Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Románia kivezeti az árkorlátozást – csak a rászorulók kapnak energiautalványt

Romániában július elsejétől kezdődően megszűnik a villamos energia árának hatósági korlátozása, a kisjövedelmű fogyasztók ezentúl energiautalványok formájában kapnak segítséget – jelentette be Tánczos Barna, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese pénteken.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleményében idézett politikus azt mondta: a villamos energia esetében az eddigi általános árkorlátozás helyett, amely jelentős terhet rótt az államra, mostantól célzottan azokat a háztartási fogyasztókat támogatják havi 50 lej (3935 forint) értékű energiautalványok formájában, akiknek nehézséget jelent a havi számlák kifizetése, írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint Romániában a lakosság több mint 25 százaléka sorolható az energetikailag sebezhetők kategóriájába, és a háztartások 17,8 százaléka számára komoly nehézségekbe ütközik a villanyszámlák vagy más közüzemi díjak kifizetése. A pénteken elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében azok a háztartások jogosultak energiautalványra, ahol az egy főre jutó havi jövedelem legfeljebb 1784 lej (mintegy 140 ezer forint), illetve azok az egyedül élő lakosok, akiknek a havi jövedelme nem haladja meg az 1940 lejt (mintegy 152 ezer forint). Az elektronikus utalványt online lehet majd igényelni egy 60 napon belül bevezetendő internetes alkalmazás révén, akiknek pedig ennek használata nehézséget okoz, azoknak a helyi önkormányzatoknál és a postahivataloknál nyújtanak segítséget. A támogatás a július 1-je után kibocsátott villanyszámlákra vonatkozik – részletezte az RMDSZ közleménye.

Románia 2022 őszén vezetett be hatósági ársapkát a villamos energia és földgáz fogyasztói árára. A villanyáram esetében a szolgáltatók kilowattóránként 0,68 és 1,3 lej (53,51-102,3 forint) tarifával számlázhattak a lakossági ügyfeleknek a fogyasztás függvényében. A gazdasági sajtó szerint tavaly nagyságrendileg kétmilliárd lejt (157 milliárd forint) költöttek a román költségvetésből energiaár-kompenzációra.

A mintegy 2,1 millió romániai háztartást érintő, július elsejétől bevezetendő támogatási rendszer előzetes számítások szerint mintegy 950 millió lejes terhet ró majd a román költségvetésre a rendelet hatályának 9 hónapos időtartama alatt.

Advertisement

A földgáz esetében a hatályos jogszabály szerint 2026. március 31-ig marad érvényben Romániában a kilowattóránként 31 banis (24,4 forint) hatásági ársapka.

Advertisement

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

Advertisement

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

Advertisement

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák