Zöldinfó

Három tonna szemetet hoztak fel horvát búvárok egy nap alatt a tengerfenékről

Több mint negyven búvár merült a víz alá.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-05-21

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Több mint negyven búvár egy nap alatt három tonna szeméttől tisztította meg a hétvégén a dél-dalmáciai Krilo Jesenice településhez tartozó tengerparti szakaszt a tisztább Adriai-tengert elnevezésű akció keretében. A búvárokat a hulladék pontos meghatározásában egy fejlett érzékelőkkel és akár 50 méteres mélységig is használható víz alatti drónnal felszerelt hajó segítette. A Faust V névre keresztelt önvezető vízi jármű a legmodernebb 5G hálózatnak és a kifinomult megfigyelőrendszernek köszönhetően valós időben továbbítja a tengerfenék képeit.

Marin Lovric, a Rudjer Boskovic tudományos intézet előadója elmondta: a tengeralatti takarítási művelet során egy speciális felszíni mintavételi hálót, egy úgynevezett planktonhálót is használtak. A háló mikroszkopikus részecskéket von ki a tenger felszínéről, amelyek gyakran szabad szemmel nem láthatók, de szinte mindenhol megtalálhatók: a vízben, a tengeri élőlényekben, sőt még a homokban is – mutatott rá, megjegyezve, hogy a mikroműanyagok mintavételével egy konkrét környezetkutatási módszert mutattak be, és egyben felhívták a figyelmet az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatására. Teo Baucic, az Iglun nevű helyi búvárklub elnöke kiemelte: minden merülés alkalmával szembesül a horvát tenger alatti világ valódi állapotával.

Az olyan kampányokban való részvétel, mint a “Boldog tenger”, lehetőséget ad nekünk arra, hogy konkrét lépéseket tegyünk és hozzájáruljunk a tengeri élővilág védelméhez. Az innovatív technológiák alkalmazásával pedig gyorsabban és pontosabban tudjuk azonosítani és eltávolítani a hulladékot, miközben a gyerekeket és a fiatalokat a környezetvédelem fontosságára is oktatjuk – mondta.

Úgy vélte: az ilyen kampányok nem csupán a tengerfenék megtisztításáról szólnak, hanem fontos lépést jelentenek a tengerek hosszú távú megőrzése és a társadalmi környezettudatosság növelése felé.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság hulladék környezetvédelem szelektiv hulladék szelektiv hulladékgyüjtés tenger

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

38 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom