalmas kerékpárok kölcsönzése iránt igényről, de lesz kimondottan a Bubi-felhasználókra célzó és játékalapú felmérés is – magyarázta kérdésünkre Esztergár-Kiss Domokos.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Advertisement

Zöld Közlekedés

Szürke hidrogénből zöld jövő, a SUSGREEN program és a repülés forradalma

Repülőgépek meghajtását szolgáló szintetikus üzemanyag kifejlesztésében vesznek részt a PTE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy környezetkímélő, szintetikus repülőgép-üzemanyag kifejlesztését szolgáló, hároméven át zajló nemzetközi programban vesznek részt a Pécsi Tudományegyetem kutatói – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel. A Susgreen elnevezésű kutatási projekt célja, hogy a kőolaj alapú üzemanyagokat zöldebb alternatívákkal váltsa ki, és így csökkentse a repülés ökológiai lábnyomát – írta meg az alternativenergia.hu. E folyamatban kulcsszerep juthat a hidrogénnek, amellyel kapcsolatban a PTE Hidrogén Központjában is tudományos vizsgálatokat folytatnak – olvasható az egyetem közleményében. Mint írták, problémát jelent, hogy a ma használt hidrogén döntő többsége úgynevezett “szürke hidrogén”, amelyet jelentős szén-dioxid-kibocsátás mellett állítanak elő földgázból. A fenntarthatóbb megoldás a “zöld hidrogén”, amelyet vízbontással, megújuló energiaforrások felhasználásával nyernek. Európában azonban ennek aránya jelenleg még 5 százalék alatt van – emelték ki.

A Susgreen projekt célja, hogy a szintetikus üzemanyag előállításba minél több környezetbarát technológiát integráljon, ezért a PTE kutatói a holland, görög, török és spanyol partnerekkel a hidrogén fenntartható felhasználásának lehetőségeit vizsgálják, különösen az üzemanyag előállításához kapcsolódó folyamatokban.
Az Amszterdami Egyetem vezetésével megvalósuló, magyar oldalról a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból közel 60 millió forinttal támogatott projekt jelentős lépés lehet afelé, hogy a repülésben is egyre nagyobb teret nyerjenek a fenntarthatóbb üzemanyagok – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák