A levegő-víz hőszivattyúk iránti kereslet lényegesen kisebb volt, nagyságrendileg 35 ezer készülék került forgalomba ugyanebben az időszakban. A hőszivattyúk terjedését jól mutatja, hogy a kedvezményes, hőszivattyúkra szabott H-tarifára szóló előfizetések száma három év alatt a két és félszeresére nőtt. A Daikin Hungary tapasztalatai szerint a klímák iránti keresletet továbbra is erősen befolyásolja a nyári kánikula, a készülékek átlagárai viszont stagnálnak, ma jellemzően a 2022-es szint körül alakulnak.

2022-ben globálisan nagymértékben emelkedtek az energiaárak: mind a fosszilis energiahordozók, mind az elektromos áram ára megugrott. Ennek következtében rekordméretű kereslet alakult ki Európában és Magyarországon is a levegő–levegő és levegő–víz hőszivattyúk iránt. A növekedésre jellemző, hogy a Daikin Hungary Kft. a korábbiakhoz képest ötszörös–hatszoros érdeklődést tapasztalt fővárosi márkaboltjában és országosan mintegy 300 partnerénél. Az óriási kereslettel a piac elsősorban a szerelői, másodsorban a gyártói kapacitás hiánya miatt nehezen tudott lépést tartani. 2022-ben így is rekordszámú, mintegy 440 000 levegős hőszivattyút (hűtő-fűtő klímát) értékesítettek Magyarországon, ami kétszer volt több, mint egy évvel korábban. A 2022/23-as enyhe tél és a csökkenő energiaárak miatt 2023-ban visszaesett a kereslet, ezért becslések szerint mintegy 280 000 klímát értékesítettek itthon. 2024-ben viszont ismét óriási kereslet alakult ki, amit ezúttal főleg az extrém meleg nyár és a párás levegő hajtott: közel 400 000 levegő–levegő hőszivattyú került forgalomba. 2025-ben – a korábbi évekhez képest kevésbé forró nyári időjárás miatt – várhatóan mintegy 270 000 értékesített készülékkel zár majd a magyar klímapiac. A hűtő-fűtő klímát vásárlók a leghidegebb hónapokban a 20%-a kiegészítő, 70%-a pedig elsődleges, vagy gyakori fűtési megoldásként használja készülékét. Egyértelműen látszik, hogy az állami ösztönzőknek, energetikai pályázatoknak van hatásuk a hatékonyabb és környezetbarát hőszivattyús rendszerek további terjedésében.  A jelenlegi, 2025 szeptemberétől érvényes otthonfelújítási programban önállóan támogatható a fűtéskorszerűsítés is, a levegő-víz hőszivattyús megoldásra igényelhető pályázati támogatás.

„A 2022-es rezsiválság óta piaci becsléseink alapján közel 1,4 millió levegős hőszivattyút értékesítettek Magyarországon” – mondta Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A vizes hőszivattyúk iránt nagyságrendileg kisebb, és hasonlóan hullámzó volt a kereslet. A radiátoros, padlófűtési, illetve felület- és mennyezethűtési rendszerek kiszolgálására alkalmas berendezésekből 2022-ben mintegy 12 000 fogyott, ami 2023-ban 9000-re, 2024-ben pedig 6000 darab közelébe süllyedt. „Az idei évben azonban némi emelkedés várható: mintegy 7000 vizes hőszivattyús rendszer kerülhet értékesítésre a magyar piacon” – teszi hozzá Zuggó Balázs.

Hőszivattyús fűtés: megérte – és megéri – váltani

Egyértelműen jól járt az, aki az elmúlt évek során akár fő, akár kiegészítő fűtésként hőszivattyús rendszert telepített. A Daikin 2022-ben több mintapélda alapján mutatta be, hogy mennyivel olcsóbb – és egyúttal környezetkímélőbb – hőszivattyúval fűteni. Ha egy háztartás évi 2200 m³ gázzal oldotta meg a fűtést (ez egy konvektoros fűtésű lakás átlagos fogyasztása), akkor a 2022. augusztus 1-jétől érvényes rezsiárak mellett mintegy 530 000 forint lett a gázszámlája, míg ugyanez a fűtés levegő–levegő hőszivattyús rendszerrel körülbelül 75 000 forintból megoldható volt. Egy ilyen hűtő-fűtő klímás rendszer ennél a lakásnál nagyságrendileg 1,7 millió forintba került, vagyis a gázról hőszivattyúra való áttérés megtérülési ideje közel négy év volt. Egy nem hőszigetelt családi ház 3800 m³ éves gázfogyasztásával számolva a gázszámla értéke meghaladta az 1,7 millió forintot, míg ugyanennek a háznak a klímás fűtése 160 000 forint körüli összegből is megoldhatóvá vált.

„Egy átlagos családi házat kiszolgáló levegő–levegő hőszivattyús rendszer bekerülési költsége 3,3 millió forint volt, így a gázról hőszivattyúra váltás akár három év alatt visszahozhatta az árát – vagyis aki 2022-ben átállt, annak mára megtérült a beruházása” – mondta Pécsi István, a Daikin Hungary Kft. fűtéstechnikai üzletfejlesztési vezetője. A 2022 óta eltelt időszakban több százezren tapasztalták meg, hogy az elektrifikált, hőszivattyús fűtéssel nagyságrendekkel alacsonyabb költséggel lehet télen fűteni – és nyáron hűteni.

Azok sem járnak rosszul, akik a közeljövőben terveznek áttérni hőszivattyúra. Egyrészt számos gyártó fejlesztette azóta készülékeit. A Daikin 2023-ban bemutatott egyik fejlesztésének köszönhetően a cég hőszivattyúi alacsony külső hőmérsékleten is kevésbé veszítenek teljesítményükből, ezért fűtési hatékonyságuk mintegy 10%-kal nőtt. Ennek következtében egy ingatlan fűtése sok esetben kisebb névleges – szobánként 2,5–3 kW-os – teljesítményű, így alacsonyabb bekerülési költségű készülékekkel is biztosíthatóvá vált akár –20 °C külső hőmérsékletig. Másrészt a hőszivattyús készülékeket – legyen szó levegő–levegő vagy levegő–víz rendszerekről – elkerülte az utóbbi évek kiugró inflációja: a Daikin berendezései jellemzően mindössze 2-5%-kal kerülnek többe, mint 2022-ben.

Hogyan választanak és mire használják a klímát a magyarok?

A magyar lakosság klíma- és hőszivattyú-vásárláskor is rendkívül árérzékeny: a kereslet négyötödét a belépőkategóriás készülékek teszik ki. A Daikin 2025-ös friss kutatásából kiderült, hogy ma már 50% azok aránya, akik fűtési céllal vásárolnak levegő-levegő hőszivattyút.

„A megfelelő hőszivattyú kiválasztásakor fontos az energiacímke is, hiszen jelentős különbség lehet a készülékek téli hatékonyságában és fogyasztásában. Ez főleg az ország északi részén, illetve a hegyvidéki területeken élők számára alapos utánajárást igényel, ahol télen alacsonyabb a hőmérséklet – számukra legalább az A++-os készülékek javasoltak. Emellett a komfort is fontos szempont: mind a légáramlás, mind a zajszint szempontjából a legalább középkategóriás készülékek nyújtanak egész évben megfelelő komfortot” – mondja Pécsi István.

Klímavásárlás: nagyobb az energiamegtakarítás télen, mint a nyári többletfogyasztás

A gázzal szemben nem csupán megéri klímával fűteni, hanem komfortosabbá is válik az ingatlan hőmérséklete, hiszen a gázzal ellentétben a hőszivattyús rendszerrel hűteni is lehet, ez pedig az egész évet tekintve nem jár feltétlenül többletenergiával. Az inverteres hőszivattyús klímák ugyanis nyáron, hűtés közben lényegesen kevesebb energiát igényelnek, mint amennyit megtakarítanak télen, a fosszilis fűtés kiváltásával. A nyári hűtés többletfogyasztása jellemzően töredéke a fűtési szezonban a gázzal, vagy fosszilis energiahordozóval szemben elért megtakarításnak. A klímát használóknak nincs okuk „klímaszorongásra”: a készülékek négyévszakos használata kevesebbe kerül, miközben a károsanyag-kibocsátás is alacsonyabb marad. A H-tarifát igényelve és észszerű beállításokat használva a téli nyereség tovább növelhető, miközben a nyári terhelés mérsékelt marad.

Klímás fűtés: H-tarifával és napelemmel garantáltan kedvezőbb

Magyarországon immár 15 éve igényelhető a hőszivattyús áramtarifa, vagyis a H- illetve Geo-tarifa. Ez egy kedvezményes villamosenergia-díj külön mérőórával, amelyet hőszivattyúval és megújuló fűtési rendszerrel rendelkező ingatlantulajdonosok vehetnek igénybe, és amely a hivatalos fűtési időszakban, október 15. és április 15. között 23 Ft/kWh áron érhető el. A bevezetés óta folyamatosan növekszik a H-tarifát igénylők száma, a 2022-es energiaválság pedig nagyot lendített ezen a folyamaton: 2021 végén országosan még csak mintegy 45 000 volt a H- vagy Geo-tarifát igénylő előfizetések száma, 2024 végére azonban ez az érték 2,5-szeresére nőtt, és meghaladta a 111 000-et. A H-tarifa mellett egy másik lakossági beruházási hullám is növelte a hőszivattyúk iránti keresletet: a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) elterjedése. 2025 elején már több mint 300 000 HMKE-rendszer működött Magyarországon, tulajdonosaik pedig nagy eséllyel szintén hőszivattyús rendszert használnak, így az ország 3,9 milliós ingatlanállományából iparági becslések szerint már legalább 10% használ hőszivattyús hűtő-fűtő rendszert.

F-gáz rendelet: milyen hűtőközegeket lehet használni a jövőben?

Az EU F-gáz rendelete egy európai uniós szintű szabályozás, amely az EU minden tagállamában hatályos 2024. március 11. óta. Ennek értelmében a klímákban és hőszivattyúkban használt hűtőközegek esetében is új, alacsonyabb GWP-értékű hűtőközegre kell áttérni – a lakossági 12 kW-nál kisebb, monoblokkos vagy osztott hidraulikus hőszivattyúknál 2027. január 1-jétől. A gyártók többsége – így a Daikin is – már kínál ilyen modelleket, amelyek például propánnal (R290) működnek. A propán GWP-értéke 3, ami a jelenleg legtöbb lakossági készülékben használt R32-es hűtőközeg 675-ös GWP-értékénél lényegesen alacsonyabb.

„A propános hűtőközeggel üzemelő készülékek előnye, hogy a bennük használt hűtőközeg nagyon alacsony GWP-értékű, így környezetbarát. A propán viszont gyúlékonysága és robbanékonysága miatt lényegesen veszélyesebb, mint az R32. Ez egyrészt azt eredményezi, hogy a klímák és hőszivattyúk nagyobb méretűek lesznek, több anyagot – a hőcserélőben több rezet, a nagyobb készülékházban több acéllemezt, erősebb tömítéseket – tartalmaznak, így a költségük is magasabb lesz. Előírás lesz a szivárgásérzékelő alkalmazása is, a telepítés pedig nagyobb óvatosságot és speciális tudást kíván meg a szerelőktől. Az R32-vel működő készülékek gyártása nem szűnik meg teljesen, de csak kivételes helyszíneken lehet őket telepíteni. A 2026-os év gyakorlatilag az utolsó időszak lesz, amikor az R32-vel működő berendezések még széles választékban és korlátozások nélkül megvásárolhatók és telepíthetők” – mondja Zuggó Balázs.

(partner hír)