Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A robotok elvehetik a napelem szerelők munkáját is?

A kínai gyártó által készített robot az 1000 hektáros napelempark telepítésének költségeit és időtartamát egyaránt csökkenti, sőt, még a munkálatok kockázatát is mérsékli.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Első mesterséges intelligenciával vezérelt napelemmodul-szerelő robotját adta át Ausztráliában a fotovoltaikus szektor intelligens automatizálásaira szakosodott kínai Leapting – számol be a PV Magazine. A rendszert az új-dél-walesi Riverina régióban fekvő Culcairnnél, egy 350 megawattos naperőműpark telepítésére használják, amely várhatóan 2026-ban kezdi meg működését. A projektet a francia Neoen fejleszti egy 1000 hektáros területen. A gép még februárban megkezdi működését, célja a telepítési folyamatok automatizálása, ami nagyobb hatékonyságot, alacsonyabb munkaerőköltségeket és rövidebb fejlesztési időt eredményez. A rendszer autonóm módon emeli és helyezi el a napelemeket, óránként pedig akár 60 modult is képes telepíteni, ami a kézi telepítéshez képest jelentősen gyorsítja a szükséges időt. A gép lánctalpas alvázzal, teljesen automatizált navigációval és akadályelkerülő rendszerrel bír, emellett napelemtálcával van felszerelve. A mesterséges intelligencia rendszer látásfelismerője azonosítja a napelemtartók helyzetét, biztosítva a panelek pontos elhelyezését.

A Leapting becslései alapján a hagyományos kézi telepítés három-négy embert igényel, és 15 percet vesz igénybe egy-egy modul elhelyezésekor. Az automatizált módszer ezt az időt jelentősen lecsökkenti, sőt, a biztonsági kockázatokat és a telepítési költségeket is mérsékli, utóbbit mintegy 30 százalékkal. A robot a következő napokban érkezik meg a helyszínre, ahol körülbelül egy hétig tartó üzembe helyezési munkálatokat végeznek majd.

A Leapting egyéb, a napenergia-szektorban használható automatizált termékeket is kínál, ezek közé tartoznak a modultisztító és modulellenőrző robotok. A vállalat arra számít, hogy termékei különösen az ausztrál független energiatermelők, valamint a tervezési, beszerzési és kivitelezési vállalatok körében lesznek vonzóak, mivel a helyi piacon a munkaerőköltségek igen magasak.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

Kép: Leapting

Advertisement

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák