Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Miből épül a jövő háza? – Innovatív és fenntartható megoldásokat kutat a Soproni Egyetem

A jövő háza teljes egészében faanyagból készül, zéró hulladék technológiával- értenek egyet a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának kutatói.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Régóta dolgoznak azon, hogy a hazai építőipar számára megfizethető, fenntartható, hazai alapanyagokból készülő faalapú építőanyagok álljanak rendelkezésre. A Soproni Egyetem ezirányú kutatási projektjeit és az előremutató megoldásokat a Construmán is bemutatják majd a szakemberek.

A klímaváltozás, a fenntarthatóság, a szénlábnyom kérdései, kihívásai, a kapcsolódó EU-s rendeletek és szabványok új megvilágításba helyezik az építőanyagok körét és az építészeti megoldásokat. Sok esetben a faalapú megoldások adhatnak választ ezekre a kérdésekre – hangsúlyozza Prof. Dr. Alpár Tibor, a Soproni Egyetem rektorhelyettese.

Az elmúlt évtized Európában gyökeres szemléletváltást hozott a faanyaggal való építés megítélését illetően, amelyet jól tükröznek az újonnan megalkotott rendeletek és a meghirdetett programok is (pl. New Bauhaus): a faanyag a fenntartható építkezés alapanyagává lépett elő. A faanyag biológiailag lebomló alapanyag, amely „szénkibocsátással” nem terheli a környeztet, ellenkezőleg, építési anyagként az egyetlen, amelynek negatív szénlábnyoma van és beépítve hosszú időn keresztül tárolja azt a szenet, amely adott faanyag fel nem használása esetén, széndioxid kibocsátása közben elkorhadna az erdőn. – magyarázza Dr. Csiha Csilla, a Faipari Mérnöki és Kreatíviprai Kar dékánhelyettese.

A boronafalas építkezésen túl egy viszonylag új lehetőség tömörfa falazat előállítására, az úgynevezett CLT (Cross Laminated Timber magyarul Keresztirányban Rétegezett Faanyag) tömörfa falpanelek felhasználása, melyet deszkák vagy pallók egymás követő keresztirányú ragasztásos tömbösítésével állítanak elő. Az előregyártott tömörfa falpanelek megfelelő tervezés után lehetővé teszik a gyors helyszíni összeszerelést. Az ajtók, ablakok és vezetékező csatornák kialakítása szintén előzetesen történik a gyáregységben, korszerű CNC marógépeken, de helyszíni megmunkálás is könnyen, tisztán kivitelezhető, a keletkező forgács komposztálható. A faanyagból készített falazaton túl jelentős szerep jut a faalapú hőszigetelő anyagoknak, illetve azok fejlesztésének is. Többféle faalapú építőanyag fejlesztése is folyamatban van a Soproni Egyetem műhelyeiben, amelyek hazai alapanyagból gyártott fűrészáru, furnérok, vagy hosszúforgácsok (ún. strandek) felhasználásával készülnek.

A fenti témáról tájékozódhatnak az érdeklődők a FABUNIO és a Soproni Egyetem által szervezett konferencián. 2025. április 9-én „Fával építés – potenciálok a fenntartható jövőért” címmel találkoznak a szakemberek a Construmán. Az Építész kamara tagjai számára kreditpontos rendezvényen a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának kutatói is bemutatkoznak.

Advertisement

A konferencia a közeljövő potenciális faalapanyagaitól kezdve, különböző megoldások gyakorlati példáin és a hazai kutatások körén keresztül, a jogi környezetig járja körül a „Fával építés” témáját. Szó lesz CLT alkalmazásáról, az EU-s szabályozásokról, minisztériumi stratégiáról, hazai és EU-s trendekről, a Soproni Egyetem aktuális kutatásairól, a klímaváltozás okozta várható fafajkínálatról.

Forrás: Soproni Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Fontos mérföldkőhöz érkezett a tiszabői ivóvízprojekt

Javul az ivóvíz minősége Tiszabőn, ahol a kedden induló projekt mintegy kétezer-háromszáz ember számára biztosít majd egészséges ivóvizet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A projekt során új korszerű vízkezelő technológiát telepítenek, 520 méter elavult vezetékszakaszt cserélnek, felújítanak 8 tolózáraknát, valamint 16 kilométer vezetékhálózat-szakaszt tisztítanak és fertőtlenítenek a szakemberek – sorolta. Emellett 14 napelemet telepítenek – tudatta az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként a mangántartalom várhatóan 81 százalékkal csökken, az energiafelhasználás pedig 11 százalékkal mérséklődik – számolt be. A helyettes államtitkár elmondta: az Ivóvízminőség javítása Tiszabőn elnevezésű projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program második időszakának egy kiemelten fontos fejlesztése. A projekt egy olyan partnerség újabb mérföldköve, amely Svájc és Magyarország között immár hosszú évek óta stabil, szakmailag kiváló és a közösségek számára kézzelfogható eredményeket hoz – tette hozzá.

A kormány célja olyan víziközmű-rendszerek működtetése, amelyek biztonságosak és fenntarthatóak, energiahatékonyak, ahol a hálózati vízveszteség minimális és minden közösség számára ugyanolyan minőségű szolgáltatást biztosítanak, mint bárhol az országban – közölte. A most induló projekt szerves része annak az országos ivóvízminőség-javító programnak amelyet az Energiaügyi Minisztérium és a víziközmű szolgáltatók közösen valósítanak meg – tette hozzá.

Szólt arról, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. nemcsak a térség egyik legnagyobb munkáltatója, hanem ma már az ország egyik meghatározó víziközmű szolgáltatója, több mint 780 ezer felhasználóval és 53 millió köbméter kitermelt ivóvízzel évente. A vállalat 115 éves szakmai örökségre épít. Ez a beruházás is bizonyítja, hogy a TRV Zrt. a vezetők és az ott dolgozó mintegy 1900 munkavállaló munkájának köszönhetően elkötelezett egy korszerű és fenntartható vízellátás megvalósítása mellett – fűzte hozzá.

Advertisement

Tiszabőn a vízminőség javítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem életminőségi, egészségügyi és társadalmi ügy is egyben. “A jó minőségű ivóvíz mindannyiunk alapvető joga” – fogalmazott. Winkler Tamás, a TRV Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság 5 megyében, 259 településen, mintegy 780 ezer embernek biztosítja az egészséges ivóvizet. Ez a projekt Tiszabő és a térség lakói számára hosszú távon fogja biztosítani az egészséges ivóvizet és a környezettudatos üzemeltetést.

Alexander Renggli, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete többek között arról beszélt, hogy a Svájci Alap tevőlegesen hozzájárul a partnerországok, köztük Magyarország fenntartható fejlődéséhez. F. Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő elmondta: Tiszabő hátrányos helyzetű település nagyon sok gyermekkel, fiatallal és elmaradt infrastruktúrával. Erre a beruházásra – és még továbbiakra is – nagy szüksége van a településen élőknek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák