Zöldinfó
Nem a jövő problémája: a klímaváltozás már a magyar földeken tombol
Magyarország idén nyáron ismét szélsőséges időjárás elé néz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarország idén nyáron ismét szélsőséges időjárás elé néz, 40 Celsius-fok feletti melegrekordok, aszályos időszakok és hirtelen viharok sokasága érkezhet – a gazdálkodók azonban már készülnek a kihívásokra – írja az alternativenergia.hu. A növényvédelem és az egyre fejlettebb mezőgazdasági technológiák ugyanis érdemben segíthetnek. Az idei nyár előrejelzései nem sok jót ígérnek a hazai mezőgazdaság számára. Hosszan tartó hőhullámok, visszatérő aszályos időszakok, egyre gyakoribb viharos szelek és szárító légmozgások várhatóak. Ezek a körülmények növekvő nyomást gyakorolnak nemcsak az emberi szervezetre, de a hazai mezőgazdaságra is. „A szélsőséges időjárás már nem rendkívüli jelenség, hanem egyre inkább a mindennapjaink része. A növényekre gyakorolt hatása viszont súlyosbodik: megbillen a vízháztartás, sérülnek a sejtek, ezzel pedig gyengül a védekezőképességük” – hívta fel a figyelmet dr. Gerda Anikó növényorvos, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója. A szakértő szerint a gazdálkodók helyzete különösen nehéz az olyan érzékeny kultúrákban, mint a zöldségek és gyümölcsök, amelyek gyorsan és látványosan reagálnak a forróságra, valamint az egyenetlen csapadékra.
Hogyan reagálnak a növények a hőségre? A stressz nem csak emberi probléma
„Idén nyáron szélsőséges esetben akár 40-45 Celsius-fokok is elképzelhetőek. Az alma, a burgonya, a napraforgó és a cukorrépa is különösen érzékeny a hőségre. Emellett a kukorica szintúgy, mely a globális trendek alapján minden 1 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés hatására akár több mint 7%-os terméskiesést is produkálhat, ezért érdemben kitett a globális felmelegedés hatásának” – emelte ki a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója. Amikor a hőmérséklet tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik a növények működése jelentősen lelassul. A fotoszintézis visszaesik, a sejtek kevésbé képesek megkötni a vizet, ráadásul egyre nehezebbé válik a tápanyagfelvétel is. Ez a kombináció pedig ajtót nyit a betegségek és kártevők előtt. „Számos gazda panaszkodik arra, hogy hirtelen, egyik napról a másikra megjelennek például levéltetvek vagy eluralkodik a lisztharmat. Ez nem véletlen: a meggyengült növényállomány sokkal kiszolgáltatottabb” – emelte ki dr. Gerda Anikó, aki hozzátette, hogy a megelőzés rendszerint sokkal hatékonyabb és olcsóbb, mint a tűzoltás.
Kálium: a nyári túlélés egyik titkos fegyvere
Az egyik legfontosabb tápanyag, amely a növények úgynevezett stresszkezelését támogatja, az a kálium. Bár sokan elsősorban a terméséréshez kapcsolják, valójában már sokkal korábban, a nyári hőség kezdetén is kulcsszerepe van. Ráadásul kisebb károk esetén a regenerálódásban is fontos szerepe lehet. „A megfelelően káliumozott növényeknél rendszerint kevesebb víz párolog el. Ennek köszönhetően jobban átvészelik a száraz napokat. A terméskötődés is stabilabb lesz, továbbá a minőségi paraméterek sem romlanak annyira, mint káliumhiány esetén” – magyarázta a növényorvos, aki hozzátette, hogy a megfelelő lombtrágyák használata a legkritikusabb időszakokban akár 10% feletti terméstöbbletet is eredményezhetnek. A káliumhiány tünetei gyorsan felismerhetők: barnuló levélszélek, lankadó hajtások, lelassult növekedés. Ezekre a problémákra gyors és célzott lombtrágyázás nyújthat megoldást, különösen, ha a kijuttatás a reggeli vagy esti órákban történik, amikor a növény aktívabb és a párolgás is minimális. Vannak még javaslatok a nyári időszakra, amelyek segíthetnek A 2025-ös szezonban is különösen fontos, hogy a gazdálkodók ne rutinból dolgozzanak, hanem alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Dr. Gerda Anikó ennek részeként az alábbi pontokra
hívta fel a figyelmet:
- Kondicionálás időben: Biostimulátorok, aminosavak és algakivonatok alkalmazása már a stresszhelyzet előtt segít a gyökérzet erősítésében, ami kulcsfontosságú a vízfelvételhez.
- Okos lombtrágyázás: A makro- és mikroelemek – különösen a kálium és magnézium – kijuttatása célzottan, a megfelelő időpontban történjen, hogy a növény a legjobban hasznosíthassa azokat.
- Folyamatos megfigyelés: A rovar- és kórokozófertőzések megelőzése érdekében elengedhetetlen a rendszeres állományellenőrzés.
Klímavédelem a termőföldön: tudatos gazdálkodás a jövő kulcsa
A klímaváltozás következményei már nem a jövő problémái. Azok a termelők, akik előre gondolkodnak és felkészülnek a szélsőségekre, továbbá nem sajnálják az erőforrást a megelőzésre, döntően stabilabb terméshozamra és jobb minőségre számíthatnak. „Aki most alkalmazkodik, az a jövő nyertese lehet. A növényvédelmi technológiák okos használata olyan versenyelőnyt adhat, amely a szélsőséges nyarakon is akár életmentő lehet” – emelte ki dr. Gerda Anikó.
Zöldinfó
Vízmegtartás és alkalmazkodás: új irányt vehet a magyar agrárium
Október végére elkészülhet az MTA jelentése a JÉGER jégkármérséklő rendszer működéséről.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Várhatóan október végéig átfogó jelentést készít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a JÉGER jégkármérséklő rendszer működéséről, annak környezeti és egészségügyi hatásairól, valamint arról, hogy lehet-e szerepe az aszály mértékének alakulásában – közölte Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Telex.hu-nak adott interjúban. A miniszter kifejtette: a HungaroMet adatai alapján statisztikailag nem igazolható, hogy a rendszernek a jégkármérséklésben komoly hatása lenne – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A felülvizsgálatot gazdasági szempontok is indokolják, ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a rendszert 2,5 milliárd forintból működtette, az Agrárminisztérium támogatásával és a gazdák tagdíjaiból. A költségszerkezet felülvizsgálata alapján azonban kiderült, hogy ez 1,9 milliárd forintból is megvalósítható – tette hozzá.
“Szeretnénk a hitviták világából kiszabadítani a kérdéskört, szeretnénk megvizsgáltatni, hogy ez pontosan hogyan működik” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a jégkármérséklő rendszer működtetése nem az agrárkamara kompetenciája és nem is a minisztérium feladata, hogy ehhez a finanszírozásnak egy jelentős részét előteremtse. Szólt arról is, hogy az előző kormány alatt nem készült megfelelő agrárstratégia az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodásra. Milliárdokat költöttek tanulmányokra a szükséges vízügyi beruházásokról, de végül ezekről nem születtek kormányzati döntések, pedig az uniós források rendelkezésre álltak.
A miniszter szerint a magyar agráriumot az aszály mellett a kedvezőtlen világpiaci és európai gazdasági környezet is sújtja, továbbá jelentős az energiahatékonyságban is a lemaradás. A bejelentett aszálykárok már most nagyobbak, mint a történelmi 2022-es aszály idején, és szinte valamennyi ágazatot érintik. Az ország jelentős részén a klimatikus viszonyok már a félsivatagi körülményekhez közelítenek, ezért a mezőgazdaságnak alapvető alkalmazkodásra van szüksége – tette hozzá.
Sok helyen a szántóföldi növénytermesztés helyett gyepgazdálkodásra, erdőtelepítésre vagy magasabb hozzáadott értékű kertészeti kultúrákra lehet szükség, továbbá jelentős problémát jelent a talajok túlművelése, ezért a talajművelési gyakorlat átalakítása is kulcsfontosságú – sorolta. A gazdálkodók alkalmazkodását a támogatási rendszer átalakításával is ösztönöznék. A következő uniós támogatási ciklusban a forrásokat jobban hozzá akarják igazítani a vízmegtartáshoz és a fenntarthatóbb művelési módokhoz.
Idén eddig 1,8 millió köbméterrel több vizet juttattak ki a tájba, mint 2025-ben, annak ellenére, hogy a Duna és a Tisza vízhozama is jelentősen kisebb volt – közölte. A hosszabb távú megoldás részeként a csatornahálózat vízelvezető funkcióját vízmegtartó funkcióval egészítenék ki, és átfogó vízgazdálkodási terv készül. A miniszter az új génszerkesztési technológiákról (NGT) azt mondta: azok lehetőséget teremthetnek az aszálytűrőbb növények gyorsabb nemesítésére, miközben Magyarország GMO-mentességének fenntartását továbbra is fontosnak tartja. Szerinte az NGT szabályozása még nem tekinthető lezártnak, az uniós szabályozás részleteinek kialakítására még két év áll rendelkezésre, ezért a magyar álláspont kialakítása is folyamatban van.
A Gallicoop beruházására korábban megítélt 33 milliárd forintos támogatás visszavonásáról elmondta, hogy az uniós elvárás a tulajdonosi struktúra átláthatósága. A támogatás összege jelentős a korábbi élelmiszeripari feldolgozók beruházási támogatási programjához képest, amelyen egy cég 5 milliárd forintra pályázhatott. A miniszter a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (kekva) működő, júliusban megszüntetett Jövő Nemzedéke Földje Alapítványról elmondta, hogy ebben három olyan cég is van, amely önállóan is megállja a helyét és önfenntartó, míg Mezőhegyes mintagazdaságként és oktatási központként funkcionálhat. Az agrároktatásról szólva elmondta, nagy szükség van használható tudásra és a tudásmegosztásra, ebben a megújult agárkamarának is fontos szerepe van. A kekvaként működő és az oktatási tárca alá tartozó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet is várhatóan átvilágítják – jegyezte meg.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
