Zöldinfó
Az EU üzen a világnak: ragaszkodunk a klímacélokhoz
A 90 százalékos kibocsátáscsökkentési cél nemcsak uniós iránytű a tiszta energiához vezető úton, hanem globális jelzés is arról, hogy Európa továbbra is élharcosa marad a párizsi megállapodásnak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig, hogy az 1990-es szinthez képest elérni kívánt cél megvalósításával az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé válhasson – írja az alternativenergia.hu. Teresa Ribera sajtótájékoztatóján mindenek előtt azt közölte, hogy az uniós tagállamok az európai klímarendeletben foglaltaknak megfelelően jó úton haladnak ahhoz, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra 55 százalékkal csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat. A szerdán bemutatott, 2040-ig megvalósítani tervezett intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta, a klímacél teljes mértékben figyelembe veszi a jelenlegi gazdasági, biztonsági és geopolitikai helyzetet, és biztosítja a befektetőknek és a vállalkozásoknak azt a kiszámíthatóságot és stabilitást, amelyre szükségük van az EU tiszta energiára való átállásában. A dekarbonizációs irány megtartásával az EU ösztönözni fogja az innovatív beruházásokat, több munkahelyet teremt, elősegíti a gazdasági növekedést, növeli az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességet, és energiafüggetlenebbé válik – mondta a versenypolitikáért felelős biztos.
Wopke Hoekstra éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős uniós biztos a részleteket ismertetve közölte, a javaslat meghatározza a 2040-es cél elérésének módjait, melynek egyik központi eleme a rugalmasság a célok költséghatékony és társadalmilag méltányos módon történő elérésének elősegítése érdekében. Ez egyebek mellett lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy kompenzálják a földhasználati ágazatot a hulladék- és közlekedési kibocsátások csökkentése terén elért túlteljesítéssel. A javaslat hangsúlyozza a szükségességét annak, hogy felgyorsítsák a megfelelő előfeltételek megteremtését, ezek közé tartozik a versenyképes európai ipar, a méltányos átállás, valamint a nemzetközi partnerekkel egyenlő versenyfeltételek szavatolása. A javaslat emellett keretet határoz meg a 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai jogszabályokra vonatkozóan, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat. “A költséghatékonyság, az egyszerűség és a hatékonyság lesznek az irányadó elvek, a technológiai semlegesség és a mindenki számára méltányos és igazságos átmenet biztosítása mellett” – fogalmazott. A javasolt 90 százalékos céllal az EU jelzést küld a globális közösségnek is arról, hogy kitart az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések mellett, teljesíti a 2025-ös párizsi megállapodásban foglalt vállalásokat, és továbbra is együttműködik a partnerországokkal a globális kibocsátások csökkentése érdekében – tette hozzá az uniós biztos.
Zöldinfó
Több mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
Elkészült a Kárpát-medence idei sasleltára.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Immáron 23. alkalommal szervezte meg az MME januárban a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felmérés 2018 óta a környező országok szakembereinek bevonásával zajlik, így idén is elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is – olvasható a közleményben. A sastérkép 2552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23 ezer 165 ragadozó madár megfigyelésével állt össze. A több mint hatszáz magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt “sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet adták a ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.
A magyarországi megfigyelések több mint 22 ezer négyzetkilométert, az ország területének több mint 20 százalékát fedték le. A felmérések a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét megfigyelték. A résztvevők négy sasfaj, a rétisas 1102 (tavaly 988), a parlagi sas 832 (tavaly 732), a szirti sas 3 (tavaly 3) és a fekete sas 5 (tavaly 8) példányának megfigyelését rögzítették. A madarászok különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így a kerecsensólyom 98 (tavaly 85), a vándorsólyom 48 (tavaly 42) és a kis sólyom 45 (tavaly 76) egyedét is sikerült megfigyelni. A négy részt vevő közép-európai országban 17 ragadozómadár-faj 23 165 (tavaly 18 486) példányát figyelték meg a szakemberek 1064 darab (tízszer tíz kilométeres) mintavételi négyzetben, közte 1513 (tavaly 1308) rétisast, 1019 (tavaly 879) parlagi sast, 14 (tavaly 8) szirti sast és 6 (tavaly 9) fekete sast.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó13 óra telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
