

Zöldinfó
Gátat építenek a szennyezés útjába a rijekai finomító alatt
Tengerfenék-helyreállítási projektbe kezd az INA a rijekai finomító alatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az INA horvát olajipari vállalat szerződést írt alá a Lamor és a Litoclean vezette nemzetközi konzorciummal egy tengerfenék-helyreállítási projekt megvalósítására, amelynek keretében egy hidraulikus gátat építenek a rijekai finomító alatt – közölte az alternativenergia.hu. A hatmillió euró értékű projektet három szakaszban, két év alatt valósítják meg, a munkálatok várhatóan 2027-ben fejeződnek be. A projekt megvalósítása egy újabb lépés az INA azon erőfeszítéseinek sorozatában, amelyek célja a rijekai finomító területén található karsztos terep történelmi szennyezettségének felszámolása – hangsúlyozta a vállalat, hozzátéve, hogy a projektben magasan képzett hazai és nemzetközi szakértők vesznek részt. A mélyedésekkel ellátott hidraulikus gát egy sor kútból áll majd, amelyeket a rijekai olajfinomító alatt, az Urinj félszigeten, a part mentén fúrnak. Ezek a fúrások mesterséges föld alatti mélyedést – a felszín alatti legalacsonyabb pontot – hoznak létre, amely lehetővé teszi a folyadék ellenőrzött összegyűjtését, és megakadályozza a tengerbe jutását. Az első fázisban a nemzetközi konzorcium öt tesztkutat fúr, és elvégzi az összes szükséges további elemzést a felszín alatti folyadékok mozgásának részletes tanulmányozása érdekében. A második fázis a fennmaradó kutak megépítését, valamint a hidraulikus gát projektdokumentációjának megtervezését és elkészítését foglalja magában, a harmadik fázisban telepítik a szükséges berendezéseket és megkezdik a szivattyúzási folyamatot.
Bojan Loncar, az INA rijekai karbantartás-menedzsmentjének vezetője elmondta: a vállalat szakértői csapata két olyan spanyolországi finomítót látogatott meg, amely hasonló kihívásokkal nézett szembe. Az egyik helyszín még működik, a másik már zárva van, de a múltból származó felhalmozódott szennyezés továbbra is szivárgott a tengerbe. Mindkét finomítóban kielégítő eredményt hozott az említett megoldás, ezért az INA úgy véli, a rijekai finomítóban is sikerrel jár – fogalmazott Loncar. Az állandó megoldás kidolgozásával párhuzamosan az INA egy sor rövid- és középtávú intézkedést hajt végre, amelyek célja a tenger védelme és a jelenlegi szivárgások megelőzése. Jelenleg 33 aktív kút működik, és további 40 fúrását tervezik az idén és jövőre. Minden kútnak egyértelműen meghatározott funkciója van – a szénhidrogén-kitermelésre használt kutak aktívak maradnak, tartalmuk pedig feldolgozásra kerül, míg a vizet tartalmazó kutakat monitorozásra használják, biztosítva, hogy semmi ne kerüljön a tengerbe – ismertette. A finomító alatt húzódó, geológiailag összetett, évtizedek óta történelmileg szennyezett terepet tovább destabilizálják az olyan természeti jelenségek, mint a földrengések és a szélsőséges árapályok. Hatásuk enyhítésére az INA óceáni gátakat épít, amelyek alkalmazkodnak az árapályhoz, és amelyek telepítésének engedélyezési eljárása jelenleg is folyamatban van. Ezenkívül minden kitermelt felszín alatti anyagot naponta laboratóriumban elemeznek, hogy megkülönböztessék a korábbi szennyeződéseket az újaktól. Minden tevékenységet az INA szakértői, valamint független szakemberek felügyelnek.
Goran Plese, az INA finomító és marketing üzemeltetési igazgatója hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a föld alatti területek szennyezettek, és hogy bizonyos mennyiségű szénhidrogént tartalmaznak. Az INA rendkívül elkötelezett a probléma megoldása iránt, és a tartós eredmény megtalálása az egyik fő prioritása – mondta. A Lamor és a Litoclean a világ vezető környezetvédelmi vállalatai közé tartoznak, amelyek talaj-remediációra, hulladékgazdálkodásra, valamint szennyvíztisztításra szakosodtak, továbbá innovatív és testreszabott megoldásokat kínálnak a környezeti kockázatok enyhítésére.

Zöldinfó
Versenyképességi válság az EU-ban? – Magyar vezetők szerint új irányra van szükség
Magyarország energiaszuverenitásának erősítése érdekében 13 milliárd forintos vállalati innovációs program indul a Jedlik Ányos Energetikai Programban.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hankó Balázs úgy fogalmazott, hogy az innovációt erősítő programmal a kormány célja a magyar tulajdonú vállalatok versenyképességének javítása és összekapcsolása az egyetemekkel, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz legjobb innovátora közé tartozzon – írja az alternativenergia.hu. Büszkék lehetünk az innovációban elért eredményeinkre – emelte ki a tárcavezető, megemlítve a Neumann János-programot, amelynek fókuszában az egyetemek, valamint a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll. Az innovációra fordított kiadások tíz év alatt háromszorosára, 1066 milliárd forintra emelkedtek, a kutatásban-fejlesztésben dolgozók száma kétszeresére, a doktoranduszok száma pedig 50 százalékkal nőtt. A szabadalmi bejelentések száma tavaly 35 százalékkal 593-ra emelkedett és 12 magyar egyetem szerepel a világ legjobb öt százalékában – sorolta.
Hankó Balázs megjegyezte, hogy gazdaságilag és tudományosan is szorul vissza az Európai Unió a versenytársaihoz képest. A Draghi-jelentés rámutatott arra, hogy versenyképességi vákuumban van az Európai Unió, az új uniós hétéves költségvetési javaslat még inkább mélyíti ezt a versenyképességi deficitet. A tervezet szerint a források 20 százaléka menne Ukrajnába, 10 százaléka a felvett hitelekre és 5 százalék a brüsszeli bürokrácia további növelésére – mondta. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az új költségvétési javaslatban a kutatás-innovációs forrásoknak csak 8 százaléka jutna a 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, míg több mint 90 százalékát a nyugati-európai országok kapnák.
Lantos Csaba elmondta, az Energetikai kutatás-fejlesztési projektek támogatása című pályázatra mikro-, kis- és középvállalatok jelentkezését várják. Társadalmi konzultáció után döntöttek az igényelhető minimális támogatási összeg csökkentéséről, a vállalatok így 100 és 600 millió forint közötti forrásra pályázhatnak, amelyből innovatív energiatechnológiai fejlesztéseket valósíthatnak meg. A program célja, hogy új, innovatív termékkel, technológiai megoldásokkal álljanak elő a vállalkozások, amelyek később exportképes terméket eredményeznek, ezzel együtt az ország energiaszuverenitását erősítsék – fogalmazott. Összesen 11 célterületet jelöltek meg a pályázatban, köztük van a nem biológiai eredetű megújuló hidrogén előállítása elektrolízises módszerrel, hulladékhő-hasznosítási technológiák, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, valamint a hatékony és környezetbarát energetikai újrahasznosítási vagy épületenergetikai és energiahatékonysági megoldások,
Lantos Csaba elmondta, hogy a Jedlik Ányos-programban megvalósuló vállalati innovációs program illeszkedik az uniós klímacélokhoz, így a Fit for 55 uniós klímavédelmi csomaghoz is, amely az uniós károsanyag-kibocsátás legalább 55 százalékos csökkentését írja elő. Magyarország a célok teljesítésében az uniós átlagnál jobban teljesít – jegyezte meg. A pályázati felhívás részletei péntektől elérhetők a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján.
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Itt a lehetőség: geotermikus fejlesztésekre indulnak a támogatási programok