Zöldinfó
Kína atomerőművet építene a Holdon
A Kína és Oroszország által vezetett nemzetközi Hold-kutatási állomás előzetes tervei között szerepel atomreaktor létesítése a Hold felszínén.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A tervek szerint a bázis energiaellátását nagyméretű napelemek biztosítanák, amelyeket a Hold felszínére telepítenének. A Csang-o-8 küldetés célja, hogy előkészítse állandó holdbázis kiépítését a Hold déli pólusán, amely hosszú távon űrhajósok fogadására is alkalmas lehet.
A projekt szervesen illeszkedik a kínai űrkutatási hivatal által meghirdetett háromlépcsős programba: az első fázis (2021-2025) a Hold felszínének feltérképezésére és a landolási technológia előkészítésére koncentrál, a második szakasz (2026-2035) az irányítóközpont és a működési rendszerek – például az energia- és kommunikációs szolgáltatások – kialakítására összpontosít, míg a harmadik szakaszban a Hold emberes kutatása kerülne előtérbe, és megkezdődne az emberek Holdra juttatásának előkészítése.
Az ILRS-programhoz a jövőben nemzetközi partnerek csatlakozását tervezik az úgynevezett “555 program” keretében, amely 50 ország, 500 kutatóintézet és 5000 külföldi szakértő bevonását tűzte ki célul. Kína és Oroszország 2021 márciusában állapodott meg nemzetközi Hold-kutató állomás létrehozásáról. A Roszkoszmosz még 2021 januárjában közölte, hogy kilép a hasonló célú, Gateway nevű amerikai projektből. A lépést az orosz űrhatóság azzal indokolta, hogy az együttműködésben az amerikai félen túl a külső partnerek részvétele korlátozott.
Kína az utóbbi években több sikeres Hold-missziót vitt véghez. Kínai űrjármű elsőként 2013-ban jutott el a Hold felszínére, 2019-ben pedig a Csang-o-4 a Hold a Földtől távolabb eső, sötét oldalán landolt. 2020 decemberében Kína a világ harmadik országaként kőzetmintákat hozott vissza a Földre, amire 1976 óta először volt példa.
Zöldinfó
Fakivágás, fecskefészkek, gólyafészkek, fontos határidőre hívják fel a figyelmet
A természetvédők szerint a nem megfelelően időzített munkálatok évről évre komoly károkat okoznak a madárállományban és a biológiai sokféleségben.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az év első negyedévben, márciusig végéig kellene elvégezni számos, természetvédelmi szempontból érzékeny munkát, például fák vagy bokrok kivágását, építési területen lévő fecskefészkek eltávolítását, vagy a sérült fehérgólya-fészkek biztonságossá tételét – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében. Az alternativenergia.hu a közleményében arra emlékezteti az önkormányzati és állami szerveket, a kivitelezőket és a lakosságot, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól, a költési időszak kezdetétől már veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre. A tapasztalatok alapján az egyik leggyakoribb olyan tevékenység, amely a nem megfelelő tervezés és ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz, az a fák, bokrok kivágása. Ezen munkálatok elvégzése sok esetben indokolt és szükséges, mint például a bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózatra felnővő fás szárú vegetáció eltávolítása vagy visszavágása. Mivel azonban ezek jól tervezhető és ütemezhető feladatok az őszi-téli időszakra, indokolatlan az egyébként is természetvédelmi és állatvédelmi törvénybe ütköző munkákat a madarak költési időszakára hagyni.
A másik gyakori tevékenység az épületfelújításokhoz kapcsolódó fecskefészek-eltávolítások engedélyeztetése, végrehajtása. A tulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetés-kötelesek, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el. Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges leveréséről nyaranta. A hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisült fészkeket. A harmadik leggyakoribb munkálat a sérült vagy áramütés-veszélyes fehérgólya-fészkek biztonságossá tétele. A természetvédelmi oltalom alatt álló madarak fészkei is védettséget élveznek. A fokozottan védett fehér gólyák téli viharokban sérült vagy áramütésveszélyes módon, az elektromos hálózat oszlopain a vezetékekre épült fészkeinek magasító kosárra emeléséhez a megyei kormányhivatalok csak a költési időszakon kívül, március 31-ig adhatnak engedélyt.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó11 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
