

Zöldinfó
Az EU üzen a világnak: ragaszkodunk a klímacélokhoz
A 90 százalékos kibocsátáscsökkentési cél nemcsak uniós iránytű a tiszta energiához vezető úton, hanem globális jelzés is arról, hogy Európa továbbra is élharcosa marad a párizsi megállapodásnak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig, hogy az 1990-es szinthez képest elérni kívánt cél megvalósításával az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé válhasson – írja az alternativenergia.hu. Teresa Ribera sajtótájékoztatóján mindenek előtt azt közölte, hogy az uniós tagállamok az európai klímarendeletben foglaltaknak megfelelően jó úton haladnak ahhoz, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra 55 százalékkal csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat. A szerdán bemutatott, 2040-ig megvalósítani tervezett intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta, a klímacél teljes mértékben figyelembe veszi a jelenlegi gazdasági, biztonsági és geopolitikai helyzetet, és biztosítja a befektetőknek és a vállalkozásoknak azt a kiszámíthatóságot és stabilitást, amelyre szükségük van az EU tiszta energiára való átállásában. A dekarbonizációs irány megtartásával az EU ösztönözni fogja az innovatív beruházásokat, több munkahelyet teremt, elősegíti a gazdasági növekedést, növeli az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességet, és energiafüggetlenebbé válik – mondta a versenypolitikáért felelős biztos.
Wopke Hoekstra éghajlatért, a nettó zéró kibocsátásért és a tiszta növekedésért felelős uniós biztos a részleteket ismertetve közölte, a javaslat meghatározza a 2040-es cél elérésének módjait, melynek egyik központi eleme a rugalmasság a célok költséghatékony és társadalmilag méltányos módon történő elérésének elősegítése érdekében. Ez egyebek mellett lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy kompenzálják a földhasználati ágazatot a hulladék- és közlekedési kibocsátások csökkentése terén elért túlteljesítéssel. A javaslat hangsúlyozza a szükségességét annak, hogy felgyorsítsák a megfelelő előfeltételek megteremtését, ezek közé tartozik a versenyképes európai ipar, a méltányos átállás, valamint a nemzetközi partnerekkel egyenlő versenyfeltételek szavatolása. A javaslat emellett keretet határoz meg a 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai jogszabályokra vonatkozóan, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat. “A költséghatékonyság, az egyszerűség és a hatékonyság lesznek az irányadó elvek, a technológiai semlegesség és a mindenki számára méltányos és igazságos átmenet biztosítása mellett” – fogalmazott. A javasolt 90 százalékos céllal az EU jelzést küld a globális közösségnek is arról, hogy kitart az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések mellett, teljesíti a 2025-ös párizsi megállapodásban foglalt vállalásokat, és továbbra is együttműködik a partnerországokkal a globális kibocsátások csökkentése érdekében – tette hozzá az uniós biztos.

Zöldinfó
Gátat építenek a szennyezés útjába a rijekai finomító alatt
Tengerfenék-helyreállítási projektbe kezd az INA a rijekai finomító alatt.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az INA horvát olajipari vállalat szerződést írt alá a Lamor és a Litoclean vezette nemzetközi konzorciummal egy tengerfenék-helyreállítási projekt megvalósítására, amelynek keretében egy hidraulikus gátat építenek a rijekai finomító alatt – közölte az alternativenergia.hu. A hatmillió euró értékű projektet három szakaszban, két év alatt valósítják meg, a munkálatok várhatóan 2027-ben fejeződnek be. A projekt megvalósítása egy újabb lépés az INA azon erőfeszítéseinek sorozatában, amelyek célja a rijekai finomító területén található karsztos terep történelmi szennyezettségének felszámolása – hangsúlyozta a vállalat, hozzátéve, hogy a projektben magasan képzett hazai és nemzetközi szakértők vesznek részt. A mélyedésekkel ellátott hidraulikus gát egy sor kútból áll majd, amelyeket a rijekai olajfinomító alatt, az Urinj félszigeten, a part mentén fúrnak. Ezek a fúrások mesterséges föld alatti mélyedést – a felszín alatti legalacsonyabb pontot – hoznak létre, amely lehetővé teszi a folyadék ellenőrzött összegyűjtését, és megakadályozza a tengerbe jutását. Az első fázisban a nemzetközi konzorcium öt tesztkutat fúr, és elvégzi az összes szükséges további elemzést a felszín alatti folyadékok mozgásának részletes tanulmányozása érdekében. A második fázis a fennmaradó kutak megépítését, valamint a hidraulikus gát projektdokumentációjának megtervezését és elkészítését foglalja magában, a harmadik fázisban telepítik a szükséges berendezéseket és megkezdik a szivattyúzási folyamatot.
Bojan Loncar, az INA rijekai karbantartás-menedzsmentjének vezetője elmondta: a vállalat szakértői csapata két olyan spanyolországi finomítót látogatott meg, amely hasonló kihívásokkal nézett szembe. Az egyik helyszín még működik, a másik már zárva van, de a múltból származó felhalmozódott szennyezés továbbra is szivárgott a tengerbe. Mindkét finomítóban kielégítő eredményt hozott az említett megoldás, ezért az INA úgy véli, a rijekai finomítóban is sikerrel jár – fogalmazott Loncar. Az állandó megoldás kidolgozásával párhuzamosan az INA egy sor rövid- és középtávú intézkedést hajt végre, amelyek célja a tenger védelme és a jelenlegi szivárgások megelőzése. Jelenleg 33 aktív kút működik, és további 40 fúrását tervezik az idén és jövőre. Minden kútnak egyértelműen meghatározott funkciója van – a szénhidrogén-kitermelésre használt kutak aktívak maradnak, tartalmuk pedig feldolgozásra kerül, míg a vizet tartalmazó kutakat monitorozásra használják, biztosítva, hogy semmi ne kerüljön a tengerbe – ismertette. A finomító alatt húzódó, geológiailag összetett, évtizedek óta történelmileg szennyezett terepet tovább destabilizálják az olyan természeti jelenségek, mint a földrengések és a szélsőséges árapályok. Hatásuk enyhítésére az INA óceáni gátakat épít, amelyek alkalmazkodnak az árapályhoz, és amelyek telepítésének engedélyezési eljárása jelenleg is folyamatban van. Ezenkívül minden kitermelt felszín alatti anyagot naponta laboratóriumban elemeznek, hogy megkülönböztessék a korábbi szennyeződéseket az újaktól. Minden tevékenységet az INA szakértői, valamint független szakemberek felügyelnek.
Goran Plese, az INA finomító és marketing üzemeltetési igazgatója hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a föld alatti területek szennyezettek, és hogy bizonyos mennyiségű szénhidrogént tartalmaznak. Az INA rendkívül elkötelezett a probléma megoldása iránt, és a tartós eredmény megtalálása az egyik fő prioritása – mondta. A Lamor és a Litoclean a világ vezető környezetvédelmi vállalatai közé tartoznak, amelyek talaj-remediációra, hulladékgazdálkodásra, valamint szennyvíztisztításra szakosodtak, továbbá innovatív és testreszabott megoldásokat kínálnak a környezeti kockázatok enyhítésére.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!