Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hamarabb érnek tudatos borfogyasztóvá a mai fiatal felnőttek

Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya a 18-40 éves korosztály körében.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A fiatalabb felnőttek számára a borfogyasztás már nem csupán hagyomány vagy gasztronómiai kiegészítő, hanem értékválasztás is. A jövő borfogyasztóit a bor természetes összetevői, az adalékanyag-mentesség, a termék mögötti történet, a termelői felelősségvállalás és a bor származási helye is érdekli – olvasható a HNT által az MTI-hez eljuttatott közleményben. A felmérés a Z generáció (18-29 évesek) és az Y generáció (30-40 évesek) borfogyasztási szokásait vizsgálta, és jól látható változásokra mutatott rá: míg korábban a bor nem számított igazán népszerű italnak ebben a korosztályban, mára kezd előtérbe kerülni. A 2023-as eredményekhez képest a borfogyasztók aránya számottevően nőtt – a Z generáció esetében 23, az Y generációnál 8 százalékponttal. Bár a rendszeres borfogyasztás még mindig nem jellemző a fiatal felnőttekre, alkalmi élvezetként egyre többször jelenik meg, a válaszadók 55 százaléka nyilatkozott így. Ebben főleg a Z generáció jár az élen, esetükben minden harmadik személy szokott alkalmanként bort kóstolni, míg az Y generációban ez minden ötödik emberre igaz. A megkérdezettek több mint fele szerint a mértékletes borfogyasztás legnagyobb előnye az egészségre gyakorolt kedvező hatás és a társasági élmény, amit egy-egy pohár bor nyújthat.

A kutatás azt mutatja, hogy a fiatalabb felnőtt generációk körében újfajta szokás alakult ki a borral kapcsolatban: az élményalapú, tudatos borfogyasztás. Számukra fontos, hogy a bor hazai termőhelyről származzon és a termelés során a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kapjon. A kutatás arra is rávilágít, hogy a fiatal felnőttek hamarabb válnak borfogyasztóvá, mint korábban. Ez a jelenlegi piaci helyzetben új lendületet adhat a hazai borászok számára – idézte Gulyás Andreát, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatóját a közlemény.

A kutatás vizsgálta az egészség- és környezettudatosság szerepét is a borválasztásban. Mint megállapították, a fiatal felnőttek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a borok összetevőire és azok egészségre gyakorolt hatásaira, a válaszadók több mint harmada figyel ezekre. Különösen a kedvező élettani hatások, a szív- és érrendszerre gyakorolt hatás, az alacsonyabb alkoholtartalom, valamint a bor természetes összetevői és az adalékanyagmentesség szempontja került előtérbe. A vármegyeszékhelyeken élő válaszadók fele tudatosan választ ilyen borokat – írták a közleményben.

A helyi termelők és a fenntartható szőlőtermesztés támogatása szintén fontos szempontnak bizonyult, a válaszadók csaknem fele ezt értékeli, és a hazai borok továbbra is kiemelt népszerűségnek örvendenek – a megkérdezettek jóval több mint fele a magyar borok mellett teszi le a voksát. Bár a válaszadók nagy része számára az egészség és a természetesség kéz a kézben jár a borválasztásnál, a bio vagy organikus minősítésre nem fektetnek nagy hangsúlyt: Budapesten csupán 2 százalék, a községekben 3 százalék, míg a városokban és vármegyeszékhelyeken élők 10 százaléka, illetve 9 százaléka figyel erre borválasztáskor.

Advertisement

Zöldinfó

Veszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen

Palagáz-moratóriumot kezdeményez a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) moratóriumot kezdeményez a palagáz kitermelésére és feltárására Magyarország teljes területén – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezéshez várják további civilszervezetek, helyi közösségek, szakértők és gazdák csatlakozását. Az országos moratórium célja, hogy ne lehessen a magyar lakosság egészségét, megélhetését és a környezetet palagáz-projektekkel veszélyeztetni. “A jelenlegi palagáz-projektek súlyos környezeti, egészségügyi kockázatokat hordoznak főleg az Alföldön élők számára, és a beruházások gazdaságilag is kétségesek. A széles társadalmi támogatottsággal megvalósuló moratórium egyszerre védené az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a lakosság egészségét és Magyarország hosszú távú érdekeit” – mondta Galambos Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse. Az MTVSZ és a kezdeményezéshez csatlakozó civilszervezetek, szakértők követelései: Mielőbb vezessenek be országos palagáz-moratóriumot, azaz állítsák le a palagáz-kitermelést és a kapcsolódó kutatófúrásokat, feltárást Magyarországon.

A hazai döntéshozóktól azt kérik, hogy független szakértőkkel végre vizsgálják meg a hazai palagáz összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, lehetséges hatásait, valamint vizsgálják felül a palagázkérdést, számoljanak olyan forgatókönyvekkel, amelynek a palagáz nem része. A vizsgálatok eredményéről és a tervekről megfelelően konzultáljának a szakmai intézményi és szakértői körrel és az érintett lakossággal.

“Várjuk civilszervezetek és szerveződések, közösségek csatlakozását minden szintről (helyi, megyei/régiós és országos) és területről (pl. egészségügyi, agrár, zöld, szociális, ifjúsági, oktatás-nevelési, hagyományőrző, turisztikai stb.) Továbbá szakértők és gazdák csatlakozását is várjuk.” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse. A moratórium kezdeményezés az MTVSZ eddigi sokéves palagáz-kritikus munkájára épít, annak következő lépése. A Szövetség évek óta azon dolgozik, hogy a palagáz-beruházások környezeti és társadalmi kockázatai ismertté váljanak, és a helyiek, valamint a környezet védelmében részt vesz az engedélyezési eljárásokban és számos szakmai véleményt készített.

Advertisement

“Moratórium szintű megoldásra van szükség, ugyanis a probléma is rendszerszintű, túlmutat az egyes palagáz-projekteken. Miközben a jelenlegi szabályozás és a hatósági eljárások nem nyújtanak elégséges védelmet a helyi lakosságnak, környezetnek a palagáz-kitermelés kockázataival szemben, addig újabb és újabb palagáz-beruházások bukkannak fel. Idén például Kiskunhalas környékén, és a békési palagáz-projekt bővítésére is új engedélyezési eljárás indult. Ráadásul, a palagáz-kitermelés átláthatósága is kétséges: bár már október elején megnyertük másodfokon a majd egy évig húzódó közérdekű adatigénylési pert, az adatokat még mindig nem kaptuk meg a bányafelügyelettől (SZTFH), ezért végrehajtást kell indítanunk.” – foglalta össze Galambos Eszter.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és 26 civilszervezet októberben levelet küldött az energiaügyi miniszternek a moratórium-kezdeményezésről, melyre eddig nem kaptak választ. https://mtvsz.hu/uploads/files/MTVSZ-moratorium-level-pdf.pdf

Advertisement

A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés honlapja: https://mtvsz.hu/stop-palagaz

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák