Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tisza-tavi kalózok újra akcióban – tutajokra szálltak a PET Kupa hősei

Hatodik alkalommal indult útjára pénteken a Tisza-tavi PET Kupa tizenöt csapatból álló flottája és csaknem hatvan kenus különítménye, hogy megtisztítsa a folyót, a nádasokat és az árteret a hulladéktól.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A több mint háromszáz petkalóz saját készítésű tutajjal a Tiszafüred – Tiszaszőlős – Tiszaderzs – Tiszanána-Dinnyéshát közötti folyószakaszon gyűjti a hulladékot három napon át – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a VI. Tisza-tavi PET Kupa megnyitóján megköszönte a jelenlévőknek a részvételt és azt, hogy szabadidejüket arra áldozzák, hogy ez a “lenyűgöző ökoszisztéma” újra tisztább legyen. Tekintve, hogy mi fog történni nemsokára a folyó déli szakaszain, még inkább fontos, mi történik a felsőbb folyószakaszon – jegyezte meg, utalva arra, hogy a hírek szerint a parajdi bányakatasztrófa következtében magas sótartalmú víz érkezik a Tiszába torkolló Maroson. Hozzátette, hogy a Pet Kupa a folyótisztítás mellett az önkéntességről és a közösségről is szól, hiszen a program során számos barátság jött létre. Köszönetet mondott a vállalkozásoknak, cégeknek, különböző szerveződéseknek, amelyek csapatépítésre használják ezt az alkalmat, és kiemelte, hogy fiatalok is részt vesznek a programban.

Elstartolt a VI. Tisza-tavi PET Kupa
MTI/Máthé Zoltán

A Pet Kupa során nem csak megtisztítják a folyót a hulladéktól a résztvevők, hanem megpróbálják a körforgásba visszaforgatni azt, amit lehetséges – hangsúlyozta, rámutatva: ez nem egyszerű, sokkal egyszerűbb lenne a hulladékot a megfelelő helyen elhelyezni. Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) igazgatója elmondta, hogy a Tiszának hatszáz kilométeres szakasza folyik Magyarországon keresztül, és ennek a kétharmada duzzasztott tér, azaz valamilyen mesterséges duzzasztómű emeli meg. Az idei négy Pet Kupa közül három duzzasztott térben fog megvalósulni, és ez a hulladék mennyiségén látszik is, hiszen a duzzasztóművek nemcsak a vizet állítják meg, hanem a hulladékot is – tette hozzá, kiemelve, hogy a Pet Kupa az élővilág számára óriási segítséget jelent.

Tamás Zsolt, a PET Kupa Egyesület versenyigazgatója köszönetet mondott az önkénteseknek munkájukért, szavai szerint nélkülük ez a program nem lehetne ilyen sikeres. Kiemelte a szemléletformálás fontosságát is, megjegyezve, hogy évről évre nagyon sok gyerek fordul meg náluk. Az idei négy futamból a negyedik egy Ifjúsági Pet Kupa lesz, ahová a középiskolásokat várják – fűzte hozzá. Doró Viktória, a PET Kupa Egyesület főszervezője elmondta, hogy a VI. Tisza-tavi PET Kupán résztvevő tizenöt csapatból tizenegy visszatérő. Évről évre egy többen vágnak bele a folyótisztításba – tette hozzá. A szervezők tájékoztatása szerint a 2013-ban indult PET Kupa célja a Tisza megtisztítása az árterekben felhalmozódott és az áradások alkalmával frissen érkező hulladéktól. Ennek érdekében pethajós folyami versenyeket szerveznek a Tiszán, a Tisza-tavon, a Bodrogon, a Maroson, és terveik között szerepel további mellékfolyók kitakarítása is. Eddigi hulladékmérlegük meghaladja a 407 tonnát – ez csak a Magyarországon gyűjtött mennyiség. A Tisza-tó térsége az elmúlt hét évben fontos központjává vált a folyótisztító környezetvédő programoknak. Kiskörén jött létre az első Folyómentő Központ, ahol a Kötiviziggel szoros együttműködésben zajlik a hulladék feldolgozása, szelektálása, bálázása, azaz az újrahasznosításra előkészítés.

A PET Kupa egyik legnagyobb sikerének azt tartják, hogy a folyami hulladék csaknem 60 százalékát körforgásban tudják tartani. Emellett jellemzően a Tisza-tó a helyszíne a vállalati csapatépítő eseményeknek is, melyeknek köszönhetően tavasszal és ősszel is folyamatosak a folyótisztító akciók.

Advertisement
Elstartolt a VI. Tisza-tavi PET Kupa
MTI/Máthé Zoltán

Az idei évben további 3 PET Kupa versenyt rendeznek. A II. Ifjúsági PET Kupa helyszíne szintén a Tisza-tó lesz, a XIII. Tiszai PET Kupa a Felső-Tisza egy szakaszát, míg a VI. Bodrogi PET Kupa a Bodrog megtisztítását tűzte ki célul.

Zöldinfó

Emberi tevékenység és klímaváltozás fokozza a tüzek gyakoriságát a Kárpátokban

Új kutatás azonosította a legnagyobb kockázatú tűzfolyosókat a Kárpátokban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó tűzelőrejelző módszert dolgoztak ki a Corvinus kutatói, ami alapján több tűzfolyosót is azonosítottak a Kárpátokban. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye is a legtűzveszélyesebb régiók közé tartozik – írja az alternativenergia.hu. A vegetációs tüzek kockázata világszerte nő, és Közép-Európa sem kivétel. A Budapesti Corvinus Egyetem három kutatója – Manczinger Melinda, Kovács László és Kovács Tibor – a Nature lapcsaládba tartozó Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban új eszközt fejlesztettek ki a tűzveszélyesség értékelésére a Kárpátok térségében. A szerzők huszonhét változó alapján egy olyan adatbázist állítottak össze a régióra, amely éghajlattal, vegetációval, domborzattal és társadalmi-gazdasági tényezőkkel kapcsolatos információkat tartalmaz. A kutatók 2010 és 2020 között összesen 5173 tűzesetet vizsgáltak a Kárpátok 210.000 négyzetkilométeres területén. Az adatbázis alapján a kutatók kidolgoztak egy gépi tanulási keretrendszert, amely négyzetkilométeres felbontásban képes előre jelezni, hol a legvalószínűbb a tűzveszély a hét érintett országban. A módszerrel azonosítani lehet a tüzek kialakulásában szerepet játszó tényezőket is.

Magyar megyék is a legveszélyeztetettebbek között
A kutatás nyolc tűzveszélyességi klasztert azonosított, amelyek közül több országhatáron is átnyúlik. Így például a magyar–szlovák, a szerb–román, valamint az ukrán–lengyel határtérségekben fokozott kockázatú tűzfolyosó rajzolódik ki. Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék is részei a leginkább érintett régióknak. „Az elemzésünk legfontosabb következtetése, hogy a tűzveszély jelentős a Kárpátok területén. Emellett nem elszigetelt, lokális jelenségről beszélünk. A hatékony védekezéshez az érintett országoknak közösen, proaktívan érdemes fellépniük. Integrált korai figyelmeztető rendszerekre, a tűzvédelem összehangolt megtervezésére és közös gyorsreagálási kapacitásokra van szükségünk” – mondta Manczinger Melinda, a Corvinus kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: „Az előrejelző rendszerünk előnye, hogy kisebb területekre is tud összpontosítani, így olyan regionális jellemzőket tárhat fel, amelyek nagyobb léptékben esetleg nem láthatók vagy nem relevánsak, de lokálisan jelentős szerepük van a tüzek kialakulásában.”

A tűzvészek fő oka az ember és a haszonnövények
Az eredmények azt mutatják, hogy a tüzek jelentős hányada emberi tevékenységre vezethető vissza. Ennek megfelelően a megművelt területek jelenléte, a településektől való távolság és a népsűrűség tartoztak a legfontosabb előrejelző változók közé. A kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a domborzati tényezők – például a tengerszint feletti magasság, a lejtők meredeksége vagy a felszíni vizek közelsége – régiónként eltérő hatással vannak a tüzek kialakulására. Az előrejelzett tűzveszélyesség általában jelentősen nagyobb volt az alacsonyabban fekvő területeken és a Kárpátok lábánál – ezek a vizsgálati terület nagyjából egyharmadát fedik le. A felszíni vizekhez való távolság szintén fontos, különösen Szerbiában, Romániában és Magyarországon. Ahogyan várható volt, a meleg, száraz idő növeli a tűzveszélyt.

Advertisement

A hegyvidéki ökoszisztémák, mint a Kárpátoké, különösen érzékenyek a klímaváltozásra. A szárazabb nyarak és a gyakoribb hőhullámok nemcsak a kigyulladási potenciált növelik, hanem az oltást is nehezítik. Bár a tüzek időnként előnyösek lehetnek az ökoszisztémára, a kutatók arra figyelmeztetnek: a kipattanó tüzek növekvő gyakorisága és egyre pusztítóbb ereje veszélybe sodorhatja az erdőgazdálkodást, a mezőgazdaságot és a turizmust is. Ezért különösen fontos, hogy ismerjük a tűzérzékeny területeket és összefogjunk a tüzek megelőzése érdekében. A Corvinus kutatóinak részletes tűzelőrejelző térképe itt nyitható meg a teljes Kárpátokra, Borsod-Abaúj-Zemplénre és Lviv megyére vonatkozóan.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák